Sunday, 30 October 2011

Menet közben

Érdekes, ahogy hullámzanak a napok. Biztos ennek is, mint minden másnak, megvan a maga oka. Bioritmus vagy mittudomén. A lényeg, hogy vannak napok, amikor délután négyig szinte eszembe sem jut, hogy enni kéne valamit, máskor meg...mint ma is...már fél tízkor vergődök mint a zacskós hal, hogy enni akarok.

Az is lehet, hogy a test szava...ha enni kér :D Nem tudom. A mögöttem lévő két év miatt, na meg az erősen motiváló eredményeim miatt is, könnyedén ellen tudok állni...ha akarok. De nem akarok. Azért nem, mert van ez a szándékos adagemeléses történet, szóval a megadott keretek között szabadjára merem engedni ezeket a dolgokat. Olyasmi ez, amikor a szülő elengedi szabadon a gyerekét, de azért távolról, vagy közelről, de észrevétlenül...de kontroll alatt tartja.

Régebben szoros étrendet csináltam. Minden nap, órákhoz kötve az egyes mennyiségek. Tudom, az adott napom milyen lesz, mikor, hova kell mennem, mikor lesz időm enni, mikor tudom beillesztenni a kis edzésemet, stb. Érdekes dolog, de amennyire bonyolult volt eleinte, annál rutinszerűebben megy mostanság. És most változtattam.

A főbb vonulatok ugyanúgy megvannak étkezésügyileg, és a kis táblázat alján egy sávban mindig látom, mennyi "hely", mennyi "rés" van az adott napon szénhidrátból, zsírból, fehérjéből, kalóriából. Ez azért jó, mert ha bármikor útközben, vagy akármilyen más szituációban adódik egy spontán valami, akkor nem kell görcsölni, hiszen ott a hely, amibe be lehet illeszteni az adott ennivalót. Mire gondolok....például megkínálnak egy doboz csokoládéval, és szeretném megkóstolni. Vagy frissen sült péksüteményt veszünk a boltban, mikor nagybevásárolunk, és megkívánom. Ilyenkor nincs más dolgom, csak ebbe a "spontán zsebbe" beilleszteni a megfelelő értékeket, és máris látom, a nap további részében mi fér bele a napba.

Érdekes, de a leggyakoribb problémám a fehérje....hogy ne legyen túl sok. Valahogy mindig túl sokra sikeredik. Optimálisan 15 %-nak kellene lennie, de legfeljebb 30%. Namost ez nekem rendszerint több, de minimum rezeg a léc...

A másik, amit elvszerűen vallok: ha a mértéket megtartjuk, akkor lehet enni bármit nyugodtan. Én nem vagyok annak a híve, amikor valaki úgy érez, hogy "hú, megettem egy túrós táskát, tudom, nem kellett volna...." Én meg úgy gondolom, dehogynem. Megkívántad, ott illatozott, kérette magát? Naná, hogy be kell puszilni...hangsúlyozom: nem fogyós diéta alatt, hanem súlymegtartás alatt. Ugyanis embereknek készült a túrós táska is, meg a csokoládé is. És a gond sosem ott van, hogy ettem egy túrós táskát délelőtt...a gond ott szokott lenni, hogy megettem 4- 5 péksüteményt, reggeli és ebéd között...

A nap poénja....érdekességként megkértem a nagyfiamat, számolja már össze, mennyi kalóriát fogyasztott el tegnap....5600-at számolt ki, de volt, amit kifelejtett :-o...na ja, mennyivel másabb, ha valaki csak hogy ne unatkozzon (ma nem volt edzésnapja, és akart mozogni valamit), lefut 13 mérföldet...és még csak el sem fárad :D

No comments:

Post a Comment