Amióta hajlandó vagyok ismét pékáruk fogyasztására, afféle hobbimmá vált, hogy megnézegetem a különböző kenyereket az áruházak polcain. Egyértelműen arra megyek, hogy minél kevesebb kalóriás legyen. Így győzedelmeskedhetett a brown soda bread, a maga 204 kalóriájával. Na persze azért nem mindegyik ilyen alacsony, de van amelyik igen. Ez azért jó, mert szemrebbenés nélkül össze lehet dobni 3-4 szelettel, vastagon megkenve light sajtkrémmel, megrakva sovány sonkával, csemege uborkával úgy, hogy 4-500 kalória alatt vagyunk összesen. Tehát egy rendes,laktató főétkezésnek is kiváló, és gyors kaja. Ugyanakkor olcsóbb is, mint mondjuk összedobni egy tejszínes-gombás csirkemellet párolt kelbimbóval, ugyanannyi kalóriával.
Namost ma teljesen véletlenszerűen emeltem le a polcról egy kenyeret, és szórakozottan böngészni kezdtem az információkat a csomagoláson, és ezt láttam:
Nos, ekkor fogalmazoódott meg bennem az, ami az öreg székelyben, amikor az állatkertben meglátta a zsiráfot...hogy ti. ilyen kenyér nincs is. Jelentem pedig van, és isteni finom. Foszlós, puha, tele van magokkal, de nincs benne túl sok, lágy, de nem túl lágy...egyszóval ideális. Jó, drága. Mer azé' majd' három euró a kicsit több mint fél kilós kenyérért nem kevés. De ez nem csak a kenyérre igaz, hanem a joghurttól kezdve a sonkán keresztül a sajtokig bezárólag sokminden. Például tegnap vettem sárgadinnyét. Akciósan volt kettő euro az egy kilós dinnye, amiből 38 deka lett fogyasztásra alkalmas, miután felvágtam....Namost az se jobb. Már anyagilag értem.
Na szóval ugyebár tekintve hogy nem egyszerű étkezési filozófiám gyakorlati átültetésében sosem rendelkezett prioritással az anyagi vetület, így diszkréten tovább lendültem ezen a kérdésen, és már előre tudom, hogy a "kenyerem java"-féle brown soda bread most bélistás lesz, mert amíg kapható a környékünkön ez a fajta csúcs "high-tech" kenyér, addig én bizony erre megyek rá : -)
Namost ma teljesen véletlenszerűen emeltem le a polcról egy kenyeret, és szórakozottan böngészni kezdtem az információkat a csomagoláson, és ezt láttam:
Nos, ekkor fogalmazoódott meg bennem az, ami az öreg székelyben, amikor az állatkertben meglátta a zsiráfot...hogy ti. ilyen kenyér nincs is. Jelentem pedig van, és isteni finom. Foszlós, puha, tele van magokkal, de nincs benne túl sok, lágy, de nem túl lágy...egyszóval ideális. Jó, drága. Mer azé' majd' három euró a kicsit több mint fél kilós kenyérért nem kevés. De ez nem csak a kenyérre igaz, hanem a joghurttól kezdve a sonkán keresztül a sajtokig bezárólag sokminden. Például tegnap vettem sárgadinnyét. Akciósan volt kettő euro az egy kilós dinnye, amiből 38 deka lett fogyasztásra alkalmas, miután felvágtam....Namost az se jobb. Már anyagilag értem.
Na szóval ugyebár tekintve hogy nem egyszerű étkezési filozófiám gyakorlati átültetésében sosem rendelkezett prioritással az anyagi vetület, így diszkréten tovább lendültem ezen a kérdésen, és már előre tudom, hogy a "kenyerem java"-féle brown soda bread most bélistás lesz, mert amíg kapható a környékünkön ez a fajta csúcs "high-tech" kenyér, addig én bizony erre megyek rá : -)
No comments:
Post a Comment