Ha visszagondolok arra, amikor elkezdtem az életmódváltást, hihetetlennek tűnik, hogy képes voltam úgy fogyni, hogy közben nem számoltam a kalóriákat. Megérzéssel, és szelektálva ettem. Meggyőződéssel a tekintetben, hogy a zöldség és a gyümölcs jó. A sajt jó. Ez rendben is van, de ma már kifejezetten bosszant(ana) ha nem tudom, mit eszek pontosan, és az mennyi kalória, és hogyan viszonyul a napi kal.bevitelemhez.
És továbbra is állítom, hogy ez nem valami orthorex csökevény. Csak fura, hogy mennyi minden valóban hasznos információ húzódik meg a számok mögött. Például az olaj szerepe az étkezésben. Arra gondolok, hogy az ember azt gondolja, egy kis növényi olaj, depláne ha olíva, az egészséges, hiszen nem zsír vagy vaj....és mi sem természetesebb, hogy kell olaj a tükörtojás/tojásrántotta/natúr csirkemellszelet/stb. ételek elkészítéséhez. De amíg nem számoltam ki, hogy konkrétan mennyi kalóriáról beszélünk, addig fogalmam nem volt arról, hogy egy szelet natúr csirkemell megpirongatása során felhasznált olaj kalóriamennyisége meghaladhatja magának a húsnak a kalóriamennyiségét. Tehát olyan, mintha olajat ennénk kis hússal :-o
A panírozott cuccoknál hasonló a helyzet. Mitől is olyan finom a rántott hús? Vagy a rántott sajt? Ha belegondolok, hogy a minden diétánál előírásszerűen mumusként aposztrofált fehérkenyér van ledarálva, és hagyjuk, hogy percekig szíííja magába a tömény olajat, amennyit csak bír...akkor nagyon durván elhajlok a szénhidrát-függőség irányába....és megint ott vagyunk, hogy többe van a leves mint a hús. Szóval hogy a bunda több kalóriát hordoz, mint a lényeg. Ilyenkor simán felmerül bennem, hogy de akkor mi az, amiért jobban ízlik az embernek a rántott hús, mint a simán (olaj nélkül, á'lánátúre) kisütött példány? Akkor mi az valójában, ami után vágyakozunk, amikor preferáljuk a rántott husit a "simánál"...? A szénhidrát...ugye?
Nem akarok monstre fejtegetésbe bocsájtkozni a cukor- és szénhidrátfüggőséggel kapcsolatos összeesküvés elméletekről....de ez azért elgondolkodtat.
Néha sportot csinálok abból, hogyan lehet minél többet enni minél kevesebb kalóriából :) Csak kísérletezésképpen. És vallom, hogyha valaki szeret enni, akkor kis...na jó lehet, hogy nem is olyan kicsi...odafigyeléssel lehet sokat enni, kevés kalóriabevitel mellett.
Elképesztő módon át tudja variálni a gondolkodásmódját az embernek. Nem gondolom, hogy ez baj, sőt. Azt sem gondolom, hogy ezekből a dolgokból nem szabad enni...mindössze úgy vélem, hogy annak tudatában kell fogyasztani őket, hogy mennyit érnek. Úgy értem, mennyit kóstálna kalória tekintetben.
És továbbra is állítom, hogy ez nem valami orthorex csökevény. Csak fura, hogy mennyi minden valóban hasznos információ húzódik meg a számok mögött. Például az olaj szerepe az étkezésben. Arra gondolok, hogy az ember azt gondolja, egy kis növényi olaj, depláne ha olíva, az egészséges, hiszen nem zsír vagy vaj....és mi sem természetesebb, hogy kell olaj a tükörtojás/tojásrántotta/natúr csirkemellszelet/stb. ételek elkészítéséhez. De amíg nem számoltam ki, hogy konkrétan mennyi kalóriáról beszélünk, addig fogalmam nem volt arról, hogy egy szelet natúr csirkemell megpirongatása során felhasznált olaj kalóriamennyisége meghaladhatja magának a húsnak a kalóriamennyiségét. Tehát olyan, mintha olajat ennénk kis hússal :-o
A panírozott cuccoknál hasonló a helyzet. Mitől is olyan finom a rántott hús? Vagy a rántott sajt? Ha belegondolok, hogy a minden diétánál előírásszerűen mumusként aposztrofált fehérkenyér van ledarálva, és hagyjuk, hogy percekig szíííja magába a tömény olajat, amennyit csak bír...akkor nagyon durván elhajlok a szénhidrát-függőség irányába....és megint ott vagyunk, hogy többe van a leves mint a hús. Szóval hogy a bunda több kalóriát hordoz, mint a lényeg. Ilyenkor simán felmerül bennem, hogy de akkor mi az, amiért jobban ízlik az embernek a rántott hús, mint a simán (olaj nélkül, á'lánátúre) kisütött példány? Akkor mi az valójában, ami után vágyakozunk, amikor preferáljuk a rántott husit a "simánál"...? A szénhidrát...ugye?
Nem akarok monstre fejtegetésbe bocsájtkozni a cukor- és szénhidrátfüggőséggel kapcsolatos összeesküvés elméletekről....de ez azért elgondolkodtat.
Néha sportot csinálok abból, hogyan lehet minél többet enni minél kevesebb kalóriából :) Csak kísérletezésképpen. És vallom, hogyha valaki szeret enni, akkor kis...na jó lehet, hogy nem is olyan kicsi...odafigyeléssel lehet sokat enni, kevés kalóriabevitel mellett.
Elképesztő módon át tudja variálni a gondolkodásmódját az embernek. Nem gondolom, hogy ez baj, sőt. Azt sem gondolom, hogy ezekből a dolgokból nem szabad enni...mindössze úgy vélem, hogy annak tudatában kell fogyasztani őket, hogy mennyit érnek. Úgy értem, mennyit kóstálna kalória tekintetben.
No comments:
Post a Comment