Sunday 30 September 2012

Miért pont kalóriaszámolás...?

Még belegondolni is sok, mennyi féle diéta van jelen ezen a "piacon" ha lehet így mondani. Atkins, 90 napos, mediterrán, paleo, lúgosító, és még hosszan lehetne sorolni. Van aki erre esküszik, van aki arra. Tőlem is sokszor, sokan kérdezik, hogy "melyikkel" sikerült lefogyni, és ekkor első ijedtemben hirtelen arra gondolok, talán a kalóriszámolós diéta is egy a sok közül. De nem. Inkább az egyetlen a sok között. Már persze énszerintem. 

A divatos, éppen felkapott diétákat, módszereket mindig jellemzi valami extra, amit kínál. Gondolok arra, hogy például a kilencvennapos, vagy szétválasztó diéta megengedi, hogy a diétázó egyen a cukros, édes süteményekből, mert a szénhidrát-napon ez megengedett. Az Atkins vagy a Paleo a korlátlan húsfogyasztást engedi. A kalóriaszámolós módszert azért nem sorolom ezek közé, mert itt nincs mellébeszélés, teljesen mindegy, mit eszik a delikvens, csak meg kell néznie a kalóriaértéket, ennyi. A többi által kínált "extra" szerintem valamiféle mézes madzag, ami odavonzza az embereket, amitől az a diéta kivitelezhetőbbé válik a többinél. Ha valaki édesszájú, és rabja az édességeknek, akkor hajrá a szétválasztó diéta, mert rendszeresen fullra eheti magát a cukorral, úgy, hogy betartja a szabályokat. Ha pedig  a mennyiség korlátozva van, akkor már kalóriaszámolásról beszélünk...Nagyon sokan küszködnek a lefogyással, mert ugyan betartják a szabályokat, mégsem fogynak. Nincsenek ebben az értelemben vett szabályok. AZ sem igaz, hogy csak gyümölccsel-zöldséggel le lehet fogyni, mert nem mindegy, milyen gyümölcsből, és mennyit eszik a delikvens, és az sem mindegy, milyen a BMI-je mindehhez, és mit mozog mellé. Az egész rendszer összetett, és nincs kibúvó.

Úgy is fogalmazhatnék, hogy vannak a különféle diétás, fogyókúrás módszerek, és van az egyetlen olyan módszer, ami úgy működik, ahogy az kell, és ez a kalóriaszámolás. Ugyanis ez az egyetlen, ami közvetlen kapcsolatot teremt a bevitt energia és az eltüzelt energia között. Teljesen érthető, kiszámolható, logikus, és világos. Hogy úgy mondjam, nem kell hinni semmiben, és nem kell alávetni magunkat semmilyen világmegváltó eszmének, vagy összeesküvés elméletnek. Ezeket meghagyhatjuk étrenden kívüli, hobbi-foglalkozásnak, amit fakultatíve lehet elvégezni. Kinek-kinek szabad kapacitása és igényei szerint.

El lehet merülni a genetikában, az anyagcserében, le lehet tenni a voksot különböző elméletek mellett. Fel lehet fedezni a telomersapkákat, a mitokondriumban végbemenő folyamatokat, továbbá el lehet mélázni a halott-dédapa teszten és lehet feszegetni a környezettudatosság határait. A tudományok igen sokrétűek, azonban mi emberek nem érthetünk mindenhez egyformán. Olyan igen kevés van, hogy valaki penge biológus, fizikus, kémikus, analitikus, orvos, dietetikus, történész, matematikus, és sorolhatnám. Mi emberek halandóak vagyunk, és én például személy szerint nem óhajtok egyik tudomány tengerében sem alámerülni. Hanem mit is akarok? Egyszerűen normálisan élni, nem kövérként, egészségesen, boldogan. Jól érezni magam, ennyit akarok. Úgy vélem ezzel nem vagyok egyedül, és ezért gondolom, hogy a kalóriszámolás a maga csodálatosan primitív módján megkímél engem attól, hogy meg akarjam fejteni a világ titkát, vagy meg akarjam érteni az emberi test összes működési elvét.

2 comments:

Anonymous said...

Most tuti hujeseget kerdezek es mar leirtad valahol, de ha mindegy mit eszunk csak szamoljuk akkor miert nem eszel kenyeret, rizst stb?

Alan said...

Azért, mert egy maréknyi étellel nem lakok jól. Két szelet kenyér "üresen" is több kalória, mint mondjuk fél kiló alma. Azonkívül az evés időtartama is számít. Ha a család leül ebédelni normális főtt kaját, és én is odaülök az asztalhoz mondjuk 40 deka sárgarépával, akkor már mindenki rég befejezte, mikor én még mindig rágom a répát :) Tehát kevesebb kalória, és mellette sokkal több mennyiség, és sokkal több idő.