Néha az az érzésem, hogy túl sok az információ az életmódváltásá témakörében. Nagyon könnyű belegabalyodni a sok helyről jövő, sokféle információba. Ha az ember szomjazza a tudást, akkor nehéz megállni, hogy ne akarjon egyszerre túl sokat megtudni, és akkor a rengeteg infó egyszer csak egy átláthatatlan tömeggé nő. Ilyenkor könnyen átbillen a másik oldalra, amikor a kevesebb több lett volna, mert az is több a semminél.
Velem előfordul ez néha....sajnos. Viszont van néhány olyan alapfogalom, amit nem lehet elég sokszor hangsúlyozni. Ilyen a kardióedzés és az aerob edzés közti különbség. Nagyon röviden: a fogyáshoz az aerob kell, az állóképesség növeléséhez a kardió. Az aerob hosszú ideig tartó, folyamatos mozgást jelent, ami a zsírégetést célozza meg. A kardió rövidebb ideig tartó és intenzívebb mozgás, ami a szívet dolgoztatja meg.
Ott van még az anaerob edzés, ami leginkább súlyzós edzést szokott jelenteni, és az izomnövekedés a célja. Izomnövekedés, ami persze egyben tömegnövekedést is jelent, ami ugyebár nem feltétlenül célja egy fogyni vágyónak. A tömegnövelés és a fogyás két egymással szembenő törekvés. Ideális esetben az ember tömege optimális, és kellőképpen lehet variálni az összes mozgást, de ha valaki a túlsúly ellen küzd, akkor szerintem az anaerob edzést csak konkrét szakember irányításával lehet csinálni, vagy inkább sehogy.
Úgy érzem, valamiféle egyensúlyt kell találni...úgy értem a két véglet között. Az egyik véglet lenne a tunya-kövér életvitel, semmi sport, sok és kontrollálatlan, rossz étel, a másik az orto- és exorex tökéletes testű ember, akinek konkrétan az az élete, hogy az összes rendelkezésre álló idejében a gym-ben van, és szinte csak salátával táplálkozik. A két véglet között volna a számomra normálisnak ítélt élet. Mármint a nekem normális az azt jelenti, hogy az életem nem a testmozgás és az egészséges étkezés körül forog, hanem mondjuk a családom és az egyéni céljaim körül. Hogy a szabadidőmből minél kevesebb szükséges részt szakít ki az öncélú mozgás, és edzés. Természetesen a családdal közös túra, a srácokkal együtt bringázás, a tenisz, a foci, a séta a parkban....ezek mind olyanok, amik nem öncélú mozgást jelentenek nálam, hanem élvezetes tevékenységet.
Mindenesetre nem árt, ha az alapfogalmakat az ember tisztába teszi, és ott is tartja. Ahogy a mozgásformák működési mechanizmusát, úgy az egyéni útkeresés nagy kérdéseit is. Azt gondolom, sokkal eredményesebb tud lenni az ember, ha tudatosan építi fel a céljait, és tudatosan jár az úton, amiről úgy véli, elvezet oda.
No comments:
Post a Comment