Saturday, 14 October 2017

A boldogság mint lehetőség

Változtattam a blogon. Egész idáig az életmódváltás köré csoportosultak a bejegyzéseim, most személyesebb hangra váltok. Nemcsak a fogyás, meg az életmódváltás, meg a súlytartás, meg az edzés-mozgás lesz a téma, nemcsak receptek....hanem minden, ami a fejemben jár. Amúgy sem olvasnak sokan, és eddig sem törekedtem nagyon arra, hogy minél több olvasót gyűjtsek ide...szóval nincs meg bennem az az érzés, hogy traktálnék bárkit is...viszont tök jó nekem is, hogy van ez a blog, mert rengetegszer barangolok benne, és jó újraolvasni azt, amit valamiről gondoltam régen. Hülyén hangzik, de valahogy hozzásegít a fejlődésemhez, úgy érzem....és még szórakoztat is. Szóval mostantól (ahogy a két legutóbbi posztban is már) személyesebb lesz a blogom....
-

Alapvetően szeretjük a filmeket. Azokat is, amik megnevettetnek, de azokat is, amik elgondolkodtatnak. Az emberi élet túl rövid ahhoz, hogy bejárjuk a Föld minden szegletét, nem beszélve a lehetőségekről is, amik szintén általában korlátozottak. A filmek segítségével láthatunk/érezhetünk egy szeletet a világ másik részéről....a jó film kikapcsol, és hatással van rám, a gondolataimra, érdekes kérdéseket vet fel, extrém esetben képes módosítani az attitűdömet, vagy a gondolkodásmódomat is akár. Persze inkább ez fiatalon jellemző, node lélekben még simán kölyök vagyok : )

Sajnos ma már ott tartok, hogy amerikai film esetén olyan komoly fenntartásaim lesznek, hogy bele sem kezdek. Ha mégis, talán 5 percig bírom, aztán feladom. Idegesít. Tocsognak a sztereotípiákban, és olyan elképesztően populisták, amitől hányingerem van. Pedig régen rengeteg jó amerikai filmet láttam. Sőt...általam alapfilmeknek tartott darabok is jórészt amerikaiak. Viszont bár szeretem Kevin Spacey-t, ez a filmje valahogy kimaradt a látóteremből, pedig 2001-es, ami azért nem ma volt. Ráadásul van benne sci-fi vonal is, ráadásul a partnere egy másik kedvenc, Jeff Bridges. Ez a film a K-PAX- belső bolygó (elsőre idióta magyar címnek tűnik, de a belső bolygó többféle értelmezésben létezik. Lehet átvitt értelemben is jelentéssel felruházni, de konkrét csillagászati kategória is). Jó volt, elgondolkodtatott. Régi és talán kicsit el is koptatott kérdéseket vet fel, úgymint észrevesszük-e az életben azt, ami élvezhető, ami jó? Meglátjuk-e az örömöt, képesek vagyunk-e helyén kezelni a dolgokat? Vajon hol a határ az ambíció és az elégedetlenség között?

Ez a vonal az életmód témakörben sem jelentéktelen. Mindenkinek menedzselni kell valahogy a saját életét....megragadni a kontrollt, és tudatossá tenni. És megtanulni élvezni azt is, ha edzés után alig bírok felmenni a lépcsőn, és azt is, ha leülök megenni egy süteményt. Mert mindkettőben megvan az élvezhetőség. Mert mindkét dologban ott van a boldogság lehetősége, ugyanakkor ha rossz az attitűdöm, képes lehetek mindkettőben a rosszat látni. Az edzés utáni érzés az fájdalom, és átmeneti csökkent teljesítőképesség, amit utálhatok. Vagy kellemes fáradtság, és elégedettség, amit szerethetek. Ugyanígy a sütemény elfogyasztását is követheti bánat és lelkifurdalás, és gondolhatok arra, hogy Úristen, a gonosz cukor meg a zsír...de ki is élvezhetem az ízek kavalkadját, az intenzív érzékelést, a vastag energialöketet, amit nyújtani tud.


Rajtam múlik minden. Hogy hogyan nézem, hogyan látom, és hogyan érzem. De ez a látásmód nem evidens. Tanulni kell, megtapasztalni, kikísérletezni, megélni, próbálgatni, ízlelgetni, kiszámolni, elengedni....és így tovább. Mindezen folyamat a fejlődés, a tanulás, aminek az alapja, hogy gondolkodom, hogy kérdéseket teszek fel, hogy válaszokat keresek....és ebben nagy segítség egy jó film, ami elgondolkodtat.

No comments:

Post a Comment