Megyünk bele a sűrűbe. Ma van pont a házassági évfordulónk, az ezüst...ugyebár ezt ünnepeltük meg azzal, hogy kettesben "elszöktünk" egy hétre Corfu-ra....de hivatalosan pont ma van. Aztán holnap Halloween...aztán hamarosan itt a mikulás meg az évvégi "ereszd-el-a-hajamat"....Karácsony-szilveszter-újév.
Megannyi nagyszerű és kihagyhatatlan alkalom az evésre. A nem átlagos, nem szokásos evésre, hanem az ünneplősre. Pezsgő, sütemény, és a sok tradíció...hogy Hallowen-kor bokáig járunk az édességben...általában egy hét múlva sem fogy el a sok szar finom csokoládé, amit a srácok gyűjtenek, meg ami megmarad az osztogatás után. Ilyenkor melyik szülő az, aki mondjuk kidobálja, vagy eltiltja a gyerektől....? Vagy ki olyan elvetemült, hogy a télapó ne hozzon csokit csak gyümölcsöt? Vagy Karácsonykor ne legyen zserbó meg beigli az asztalon. Mondjuk legalább a szaloncukrot kilőttük, tekintve hogy itt az nincs. Persze be lehetne szerezni innen-onnan....de ugye lehet gyártani speciális cukormenteset is, bár tény, hogy elég macerás.
Egyszóval megyünk bele a sűrűbe. Azon morfondíroztam, hogy én hogy szoktam kezelni az ilyen időszakokat....és miért pont úgy. Elég sok év van már mögöttem amióta lefogytam, volt már többféle verzió is. 2010-ben pl. ignoráltam a magam részéről mindent, azaz egy falat nem sok, de annyit sem ettem egy karácsonyi édességből sem, nem beszélve a többi alkalomról. De ugyebár akkor nagy munkában voltam, mert le akartam fogyni...és sikerült is. Aztán most már inkább a nehezebb része van, a súly, a kondíció megőrzése, amihez kidogozott, de legalábbis átondolt stratégia kell, hosszútávú, alaposan megalkotott elképzelés.
Azt hiszem a sok módszer között az a legrosszabb, amikor elengedjük a gyeplőt, mondván hogy jó, most tél jön, meg ünnepek, most ez egy ilyen időszak, nem most kell odafigyelni, majd nyárra okés leszek. De ez óriási tévedés. Mert ha így gondolkodok, akkor már mostantól önthetném magamba a szénhidrátot, nézzünk csak szét a boltokban! A csokimikulások még hagyján....de a marcipános stollentől kezdve a pepparkakor-ig már roskadoznak a polcok a sok évvégére hajazó édességtől....hamarosan szólnak majd a shopping centerekben a karácsonyi zenék, narancs, fahéj, és vaníliás kalács illata serkent majd mindenkit arra, hogy fogyasszon, és fogyasszon. Nem baj, de két hónap alatt akár 15-20 kilót is hízhat az, aki hajlamos rá. Vajon képes lesz ugyanennyit le is fogyni?
Saját tapasztalatom szerint négyszer lassabban megy le a súly, mint ahogy feljön. Ha tehát két hónap dőzsölést csinálok, akkor nyolc hónapig kellene koplalnom, azaz januártól szeptemberig tartani keményen a gyeplőt. Van, aki erre képes...de a legtöbbünk bizony már Január második hetében feladja.
Könnyű megideologizálni, valahogy úgy, amikor valaki fél órás kocogás után betolja a pizzát a bödön fagyival, mondván, hogy ledolgozta. Ugyanígy egy két hónapos önfeledt zabálást is lerendezünk két hét szenvedéssel, mondván, hogy lefogyóztuk az évvégét. A bökkenő csak ugyebár a számokban van. Ahogy egy fél órás kocogással maximum a glikogén tartalékunkat tüzeljük el, tehát fogyás szempontjából semmit nem értünk el, a pizza meg a fagyi simán megvan 2500-3000 kalória...de senki nem számolja ki, hogy ahhoz modjuk 2-3 órán keresztül kellene megállás nélkül futni, hogy kompenzáljuk a kalóriafelesleget. (jellemzően aki ennyit képes futni, igen ritkán eszik meg egyszerre 2500 kalóriát) Szóval ugyanígy, ha napi csak 3000 kalóriával eszünk többet két hónapig, az 180ezer extra kalória, ami kb 23 kiló zsír...Azt két hét alatt konkrétan lehetetlen ledolgozni, de szerintem két hónap alatt sem lehetséges.
A következő lehetséges viselkedés, amikor moderálom az offos viselkedést, méghozzá napokra. Tehát azt mondom, hogy oké, van a Halloween, van a mikulás, van két nap karácsony, egy nap zilveszter, meg egy nap újév, tehát összesen hat offos nap. MInden más napon tartom a megszokott étrendet, ezeken a jeles napokon meg bevehetem a leszarom-tablettát.
Ez működhet, de két nagy hibalehetőség van: az egyik, hogy ezeken a napokon konkrétan betegre eszem magam, de nulla órától éjfélig, mert hát ki kell használni, hogy off nap van. Ezzel nagyon rosszat teszek a szervezetemnek, és persze az anyagcserémnek, továbbá a hasnyálmirigyemnek, és így tovább. Ráadásul ha beteg is leszek, akkor az ünnepet sem tudom élvezni eléggé. További nehézség, hogy ugyebár a többi napokon ugyanúgy ott van az inger, mind a szemnek, mind az orrnak, aminek ellen kell állni otthon is, és a boltokban bolyongva is.
Talán a legnehezebb verzió, ami viszont a legkellemesebb is lehet, hogyha folyamatos kontrollt tartva egyfajta lightabb diétát csinálunk, ami kmerül abban, hogy eszünk egy szeletke sütit, egy tányérka olyan kaját, amit egyébként nem ennénk, hagyjuk magunkat megkínálni egy csokival a gyerekektől, és mindeközben nyomjuk a mozgást is, tehát edzünk-kardiózunk, kinek milyen a programja/edzésterve amit csinál évközben. Szerintem ehhez már vérprofizmus kell, hogy sikerüljön az, hogy január elejére mondjuk csak pár kiló többlet legyen, amit tavaszra könnyedén le tudunk dobni. Profinak kell lenni, mert felül kell tudni írni az ingereket, ellen kell tudni állni a kísértésnek, és tudni kell nemet is mondani. Viszont nem kell kizárni magunkat semmi jóból, nem kell ünneprontóként a sarokban duzzogva diétázni, és nem kell bűntudattal telve zabálnunk sem....halleluja.
No comments:
Post a Comment