Wednesday 18 December 2019

Mert hátul nincs szemem....

Valamelyik nap így szobabringázás közben visszaolvasgattam a Karácsony előtti posztjaimat....csak úgy "magamnak"....és talán...mondom talán... látok valamiféle mintát végre kirajzolódni a kis életemben :)....mármint az evés-edzés-testsúly viszonylatban. Most lesz tizedik éve, hogy benne vagyok ebben a dologban, úgyhogy Januárban jubilálok....

Mindig arra vágytam, és erről írtam is sokszor a blogban is, hogy legyen egy olyan életem, hogy nem kell mindig számolni, mérni, figyelni, arra, hogy miből, mennyit, miért eszek...kicsit olyan ez, mintha valaki nem tudna végigmenni egy utcán úgy, hogy ne fordulna minduntalan a háta mögé, figyelve, nem követi-e valaki. Namost ez eddig sosem sikerült, és talán most sem fog...nem tudom.

Viszont az egész folyamatnak lett egy valamiféle lüktető, már-már lélegző rendszere, a maga ingadozásaival, a maga kudarcaival és a maga sikereivel. Lehet, hogy egyszerűbb megszokni, hogy mindig hátrafordulok, minthogy elérni, hogy ne kelljen? Végülis ha megállok, és nem megyek előre, akkor nem kell hátranézni sem. Tehát ha beállok egy örök diétába, és egy életre búcsút mondok minden ártalmas ételnek, és egy életre berendezkedem a mindennapi edzésre-kardióra....nos, akkor nem kell figyelni.

Ha a hűtőmben kizárólag zellerszár, uborka, saláta, paprika, paradicsom, kelbimbó, karalábé, meg sovány csirkemell lenne...semmi más, akkor nyilván bármikor belenyúlhatok, és degeszre zabálhatom magam, juhéj...Csakhogy kicsit sem ez, amire vágyok, és gondolom, vagyunk így ezzel néhányan. Mert ez ugyanolyan rendellenesség (ironikus, hogy pont a szigorú rendre írom, hogy rendellenes lol), ugyanolyan rexia lenne. Vannak olyanok, akik mániákusan, sosem kizökkenve ragaszkodnak mindahhoz, amiről úgy vélik, hogy egészséges és jót tesz nekik. De én valahogy nem ebben hiszek. 


Hanem abban, hogy az élet tele van mindennel, amit érezni, élni, élvezni kell....szóval asszem jól van ez így, hogy hullámzik a dolog. Nyilván nem mindegy, hogy a görbe minimum és maximumértéke mennyi....ez az a pont, ahol meg kell húzni a határt. Nálam ezeknek a pontoknak a pozíciói lettek valahogy önkéntelenül rendszerbe állítva, ha az elmúlt éveket nézem. Karácsony, hétköznapok, nyaralás, hétköznapok....utazás....hétköznapok.....fel és le.

Úgyhogy ez végülis jó...hiszen csak elérem lassan, hogy nem kell hátranézegetni, mert mindig ugyanazok és ugyanúgy "jönnek utánam"....szóval tudom akkor is mi újság, ha nem nézek hátra :)


Friday 6 December 2019

"sovány" ételek

Fejlődik a 'food industry'....igaz, nem minidg olyan irányba megy, ahogyan én szeretném...de tény, hogy már itt is lehet kapni eritritet, meg hozzáadott cukor nélküli kecsöpöt például...tehát egyre több olyan termékkel találkozom, amihez nincs hozzáadva cukor. Tény az is, hogy az emberek jó része errefelé még mindig azt gondolja hogy hát a cukor az tényleg nem jóó, de ha van valami, ami rosszabb a cukornál is, az az édesítő...az ugyanis maga az ördög....
Én nem így gondolom, eléggé beleástam magam a cukorhelyettesítők világába, megvan a magam véleméne a cukorlobby-ról, a politikáról, és legfőképpen az üzletről, ami húzódik mögötte.

De annak idején nagy pofáraesésem volt, amikor rádöbbentem, hogy a hozzáadott cukor nélkül felirat a legtöbb esetben maltitolt, vagy maltit-ot, vagy maltodextrint takar, ami ugyebár egy cukoralkohol, de szemben az eritrittel, ennek nem 0 a kalória és a CH értéke, hanem sokkal több. Én akkor le is álltam az ilyen dolgok fogyasztásáról, mert azt olvastam, a maltit bizonyos szempont szerint rosszabb a cukornál is, mert sokkal könnyebben szívódik fel. Legfeljebb edzés után van értelme, az anabolikus ablak idején, ha pont az a cél, hogy gyorsan felszívódó szénhidrátot juttassunk be.

És tádámm....eljött az ideje annak, hogy megjelentek a nullakalóriás szószok, kenőcsök, krémek, öntetek.....ugye a walden farm "szuper" nullakalóriás krémébe már belefutottam, ami a kukában végezte, mert kábé savanyított gépzsír állaga, szaga és íze volt....de ez egy amerikai cég, és elég nehéz volt hozzájutni a termékeihez....

