Tuesday, 9 August 2011

Attitűd - megint

Ma megint rájöttem, hogy a fogyás, illetve az életmódváltás az nemigen kezelhető dialektikamentesen. Úgy értem, van az embernek az élete, mint olyan. A gyökerei, a szülői háttere, az életútja, a céljai, a jelleme, az attitűdje. Az attitűdje...talána a legdeterminánsabb mind közül. És ha megnézem egy adott ember adott pillanatát az életben, akkor valahogy ez az egész képez egy egységet, aminek része minden. Része a túlsúly is.



Ha változtatni akarok, akkor az egészhez kell hozzányúlni, mert egy rendszer vagyunk, úgy gondolom. És ha az egészhez akarok hozzápiszkálni, akkor mihez is tudok nyúlni? A gyökereimhez nem. A szülői hátteremhez megint nem. Az életutam már megtörtént, a céljaimat tudom változtatni. A jellemem fejlődhet, de legfőképpen az attitűdöm az, amit kontroll alá vonhatok. És szerintem itt van a kulcs.



Lehet, hogy sokszor azért nem vezet célra a fogyókúra/diéta/fogyni akarás/stb., mert csak e tekintetben állunk hozzá a kérdéshez, és kizárólag azzal foglalkozunk. Nem összefüggéseiben nézzük az életünket. Valamiféle pszichoterapeutaként kellene magunkra tekinteni, hogy összefüggéseiben lássuk az utat. Ez így elég hülyén hangzik.



Logikailag simán eljutok oda, hogy nincs más dolga a fogyni vágyónak, mint rendbe tenni az életét, és akkor a testsúlya is beáll a normálisba. Csakhogy. Bacsó óta sokan megtanultuk, hogy az élet nem habostorta. Hanem problémák halmaza, melyek egy részét meg tudjuk oldani, és egy részét nem. Ha nem tudjuk megoldani, még mindig kikerülhetjük. Ha azt sem lehet, akkor el kell fogadni. Vajon igaz lenne mindez a túlsúlyra is? Fogadjuk el? Dehát épp hogy azon akarunk változtatni. Újabb ellentmondás.



Azt hiszem, tekerhetjük akármilyen irányba a dolgot, akkor is az attitűd az, ahol elcsíphetjük ezt a kérdést. Az azonban szinte 100%, hogy végig kell gondolni az életünket. Kik vagyunk, honnan jöttünk, hová tartunk, mik a céljaink. E tekintetben csakis hasznos lehet a fogyási szándék megnyilvánulása. És ha tisztul a kép, ami addig homályos volt, jöhet az attitűdváltás.





No comments:

Post a Comment