Mennyiségek és kalóriák

Többedszer ütközök bele olyan blogokba, olyan emebrekbe, akik komoly túlsúllyal élnek, szenvednek, erőnek erejével fogyókúráznak, diétáznak életre-halálra, és a neten, nyilvánossá tesznek részleteket az életükből. Olvasok olyanokat, hogy vacsira fél almát, meg ebédre egy szem körtét. vagy egy kis light yoghurt, pici zabpehellyel. Én ilyenkor mindig azon agyalgok, hogy hogy a túróba nem fogynak le ezek az emberek, amikor ilyen nevetséges adagokat esznek....? Vagy arról van szó, hogy nem a teljes étrendjét osztja meg a neten, vagy valami más indoka van.

Lássuk csak. Rövid távon hogyan is működik a dolog? Ott állok, mondjuk nyolcvan kilósan. Helyszínen elfogyasztok másfél kiló almát/dinnyét/sárgarépát....közvetlenül utána ráállok a mérlegre, egyértelműen 81,5 kilót fog mutatni. Ellenben ha húsz deka joghurtos milkát tolok be az arcomba (a legfinomabb csoki a világon....), akkor ugye 80,2 kilót. Ha rövid távon gondolkodom, akkor simán bedőlhetek a csoki felé, hiszen azzal sokkal jobban járok. Kevesebb súllyal növeltem a tömegem, és hát ugye, mennyivel finomabb a csoki, mint például a sárgarépa....??

Csakhogy nem szabad bedőlni a rövid távnak. Még akkor sem, ha kilószám toljuk be az arcunkba a sok gyümölcsöt, zöldséget, és ez ijesztő lehet. Saját tapasztalatból mondom, én csodálatosan le tudtam fogyni, és továbbra is tartom a súlyomat, és elképesztő, ijesztő mennyiségű ételeket eszem. Egy-egy alkalommal, amikor több kiló zöldséget vagy gyümölcsot megeszem, tényleg fullosan tele van hasam, de el kell hinni, hogy ezek az ételek többségében távoznak a testünkből. Nagy a víztartalmuk, azaz kevés a kalória-értékük, így pillanatok alatt távozik a szervezetből. Mellette gazdag vitamin és rostforrásként funkcionálnak. 

A rostok gyakorlatilag azok a szénhidrátoik, amiket a testünk nem tud megemészteni. Azért jó, mert egyrészt megdolgoztatja a szervezetünket, ezáltal az munkát végez, vagyis kalóriákat éget el, másrészt kitakarítja a bélflórát. Ellenben a két tábla csokoládé brutális mennyiségű cukrot tartalmaz, ami a szervezetben inzulintermelést indít meg. Olvastam egy nagyon jó hasonlatot...amikor sok édességet eszünk, úgy kell elképzelni az érrendszert, mint egy autópályát, ahol a sok cukor sok autót jelent, és óriási közlekedési dugót. A közlekedésrendészet (hormonrendszerünk) értesíti az embereit, akik kivonulnak (inzulin) és fogják a sok-sok autót, és elviszik az útból. Nincs idő arra, hogy hasznosítsák azokat, így keresni kell valami kézre eső lerakóhelyet, ahol megszabadulhatnak a sok felesleges kocsitól. Ez a lerakóhely nem más, mint a hájréteg körülöttünk. Ide hordja az inzulin a felesleges anyagot. Plasztikus hasonlat.

Egy biztos: tapasztalatom szerint brutális mennyiségű ételt lehet megenni egész nagy lelki nyugalommal anélkül, hogy félnünk kellene attól, hogy túl sok. A kalóriaértékekre nyugodtan támaszkodhatunk. 

A fenti képen 1 kilónyi kelbimbó látható, párolóedényben megpárolva, zsiradék nélkül természetesen, 10 deka light tejföl, és négy deka light cheddar, reszelve. Mindösszesen 552 kalória. Az arányok miatt lecsatoltam az órámat, és mellétettem, hogy érzékeltessem, mekkora hatalmas tál ételről van szó. Nem létezik, hogy ez a mennyiség nem lakatja jól az embert.