Saturday, 16 July 2011

Statisztika

Lehet, hogy kicsit túlzásba is viszem, mindenesetre elég sokat foglalkozom azzal, hogy dokumentáljak dolgokat. A saját fogyásommal sem volt ez másképp, illetve nem volt, hanem a mai napig nyilván tartom a napi/heti súlyomat, írom, hogy egy nap miből, mennyit és mikor eszem, és az mennyi kalória.

Mire jó mindez? Nekem sokat elárul, és hiszem, hogy ezeknek a számoknak az analizálása előrébb képes lökni az embert a változás rögös útján. Egyrészt mert lehet látni a kézzel fogható eredményeket, másrészt mert ha valamilyen trend változik, akkor látom rögtön, és csírájában tudom elkapni, harmadrészt a kontroll-tudatot (már ha van ilyen) erősíti a tény, hogy pontosan rálátok a folyamatokra. Mondok konkrét példákat.

Amikor a fogyás elindult, első körben a víz távozott a testemből, és hirtelen lettem kevesebb. Ezt követően a fogyás kissé lassabb ütemben folytatódott, de ez sokkal igazibb volt, hiszen itt már nem a víz indult meg, hanem valószínűleg a zsír. Sok apró lépés a mindennapokban nem látványos. De ha már régóta lépdelünk, akkor egy kimutatás vagy egy diagram sokat tud lendíteni az ember erején.

Eleinte egyáltalán nem foglalkoztam azzal, hogy a kalóriákat számoljam. Minek? Tudtam a fő csapásirányt: szénhidrát, cukor, zsír kiirtva, a többi nem számít. Igenám, de tulajdonképpen az egészséges ételek is képviselnek energiát, úgy értem a krumpli, a rizs, a gabona....mind természetes dolog, de tömény szénhidrát is egyben. A banán, a szőlő, a körte....a kukorica, a zöldborsó...mind természetes, egészséges étel...de bizony magas cukortartalommal. A sajt is egészséges, ráadásul tele van jó kalciummal is....de tocsog a zsírban. Szóval az ember kénytelen rájönni, hogy ezek nélkül az elemek nélkül lehetetlen meglenni, úgyhogy át kell váltani praktikusabb üzemmódra, és finoman össze kell hangolni a mértéket a tartalommal. A mennyiséget a minőséggel.

A folyamatos kontroll nagyon pozitív tud lenni. Vannak persze technikák, amivel befolyásolni tudjuk a megjelenített eredményeket. Például ha úgy alkotom meg a diagramot, hogy a napi adatokat mutassa, ezt a képet kapom:



Gyönyörűen látszik, hogy bár a vonal trendje állandó, de vannak hullámok benne. Ha a diagramot a havi eredmények alapján állítom össze, a következő diagram látható:



Ugye mennyivel motiválóbb...?

Szóval most már tisztában vagyok azzal, hogy ha valaki például napi nyolcezer kalóriát fogyaszt el, akkor azzal is el tud kezdeni egy komoly fogyást, ha ezt lefelezi. Csak az a baj, hogy én úgy gondolom, nincs olyan orvos, vagy dietetikus (aztán lehet hogy csak én nem ismerek ilyet), aki tanácsolna egy napi négyezer kalóriás diétát bárkinek is. Pedig talán nagyobb eredményt lehetne elérni, minthogy az ember arcába vágják, hogy maga kövér, nem kellene annyit enni, és előírják az ötszáz kalóriás diétát. Ötszáz kalória...aha. Annak, aki nyolcezret is megeszik. Nem kell különösebb jóstehetségnek lenni, hogy előre lássuk, vajon fogja-e bírni?

Nálam is volt egy olyan pont, mikor a fogyás egyszercsak megállt, és realizálni tudtam a hülye diagramjaimból, hogy bizony eljött az ideje, amikor a sajttal le kell állnom, mert hiába egészséges, hiába jó kaja, akkor is olyan magas a kalóriaértéke, hogy ha tovább akarok fogyni, ki kell irtanom az étrendemből.

Nem tudom, mennyire lehet hinni a neten fent lévő különböző kalkulátoroknak, amik megmondják, hogy egy ember mennyi kalóriát éget el egy nap. Nem, kor, súly, tevékenység...ezekből kapunk meg egy számot. Én azért hiszem, hogy ez elég hangsúlyosan el tud tolódni szubjektív irányba. Mindenesetre ezév februárjától számolom a kalóirát, amit elfogyasztok egy nap, és (na persze) ezt is megjelenítem grafikonon...íme:



Tehát elmondható, hogy átlagosan 500 és 1500 kalória között adok enni a szervezetemnek. Mellette a súlyom még mindig csökken...gondolom valamikor ez a csökkenés meg fog majd állni, és beáll egy szintre.



No comments:

Post a Comment