Monday, 16 January 2012

Hogyan tovább...?

Azt hiszem, lassan megérett a helyzet arra, hogy módosítsak kicsit az étrendemen. A nagy kérdés, hogy hogyan. Az utóbbi időben kifejezetten egysíkúvá vált az étkezésem, mert a legtöbbször lusta disznó vagyok nincs idő a nagy rohanásban arra, hogy foglalkozzak külön a saját bolondériámmal, és nekiálljak mondjuk töltött gombát sütni. Vagy csirkemellet párolni valami zölddel. Sokkal gyorsabb, olcsóbb ha bedobok egy pár almát/narancsot, vagy fél kiló sárgarépát elropogtatok izibe'. 

Ebbéli szándékom, továbbá a bennem bugyborgó kíváncsiság arrafelé töszködött, hogy utánanézzek a híres-hírhedt negatív kalória legendának. Hogy miről is van itten szó. Előrebocsájtom, a szokásos ismerős fíling öntött el a netböngészés közben, hogy fuldoklom a sok okoskodó, nem tárgyilagos, nem hiteles, sokszor alá sem írt magas röptű és egyben mélyen szántó baromságok között, amiknek 90 %-a ugyanazon forrás hatféleképpen kiforgatott verziója. Ilyenkor türelmetlen vagyok, hogy mennyi idő elmegy arra, amíg az ember ki tudja bogarászni a sok értéktelen izé között azt, ami használható is.

Végülis az energiamegmaradás fizikai törvényének a tiszteletben tartása mellett kijelenthetem, hogy azokról a ételekről van szó, amiknek a feldolgozása során a normálisan működő szervezet több energiát éget el, mint amennyit az adott étel hordoz. A legtöbbször felhozott példa a zeller. Megdolgoztatja a szervezetet, de alig van kalóriaértéke. Onann jött elő a téma, hogy oké, hogy az ember megszámolja a kalóriákat, és az is oké,. hogy van egy alapanyagcsere szintje mindenkinek. X kalória bevitele mellett tartja meg a súlyát. De táncsaknem tökmindegy, hogy a napi X kalória tömény csokoládé vagy natúr sárgarépa....? Ezzel kapcsolatban írtam már itt az ún Twinkie diétáról, amit egy amerikai pali csinált. Ő 60%-ban az ún "junk" kaját ette, és mindössze a maradék étel volt egészséges. Már a fogyáshoz szükséges kalóriaértéken belül.Fogyott. A markerei is javultak.

De akkor sem gondolom, hogy a szervezetnek mindegy lenne, hogy mondjuk 300 kalóriát egy snickers csokival küldök be, vagy egy kiló almával. Szóval, ha nem mindegy, akkor az azért nem -gondolom én- , mert az almával a szervezetnek több munkája van a feldolgozás során, mint a majdnem készre csinált cukorral, ami a snickers-ben van. De ez egy baromira bonyolult dolog, mert akkor ezek szerint nézni kell(ene) az adott ember alapanyagcseréjét, a bevitt ételek kalóriáit, azoknak az égés során keltett kalóriaveszteségeit, továbbá minden egyéb extra életfunkció által igényelt kalóriavesztést (az alapanyagcsere kompenzálja a légzés, szívverés, vérkeringés, és belső szervek működésével járó kalóriaigényt), továbbá a bevitt élelmiszerek fehérje-szénhidrát-zsír arányából eredő kompenzációkat, illetőleg a rosttartalom mértékétől függő egyéb plusz terheket, ami a szervezetre további munkát hárít.

Ááá...lehetetlen. Szerintem. De minimum időpocsékolás...Viszont azt hiszem, vagyok abban a helyzetben (vasárnap 76,7 kg-t mutatott a mérleg), hogy kicsit "szórakozhatok" magammal, és kipróbálhatom mondjuk azt, hogy összeállítok egy listát, amin olyan ételek fognak szerepelni, amik kívül esnek a napi kalórialimitet meghatározó összetevőkön. Amik nem számítanak bele a kalapba, és az elfogyasztásuk által nem növelem a nyilvántartásban / persze hogy de, csak elkülönítve :-)/ a kalóriamennyiséget. És itt jönnek be az ún negatív kalóriás cuccok. Itt az elérhető szakirodalom az abból eredő félreértésre hajaz, hogy egy ételnek nem lehet negatív kalóriája, hanem az elnevezés a hordozóérték és a feldolgozás igénye közti előjelre utal. Nehéz olyan anyagot találni, ami a felszínes hülyeség alatt húzódó igazi kérdésre keresi a választ.

Egy angol nyelvű oldalon találtam viszont olyat, ami szerintem nagyon igaz lehet. Jelesül, hogy a legtöbb ilyen zöldség-gyümölcs valóban ebbe a csoportba tartozik, de használjuk kicsit a számokat. Az ő példájuknál maradva 10-15 deka nyers brokkoli hordoz 30 kalóriát.A szervezet 80 kalóriát éget el a feldolgozás kapcsán (mondjuk az megérne egy külön misét, hogy ezt hogy a túróba számolják ki....). Az egyenleg tehát -50 kalória. Szóval elrágunk egy tizenkétdekányi nyers brokkolit, és nyertünk 50 kalóriányi laufot. Csakhogy egy kiló zsír nagyjából 7000 kalória. Azaz, ha brokkolievéssel óhajtanánk annyi feladatot adni a szervezetünknek, hogy elégessen egy kilónyi zsírt... akkor lássuk csak...közel 17 kilónyi nyers brokkolit kellene elfogyasztanunk. Pontosabban, ha arra is gondolunk, hogy a test első körben a májban és az izmokban tárolt szénhidrátot égeti el, ami állítólag 4-500 kalória, akkor még többet. (személyesen én nem hinném, hogy ezek a számok megállnák a helyüket, mert nehogymár egy kiló nyers brokkoli elfogyasztása egyenértékű legyen mondjuk egy órányi futással/kocogással......de mindegy, a forrás eszongya, akkor ha már hivatkozok rá, elfogadom úgy ahogy írja...)

Ki tud enyni brokkolit megenni? Nyersen....mert ahogy az oldal írja, arról se feledkezzünk meg, hogy a zsírmentes párolás a hordozott kalóriaértéket ugyan nem növeli, viszont a munkára fogósat erősen lecsökkenti, hiszen a gőzben megpuhult zöldséget a szervezetünk könnyebben fel tudja dolgozni. Folytathatom a sort azzal, hogyha valaki az almát meghámozva fogyasztja....az szintén könnyíti a szervezete munkáját, hiszen az almahéj megemésztése/feldolgozása kiesik a kalapból. Azt se felejtsük el, hogy sokan esznek zöldségeket nemcsak megpárolva, de öntettel, vagy sajttal, vagy egyéb feltéttel, és hányan eszik ugyan nyersen a zöldsalátát, de meglocsolva olívaolajjal, balzsamecettel, hogy a cukorról ne beszéljek. Látható tehát, hogy ez a negatív kalória nem upstart hülyeség, hanem meg van ez alapozva, csak megint beúszik a képbe az emberi tényező, azaz a nem számolunk-nem gondolkodunk effektus. 

Mindenestre kicsit nyitok ami a saját étrendemet illeti, mert baromira érdekel, hogy a gyakorlatban hogy is megy ez. Majd beszámolok a tapasztalatokról....mint mindig :)

1 comment: