Sunday, 30 October 2011

Számok és trendek

Hülyén hangozhat, hogy hogyan lehet probléma a fogyás megállítása, avagy mi a gond a fogyókúra befejezésével című kérdés, ami persze már a feltevés pillanatában sem pontos, hiszen többször értelmezgettem már, hogy amit én csinálok az nem fogyókúra. Mert annak vége van, emennek pediglen nem lehet vége, mert az azt jelentené, hogy megint elhízom...

Ismétlés a tudásanyja, mint tudjuk, továbbá gyakorlat teszi a mestert. Szóval hülyén hangozhat, hiszen első körben az lenne az egyértelmű, hogy az ember megkönnyebbülten nekieshessen a fánkostálnak, mondván, hogy már lefogytam, hurrá, sőt, ha a kinyúlt bőrmennyiséget nem számolom, kifejezetten sovány vagyok. Sokszor a bőrömmel együtt is annak érzem magam egyébként...de ennél többről van szó.

Az autót sem tudom menet közben rükvercbe tenni, hogy hátrafelé menjen. Előbb le kell lassítanom, és meg kell állnom. Megpróbálhatom persze menet közben "rakéta"fokozatba tenni a váltót (vagy az "R" betű nem azt jelenti....???:-), de annak bizony katasztrófa lenne a vége. És lerobbanás.

Kissé kifordítva a dolgot Nietzsche jut eszembe, miszerint ahhoz hogy megtanuljunk repülni, előbb meg kell tanulnunk járni és megállni. A lényeg, hogy nem szabad kapkodni, hanem lassan kell haladni, és akkor nem érhet túl nagy meglepetés. Én így vélem. Szisztematikusan emelem a napi kalóriabevitelt. Nem könnyű, és nem is feltétlenül olyan ritmusban halad, ahogy én elképzeltem, de halad. És gyönyörűen látszik is, ahogy a fogyás lassul. A fogyás diagram értékei a heti méréseket mutatják, a kalóriabevitel pedig a napi kiszámolt kalóriák heti átlagát. Lehet érzékelni, ahogy növelem a kalóriát, úgy csökken a fogyás mértéke.



Ma reggeli mérés vasárnap lévén érdeminek számít, és múlt vasárnaphoz képest mindösszesen 10 dekát fogytam. Ma reggel kereken 81 kilót mutatott a mérleg. Hát, remélem a továbbiakban is az elvárásaim szerint sikerül alakítani a dolgokat.


No comments:

Post a Comment