Ma mikor fürdéshez készülődtem, realizáltam, hogy mintha kicsit bő lenne rám a 36-os farmergatyám. Hirtelen ötlettől vezérelve szegény 16 éves nagyfiamról (20-as BMI) lerángattam a 32-es famerját, hogy csak úgy viccből felpróbáljam. Pont jó :-o
Most mit mondjak? Meg voltam győződve, hogy a 36-os méretnél nem fog kisebb kelleni, és ezzel rendben is voltam, hiszen az egy teljesen jó méret, pláne, ha arra gondolok, amikor amerikából meg angliából kellett rendelnem nadrágot magamra....68-as méretben....erre most a 32-es nadrág kényelmes. Őrület.
Annak idején már otthon is csak a spéci üzletekben tudtunk nekem ruhát venni, persze ötszörös áron, emlékszem tizenötezer forint volt a farmernadrágom már 8-10 évvel ezelőtt is....most meg besétálok a legprimitívebb üzletbe, és 5-10 euróért még válogathatok is. Hihetetlenül jó érzés bele tartozni a dobozba. vagy inkább benne lenni a konfekció-dobozban. Aki sosem esett onnan ki,az nem tudhatja milyen érzés, mikor szánakozva végigméri az embert az eladó, és megkérdezi " - Magára való?" Egyszerre van tele a hangja a szörnyűlködéssel, a döbbenettel, a megvetéssel, de ott van benne halványan a reménytelen szánalom és a lehelletnyi undor is. A kövér életemnek biztosan az egyik legsötétebb oldala volt ez. De vége van, és én örülök neki. Nagyon.
Most mit mondjak? Meg voltam győződve, hogy a 36-os méretnél nem fog kisebb kelleni, és ezzel rendben is voltam, hiszen az egy teljesen jó méret, pláne, ha arra gondolok, amikor amerikából meg angliából kellett rendelnem nadrágot magamra....68-as méretben....erre most a 32-es nadrág kényelmes. Őrület.
Annak idején már otthon is csak a spéci üzletekben tudtunk nekem ruhát venni, persze ötszörös áron, emlékszem tizenötezer forint volt a farmernadrágom már 8-10 évvel ezelőtt is....most meg besétálok a legprimitívebb üzletbe, és 5-10 euróért még válogathatok is. Hihetetlenül jó érzés bele tartozni a dobozba. vagy inkább benne lenni a konfekció-dobozban. Aki sosem esett onnan ki,az nem tudhatja milyen érzés, mikor szánakozva végigméri az embert az eladó, és megkérdezi " - Magára való?" Egyszerre van tele a hangja a szörnyűlködéssel, a döbbenettel, a megvetéssel, de ott van benne halványan a reménytelen szánalom és a lehelletnyi undor is. A kövér életemnek biztosan az egyik legsötétebb oldala volt ez. De vége van, és én örülök neki. Nagyon.
3 comments:
...hogy mennyire igaz... csak olyan fogja fel aki a "dobozon" kívül van.
A Pa-dö-dős lányok meséltek hasonlót, mint Te most.
Itthon Mo-on próbálkoztak farmer nadrágot, dzsekit, inget venni...
Ez egy jó nevű német üzlet Ulla Poppken Budapesten XL-es női ruhákat árulnak itt nem olcsón ide tértek be a lányok, Mariann és Györgyi....az eladó végignézett rajtuk, és mondta, hogy ilyen méret nincs... majd kihozott két nadrágot, egy kabátot...összenéztek a lányok, majd Mariann próbálgatta a
cuccot, de hol hosszú volt, ami fenékben jó lett volna, vagy a kabát volt szűk, aminek az ujja passzolt...az eladó, meg úgy nézett rájuk közben, olyan undorral, mint egy marék gilisztára... Mariann humorral mesélte ...ami egyáltalán nem volt humoros...mármint az eladó viselkedése. A lányok ugyebár legalább 25 éve ismertek kishazánkban, a böszme eladót ez sem zavarta...vagy épp emiatt fikázta őket? Német bolt, magyar alkalmazottakkal...gondolom Németországban az ilyen alkalmazottat kidobták volna, már csak azért is, mert a vevő az ilyen fogadtatás után többet nem megy oda vásárolni...de nálunk ez a munkamorál.
Aztán mesélte még Mariann, hogy Amerikában betértek egy különleges Xsize konfekció üzletbe, ott aztán nem csak, hogy volt minden méretben farmer és egyéb cucc, hanem kedvesek, udvariasak voltak velük...megkérdezték milyen színt parancsolnak... egy méretben legalább hat féle színt mutatott... fazonban is legalább annyit...
Amerikában nem tűnik fel egy nagy darab nő, vagy pasi...nem bámulják, mint nálunk. Ehhez hozzá tartozik még, hogy Magyarország 65%-a elhízott, vagy túlsúlyos tehát a lakosság több, mint fele...ennyi embernek okoz gondot, hogy megfelelő ruhát vegyen magának!.
Na igen, az emberek hozzáállásán nehéz változtatni. A mai napig vannak olyan cuccaim, amiket sosem sikerült hordani, mert mire ideértek az USA-ból a jó kis Old Navy ruhák, addigra már túl nagyok lettek :):) Mondjuk ennél nagyobb baja senkinek se legyen sosem :)
Post a Comment