Corfu

Túl vagyunk Corfun...sokminden volt, ami miatt az ember ilyenkor izgul....rendben felszáll-e a repülőgép, meg leszáll, odavissza...milyen lesz a repülőút, a kocsibérlésnél nem lesz-e fennakadás, milyen lesz a szállás, ésatöbbi. Nos, minden szuperül alakult. Odafelé lehettek kb 30-an a gépen, visszafelé már mondjuk 50-60 utas volt...szezonzáró utolsó géppel jöttünk haza. A kocsibérlés is rendben lezajlott...(igaz, kétszer annyi depositot kértek, igaz, közölték, hogy az alváz-, az üveg, és a gumikár az az én saram....de megúsztuk felpattanó kavics, defekt, és fennakadás nélkül. Továbbra sem világos, miért lett volna az én felelősségem egy felpattanó kő, de lendüljünk tovább. Mondjuk azért ez nekem nem ment olyan könnyen....mert pl. az alvázat senki nem nézte át, mikor a kocsit átvettük...aztán kaptunk egy kulcsot, de ugye egy autónak azért illik három kulccsal rendelkezni...ennek elvileg úgy kéne mennie, hogy a maradék kulcsokat bemutatják, egy közös hozzáférésű széfben tartják, és a friss műbizonylatot is kézhez kapom, ami igazolja, hogy a kulcsokat sosem másolták le, nincsenek erre utaló mikroszkópikus sérülések...Hiába no, csak Mo.-n nőttem fel, és hallottam már olyat, hogy a frissen szakszervizből kihozott kocsinak a gazdája levitte a tükröt, oszt kiesett belőle a bekészített kulcs-forgalmi...lol)

A szállás fejedelmi volt, szerencse, hogy rákészültünk mentálisan és gyakrolatban is a hízásra...de nyilván nem egy all inclusive helyen fogok diétázni. Körbeautóztuk az egész szigetet, többször is, és nagyon sok lélegzetelállító helyen jártunk. Volt kettesben hajókázás kis szigetre, volt közös pancsi a tengerben, volt ebéd egy helyi tavernában (Ez nem volt könnyű, mert túl jól voltunk tartva a resortban, és szinte sosem voltunk elég éhesek, de azért megoldottuk), volt naplementenézés a tengerpartról, volt hintából kávézás a szakadék széléről bámulva a jón tengert, volt andalgás a belvárosban, és volt pezsgőzés ágyban heverve... 

Az az igazság, hogy a resortnak természetesen tornaterme is volt, meg is néztük magunknak....de nem használtuk. Úgy voltam vele, hogy pihenni mentünk, nem edzeni, egy hétbe nyilván nem fogunk se beletunyulni, se elhízni.

És érdekes, hogy tegnap letoltam a rendes edzésemet, és minden sokkal könnyebben ment! Kifejezetten jót tett a pihenés, nem gondoltam volna, azt hittem, a teljesítményem csökkenni fog, de az ellenkezője történt.

A görög konyha változatos, azért egyszer szívesen kipróbálnám úgyis, hogy én/mi főzünk...hogy a piacon megvesszük ami kell, és úgy étkezünk, nem mindig étteremben....mert akkora gyümölcsök voltak a boltokban, meg olyan csokor friss kaprok kellették magukat, hogy csak ámultam és bámultam. Csecsemőfejnyi körték, hatalmas dinnyék, óriási gránátalmák, és feta minden mennyiségben...akár kétkilós "dobozkában". Ettünk baklavákat, kataifiket, lokumikat, de az édességeken kívül azért óvatosabb voltam...nem vagyok nagy tengerikaja-fan, és általában véve is finoman szólva finnyás vagyok, úgyhogy maradtam inkább a középeurópai vonalon. 

V-vel megbeszéltük, hogy jó lenne elhozni a fiúkat is egyszer ide...hát, majd meglátjuk, talán sikerül összehozni. Az élet túl rövid, és túl sok csodaszép hely van benne, és ott van az a zavaró körülmény is, hogy előbb meg kell keresni azt a pénzt, amit elkölthetünk :):)