Mostanság viszont nagyon nyomul a neten egy angol cég, és rettentő módon hirdeti a nullakalóriás, és csökkentett kalóriás cuccait. Igenám, de amint megkapargatom a termékeiket, rögtön kiderül, hogy a nutella-utánzatú krémükben az édességet a maltitol okozza, aminek 100 grammjában 210-240 kalória van...és én baromira nem értem, miért nem például eritrittel csinálják, hiszen abban nulla. Hát, az instagramon megkérdeztem őket....azt a választ kaptam, hogy hát mert az eritrit laxatív hatású...tehát hashajtó....

A fura a dologban az, hogy nekem az eddigi olvasottakból/tapasztalatokból az jött le, hogy a cukoralkoholok közül a xyllit az, ami hajt, mert a bélflóra összetételét megváltoztatja. Állítólag az eritrit is...de nem nagyon elérhetők ezzel kapcsolatban publikus információk. Maradt tehát a kísérletezés. Nálam a xilit hamar tiltólistás lett, mert tényleg hajt, nem kicsit. A poén, hogy egyszer kipróbáltam, hogy megettem egy tábla csokit, amiben cukor helyett maltitol volt, és az is hajtott, elég durván. Ezzel szemben az eritrit miatt soha nem volt semmilyen panaszom.

És ezek után pont azt a választ kaptam, hogy azért nem eritrit, mert az hajt. Pont az, aminek nulla kalóriája van, nem 200 feletti, mint a xilitnek vagy a maltitnak....azért ez elgondolkodtató....engem mindenesetre dühít, hogy úgy reklámozzák magukat, hogy bűntudat nélküli kényeztetés, meg segít a súlyvesztésben, és miegymás....ja, és hát nincs benne cukor!....de ilyen alapon besétálok a lidlbe, és veszek proteinellát, ami egy szuper svéd cucc, és abban sincs cukor, helyette ugyanmaltitol van abban is, de legalább a marketingje korrektebb, mert a megnövelt proteinre utal, és nem úgy próbálja eladni magát, hogy a nutella fogyós változata....a cég weboldalán érdekes módon csak az eritrittel készült termékek tápérték adatai vannak egyértelműen feltüntetve, a maltitolos cuccoknál már "adag"-ról van szó, de azt nem írják le, mennyi gramm is egy "adag"....

Tanulság: ne dőljünk be a marketingnek! :)

ui: amúgy a hivatalos adatok szerint a maltitolból napi 40 gramm szorulást, napi 90 gramm felett pedig erős hashajtást okoz. Ugyanezen forrás szerint az eritrit nem okoz ilyen problémát, ha mégis, akkor kizárólag ha 8g/ttkg feletti mennyiséget fogyasztunk egyszerre, azaz egy 80 kilós embernél ez 64 grammot jelent. 
Én nem látok akkora külömbséget a laxatív hatásnál, mint amekkora különbség a kalóriáknál van (240%)....ennyike. 

Wednesday 4 December 2019

Helyzetjelentés

Mostanában sűrűbb az élet nem tudok olyan sokszor itt jelen lenni, de azért idebiggyesztek pár sort, hogy legyen nyoma annak, hogy a blog még él :)

Menetközben elmúltam 46 évesnek lenni....de a kor csak egy szám, ahogy szokták mondani, egyáltalán nem érzem magam öregnek....fáradtnak talán.... néha. Sajnos az ízületeim felett azért nem múlik el nyomtalanul az idő, de igyekszem a körülvevő izmokat életben tartani, hogy minél inkább le/átvegyék a terhelést. Ez olyasmi, amivel együtt kell élni, hiszen a hosszú évek alatti brutál túlsúlynak megvannak a következményei.

A ketót abbahagytam, de az időszakos étkezés és a kalóriadeficit még megvan, naponta bringázom és intervallum taposok 40-40 percet, és súlyzós edzést is beszorítok, ha nagyon rohanós a napom, akkor egy fél órát, ha nem, akkor egy egészet.

A taposógépem nyilván a végét járja, szörnyű hangja van már...itt-ott szétesett-eltört....de eddig még meg tudtam javítani. Remélem még húzza egy darabig. Hiába, azért a gyártók nyilván nem a napi többórás használatra tervezték ezeket....azok a többezer eurós ipari cuccok. De én inkább évente-kétévente veszek egy párszázeurósat....így azért könnyebb, bár tény, hogy kényelmesebb lenne egy komolyabba beruházni, ami esetleg 5-10 évig is bírná....bár lehet, hogy olyan nincs is :):)

Viszont a szobabicikli az egyenlőre elpusztíthatatlnannak tűnik....az előző a szokásos másfél év után bekrepált, de ez már a harmadik éve bírja :)....végtére is ezek fogyóeszközök, természetes hogy néha cserélni kell, mert elmúlnak.

Közeleg az évvége, ha a boltok kínálatából indulnék ki, akkor kábé október közepétől már fürödnénk a szénhidrátban, hogy január első két hetében egy szabad szemmel is jól látható összeget költsünk kötelező jelleggel fitneszcuccokra....de Január közepétől már úgyis valentinnapi lázban ég mindenki, és újabb cukorsokk köszön ránk a polcokról. Márciustól meg már a Húsvéti eszem-iszom-őrület....

Szóval nem szabad bedőlni a marketingnek :) Mindent csak a maga idején!