Egészen elképedek néha a világon. Az embereken...Sokszor megfogadtam már, hogy nem szabad kommenteket olvasgatni, de amikor néha csak elolvasom azt, amit egy-egy cikk után az emberek írnak, akkor amit látok, az félelmetes. Vajon magában hordozza-e az emberiség önmaga pusztulását? Vajon a fejlődés része lehet az, hogy az egyre több tennivalóval párhuzamosan egyre kevesebb idő jut a gondolkodásra? Ahogy az operációs rendszerek és a robotok egyre "okosabbak" lesznek, és egyre kevesebb közünk lesz mindenhez körülöttünk? Ahogy az emberek egymással való kommunikációja szépen lassan átváltozik a gépeken keresztüli kommunikáción át magával a gépekkel való kommunikációra? Hova vezet ez?
Na mondjuk ennek nem sok köze van a diétához, meg az egészséges életmódhoz...vagy mégis? Talán igen. Talán a kulcs a kontroll lenne itt is. Talán az emberi agy képes arra, hogy felismerje, mikor kell megálljt parancsolni, és visszavenni az irányítást, és talán ezt elősegíthetjük azzal, ha tudatosan elkezdjük erre késztetni, például egy megtervezett, kontrollált életmóddal.
Ha már valaki megteszi az első lépést, és egyáltalán megáll és elgondolkodik arról, hogy esetleg nem jó az úgy, ahogy van, akkor van remény. Van remény arra, hogy az első lépést kövesse a többi, és szépen lassan -vagy gyorsan, egyede válogatja- eljussunk oda, hogy igenis mi irányítunk, nem pedig a pénz, a média, az érdekek, vagy mások, akik ezek valamelyikéért manipulálnak. Elképesztő, hogy a reklámokban nyomják az embereknek mondjuk Karácsony előtt, hogy "sok a kiadás? vegyél fel hitelt! Csak havi ennyi meg ennyi forint a törlesztése!" Majd egy héttel később: "elvitte a pénzt a karácsony, vegyél fel hitelt!" Majd jön a húsvét, a nyaralás, meg a gyerek beiskolázása? "Vegyél fel hitelt!" Az nem baj, hogy mindegyik általuk javasolt megoldás 3-5 éves törlesztési időszakot jelent. Egy év alatt vegyél fel ötször olyan hitelt, aminek a lejárata mondjuk 5 év...mi lesz jövőre? Jövőre is lesz karácsony, húsvét, és iskola is...Az, hogy ezek a reklámok lemennek, azt jelenti, hogy működnek. Valamennyire legalábbis. És akkor csodálkozunk, hogyha folyamatosan egyre több az olyan szerencsétlen, akit agyon nyomnak a hitelei. Miféle hitel már az olyan, amit hiába törlesztesz, soha sem fizetsz ki? Ismertem olyat, aki autóvásárlásba ugrott, és hiába fizette a törlesztőrészleteket rendben, a tőketartozása csak nőtt. És hiába ment be a bankba, hogy ez így nem jó, csak a fejüket csóválták, és a nagy tanács az volt, hogy fizesse ki egyben az egész összeget. De ha ki tudta volna fizetni, nem vesz fel hitelt, nem igaz?
A hitel maga egy jó pénzügyi konstrukció, ami segíthet életben tartani a gazdaságot, ami megoldást jelenthet egy problémára úgy, hogy közben mindenki jól jár. A számítógépek, a mobiltelefon, a robotok mind-mind fantasztikus, nagyszerű találmányok, amik ezerféleképpen könnyíthetik meg az emberek dolgát. A konyhaművészet csodálatos, a csokoládé finom, enni jó.
Akkor mégis, hol csúszunk el...? Miért van, hogy annyira sokan nem tudunk élni rendesen ezekkel a dolgokkal? Hogy ha hitelt veszünk fel, beleragadunk, hogy a mobilunk rabjává válva kevésbé figyelünk oda az emberekre....hogy elhízunk? Talán mélyen bennünk, emberekben van a hiba gyökere, de oda nagyon nehéz lenyúlni, és fájdalmas is. Talán ezért megy nehezen. De hiszek abban, hogy képesek az emberek jó irányba fejlődni, és hiszek abban, hogy ez nem csak egy utópikus álom...
No comments:
Post a Comment