Életjel

Egy ideje nem írtam. Mert szép volt az idő, és egyfolytában a biciklimen ültem. Mert elindult az iskola, ami hat gyerek esetén fokozottan nem könnyű. Mert csillió egyéb dolog volt/van/lesz, ami eltereli az ember figyelmét, meg leköti az idejét, meg minden.

Amúgy a világon semmi eget rengető dolog nincs, Ahogy sajnos csodák sem....továbbra sem lehet úgy fogyni, hogy az ember eszik és nem mozog. vagy úgy., hogy beveszi a mágikus pirulát. A nyaralás alatt feljött pluszt szépen folyamatosan dolgozom vissza, a napi 3-4 órás kardióval, meg a célzott, ch-szegény étrenddel.

Közben filozófikus gondolataim is támadnak. Mert öregszem....naná. Ahogy az ember öregszik, egyre jobban érti meg, hogy fogy az idő, ami hátra van. Ettől persze mindkét irányba eltolódhat a szándék...jobban eleresztheti magát, hiszen egyszer élünk....ugyebár....vagy jobban szoríthat a kantáron, mondván, hogy öregebben a rizikó is nagyobb, tehát mégnagyobb mértékben dolgozni kell a kiküszöbölésén.

Utóvégre mégiscsak az volna a cél, hogy az életünk boldog legyen. Egészséges, és boldog. Kiegyensúlyozott, és boldog. Stresszmentes és boldog. De mi van akkor, ha valaki úgy boldog, hogy sovány, vagy úgy, hogy kövér...? Már írtam sokszor a boldogság szubjektív relativitásáról...de az egyébként elég széles spektrumon sokminden megférhet egymás mellett, anélkül, hogy különösebb ellentmondás kerekedne.

A boldogság tényleg relatív. Bizonyosan nemcsak adottság, hanem tanult hajlandóság is szerepet játszik abban, vajon el tudjuk-e érni. Meg lehet tanulni boldognak lenni? Fejlődni nemcsak testileg, de mentálisan is lehet, ha az ember akar. Ahhoz persze két dolog biztosan kell: Önkritika és ambíció. Ha valaki arrogánsan sosem önkritikus, és soha, egy szemernyit sem kételkedik magában, akkor bizonyosan nem fog tudni túllépni Önmagán sem fizikai, sem mentális úton. Szerintem.

Igaz, attól még lehet boldog. Vagy hiheti magát boldognak, ami az egyén szempontjából tök ugyanaz. Fordítva sem lehetetlen, hiszen hány olyan embert ismerünk magunk körül, aki nem tudja, hogy lehetne boldog is....ha akarna az lenni. A modern világ dugig van az olyan okosan megrajzolt önképfejlesztő, öntudatserkentő, életigenlő, stb. anyagokkal. Lett légyen az tanfolyam, könyv, vagy csak egy kurzus, ami ezt harsogja non-stop.

Persze mind mögött ott van a profit sötét árnyéka....de ha valaki lecsupaszítva önmagát mélyen a saját lelkébe néz, megláthatja a boldogság lehetőségét.

A korrekt testkép, a helyes életmód, az egészséges test és elme....a megfelelő mennyiségű mozgás....a túlzásoktól, végletektől mentes világkép....az mind-mind a boldogság fogalmába tartozó kis darabka, amiket összerakva kirajzolódhat a teljesség képe, amitől boldogok lehetünk..