Sunday, 1 April 2012

Konklúzió és kognitivitás

Régen nem írtam, pedig többször is lett volna kedvem hozzá, csak valahogy összesűrűsödtek a dolgok. Legutóbbi tapasztalataimból indított újabb étkezési kalandom sikeresen lezárult. Miután realizáltam, hogy képes vagyok napi 1700 kalóriával hízni, ami nem kifejezetten egészséges anyagcserére utal, gondoltam, bizonyítsuk be az ellenkezőjét...slőn, 1980 napi kalória mellett (heti átlag) kerek egy kilót fogytam az egy hét alatt. A különbség a két típusú hetem között egyértelműen az volt, hogy figyelembe vettem az általam előretolt irányelveket, jelesül hogy négy órával a lefekvés előtti időpont után nem ettem olyan ételt, ami megterhelő lenne az anyagcserének. Csak gyümölcsöt és nem szilárd készítményeket....joghurt, fromage. Továbbá figyeltem, hogy ideális legyen a zsír-ch-protein arány.

Napközbenre hagytam tehát a zsírosabb, nehezebb ételeket, úgymint kenyér, sajtkrém, sonka, mogyoróvaj, és társai. A mogyoróvajjal kapcsolatban rájöttem, milyen fontos összetevője a napi étrendemnek már...vagy a mogyoróvaj, vagy a csökkentett energiaértékű kemény sajt. Mindkettő rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy kalória, zsír és fehérjabomba anélkül, hogy jelentős szénhidrát lenne benne. Sokszor voltam úgy, hogy ott álltam az előre megtervezett napi étrendemmel, és szükségem lett volna 2-3-4-500 kalóriányi ételre, hogy meglegyen a megcélzott 2000 kalória, és vergődtem, mint a zacskóshal, mert hiába szendvics, hiába gyümölcs, hiába joghurt...ezekkel mind túlléptem volna a nap végére az 55%-nyi ch értéket. Ellenben 4-5 dekányi mogyoróvaj, a maga brutális kalóriaértékével ideális mértékben befolyásolta a nap végi százalékokat.

Van más is még, ami kikívánkozik belőlem. Amióta lefogytam, máshogy nézem a világot. Tényleg máshogy. A világot és az embereket is a világban. Megdöbbenek, mennyi túlsúlyos, elhízott, kövér ember van. Nagyon sok. Az is megdöbbent, amikor belegondolok, ez a sok kövér ember mennyi harcot vívhat meg önmagával és a világgal a túlsúlya miatt. Egy elhízott nem ember nem azért elhízott, mert el akart hízni. Ha pedig így van, és akarata ellenére hízott el, az azt jelenti, hogy képtelen uralkodni a testén, a cselekedetein. Hogy nincs nála az irányítás, a kontroll. Hogy sodródik. Minden egyes alkalommal, amikor szembesül a kövérségével, és én tudom, hogy a nap során kismillió ilyen szutuáció van, egyben szembesül a kudarccal is, és azzal is, hogy képtelen irányítani az életét. Micsoda frusztráció forrás ez! Micsoda meghasonlás, különösen ha valaki olyan pozícióban dolgozik, hogy irányítania kell. Ismerek olyan embert, aki egy 50 fős csapatot vezet (igen rosszul), teljes felelősséggel, és komoly munkával. Elhízva. Hogyan irányíthat egy bonyolult, összetett, sokváltozós rendszert, ha a mindössze egy emberből /saját magából/ álló rendszerrel nem bír? Ha a saját testét nem tudja kontrollálni? Ha egy hajót nem tudunk irányítani a vízen, akkor az kisodródik a partra. És nem halad semmerre. Hánykolódik, majd az enyészeté lesz. Hány kisiklott emberi élet írható a nem megfelelő táplálkozási szokások számlájára? És hány frusztrált vezető? Talán nem tévedek, ha azt mondom, kurva sok.

Konklúzió? Semmi új, csak a régi nóta....az ego szerepe...mindenkinek a kiindulópontja saját maga, a saját teste, a saját élete. Jó lenne ha minél több ember tudna ezen a téren rendet vágni. Egy magas életszínvonalú társadalomban, ahol én élek, különösen elgondolkodtat, amikor ilyen sok elhízott embert látok. Mert nyilván hogy nem mindenki uralja anyagilag a pályát, és mondjuk ki: az olcsóbb ételek az egészségtelenebb ételek. Általában. Tészta, krumpli, zsír, rizs....tipikusan  a szegényebbek eledele. Tudom, mert 20 évig csináltam, és pontosan tudom, hogy milyen hónapról hónapra megküzdeni a számlákkal, és mennyit kell matekozni, hogy elegendő étel kerüljön az asztalra. 10 emberre főztünk és vásároltunk, és bizony a legutolsó szempont lett volna, -ha egyáltalán- hogy az étel egészséges legyen, vagy fehérjedús...mert a legfontosabb szempont az volt, hogy elegendő mennyiség legyen. Ennyi. Az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés bizony többe kerül. De ahol az emberek többsége megenegedhetné magának, hogy fordítson erre elég figyelmet, sajnos ott sem fordítanak...sőt.

Nem akarok én téríteni, Istenments....depláne nem ítélkezni, vagy okoskodni...csak egyszerűen arról van szó, hogy másképp látok, és másképp gondolkodom kicsit az utóbbi években.

2 comments:

  1. Ahogy olvastalak, az ugrott be, hogy micsoda remek dolog, hogy ezeket ki tudod magadnak kísérletezni. Mindenkinek ezt kellene tennie, mert különbözőek vagyunk és másképp reagálunk dolgokra. Tudod mit akarok ezzel mondani, hogy lehet, ami neked jó, az nekem nem...stb. :):) És ami nekem jó és bevállt az meg nálad nem műxik. :) De alapnak nagyon jó ezeket tudni, amiket leírsz. Sokat segítenek. :)

    ReplyDelete
  2. Maskepp reagalunk a dolgokra ha mar a szintentartasrol van szo. De szenhidrat-zsir megvonasra mindenki egyfelekepp reagal: fogy. Nekem is sokat segitettel Alan, jo pelda vagy. Mindenkinek.
    T.

    ReplyDelete