Tuesday, 10 January 2012

Irányított elhajlás

Sajnos valami nyomorult vírus megtalált a napokban, és nem vagyok teljesen jól. Mindegy, úgyis én nyerek. Viszont köze lehet ahhoz, ami történt velem tegnap. Nem tudom, ki hogy van ezzel, de egyébként is vannak napok, mikor többet, és vannak mikor kevesebbet kívánok enni, a tegnapi napom viszont olyan volt, hogy egyfolytában ettem volna.

Hiába ettem meg fél kiló almát például, nem csillapodott az éhség. Namost mivel egyfelől legutóbb 77.4 kg voltam, ami tulajdonképpen messze túl van már azon, ahová el akartam jutni, ezért engedékeny voltam magamhoz, és fogyasztottam olyan ételeket is, amiket egyébként nem igazán szoktam. Kis péksütemény, a teljes kiőrlésű, sokmagos barna zsömlém után, vagy a szokásos esti alma-sárgadinnye kombóm  mellé némi tejcsoki. Ez utóbbi erősen impulzusalapon szólt közbe, ugyanis Gy.-ék egy szekérderéknyi csokit hoztak a gyerekeimnek a hétvégi partin, ahol összefutottunk Velük úgy fél év után először....és ahogy Kari kibontotta mellettem, megcsapott az illata.

Namost ezzel a világon semmi gondom nincs. Mindent, amit megettem extrán, lemértem, lecsekkoltam, és beiktattam a szokásos kis napi excel-táblázatomba, így pontosan tudom, hogy bizony 2382 kalóriát sikerült a tegnapi napon elfogyasztani. Úgy gondolom, ennyi belefér. Úgy gondolom, ez így teljesen rendben van....úgy értem, ha kontrollálva hajlunk el, és nem nyakló nélkül. Az emberek hajlamosak úgy elhajlani, hogy eleresztik a kontrollt, és "felfüggesztik" a diétát/étrendjüket. Na én ebben sokkal nagyobb veszélyt látok.

Visszakanyarodva a betegségre, lehet, hogy emiatt lépett fel bennem a több étel iránti igény...mert kellhet az energia a szervezetnek...a harchoz. Nem tudom, csak egy kósza gondolat.

5 comments:

  1. Úgy gondolom, hogy az életed tudatosan, odafigyelve éled. Az ilyesmi belefér, hiszen kontroll alatt tartod magad. Muszáj nekem mindig ide belebeszélnem! :):):)

    ReplyDelete
  2. Hát tudod azelőtt nem sok tudatosság volt abban, ahogy esti tévézés előtt megágyaztam két ötkerpizzával a bödönnyi Ben&Jerrys-hez...nem tudom, otthon kapható-e már ez a jégkrém, de életemben nem ettem még olyan finomat, mint az...naszóval igen, a tudatosság a lényeg, ez már biztos...
    Eszedbe ne jusson visszafogni Magad ám, nekem teccik ha "belebeszélsz" ;-)

    ReplyDelete
  3. Köszi:):)

    Azt mondják az okosok, hogy amikor pl TV nézés közben eszik az ember, vagy evés közben Tv-t néz, újságot olvas...stb, akkor nem is figyel arra, amit magába töm. Nincs itt ilyen jégkrém, legalábbis még nem láttam.
    Akkor majd jól beledumálok ezután is. :):):):)

    ReplyDelete
  4. Ez teljesen így van szerintem is, nemcsak TV-nézés, hanem minden más egyéb cselekvéssel is hasonlóan gondolom. Autóvezetés, vagy jövős-menős munkavégzés során is simán lehet úgy csipegetni, hogy közben még az evés élménye sem marad meg. Azt hiszem erre mondják, hogy meg kell adni a módját...Szerintem fogyásnál az is egy eszköz, ami segít, amikor valaki kifejezetten figyel arra, hogy amikor eszik, ne csináljon mást :)

    "Beledumálás": nagyon helyes :)

    ReplyDelete
  5. Pontosan ezért nem csinálok semmi mást akkor, amikor eszek. :) Nem olvasok újságot, nem nézek Tv-t, nem számítógépezek közben...
    Én úgy hívom ezt, hogy megtisztelem az amit épp csinálok, adom a figyelmem, pl az étkezésnek, vagy bármi másnak. :)
    Van egy másik ismerősöm is, aki szintén ilyesmivel foglalkozik, ő azt mondja, neki sokat segített a kötött étkezési idők betartása is. Az, hogy semmikor máskor, nem evett meg egy falatot sem, mint az étkezési idején belül. Ezt a művészetet még gyakorolnom kell(ene). :):)

    ReplyDelete