Az élet sokszor tele van nehézséggel. Akadályokkal, problémákkal, harcokkal. Az embernek sokszor kell valami fix pont, valami szilárdan álló, bombabiztos dolog, ami mindig ott van, amire támaszkodhat, ami -történjen bármi- minden körülmények között megingathatatlanul rendelkezésre áll.
Sok sziklánk lehet. Egy jó házastárs, egy barát, egy eszme, egy hit.....és bizony mi magunk is lehetünk a saját sziklánk. Egyik sem zárja ki a másikat. Ha mellettünk összedől minden, ha semmi sem úgy alakul, ha minden kötél szakad....én akkor is tarthatom magam sziklaszilárdan.
Mert a saját testemmel jogom van bármikor azt csinálni amit akarok. Jogom van úgy etetni és úgy mozgatni, ahogy akarom. Nem szólhat bele senki, csak én.
Talán megszállottságnak vagy nem normálisnak tűnhet, ha valaki extrém körülmények között sem hajlandó lemondani az edzéséről, vagy épp az étrendjéről. Kívülállóknak furcsa lehet....de ha onnan közelítjük meg, hogy az illető azért ragaszkodik hozzá, mert szüksége van arra, hogy támaszkodhasson saját magára....akkor sokkal inkább megérthető és elfogadható.
Természetesen mindenki egy külön világ, amit én állandóan hangoztatok...mindenkinek a saját ritmusában, a saját módszerével, a saját döntéseivel kell együtt élnie, és ez egy állandóan mozgó egyenlet, amiben sok a változó.
De a motiváció fontos dolog, és sokaknál nem könnyű megtalálni azt a pontot, ami képes arra, hogy erőt adjon, ami képes, hogy tovább mozdítson egyik pontról a másikra. És számtalan esetet tudok elképzelni, amikor pont saját magunk, a saját, jól felépített rendszerünk tudja nyújtani pont azt a biztonságot, azt a motivációt, ami az előrelépéshez szükséges.
No comments:
Post a Comment