Friday 14 September 2012

A gyűrűk urai

Hangos bulvárcikk-be botlottam a neten....harsányan hirdeti, hogy Bangó Margit unokája 70 kilót fogyott. Részlet a cikkből:

Ismerősöktől csupa jót hallottam a gyűrűs gyomorszűkítő műtétről, ezért rászántam magam – meséli Tina. – Életem egyik legjobb döntése volt! De azért tettem is a megújult külsőmért, főleg azzal, hogy megváltoztattam az étrendemet. A műtét után hat hétig léböjtöt kellett tartanom, amitől jelentősen megindult a fogyás, persze eleinte a felesleges víz távozott a szervezetemből. Az első időszakban odafigyeltem arra, mit viszek be a szervezetembe, egy-két évig például még egy kocka csokit sem ettem meg. Levesek, natúr hús, saláták, levesek: ezekből áll a menüm a mai napig, a kenyér pedig csakis teljes kiőrlésű lehet. Ritkán már egy kis édességet is megengedek magamnak. 

Íme hát a cikkből a részlet. Tina, aki az általam nagyrabecsült roma énekesnő unokája, párja Emilio, akit egyébként szintén nagyon tehetséges előadónak tartok. Node most nem erről van szó. Mondjuk ki: a gyomorgyűrű egy sebészi beavatkozás, amely fizikailag akadályozza meg a gyomrot a tágulásban, így korlátozva ezzel a befogadóképességét. Később a "port"-on keresztül az orvos ennek a gyűrűnek a feszességén állíthat, engedélyezve a gyomornak ezzel nagyobb mozgásteret. Az emberi gyomor mint tudjuk, ötvenszeresére tud tágulni, így egészen extrém mennyiségű ételt magába tud fogadni. A fizikai korlátozással megakadályozzák, hogy a delikvens sokat egyen. Mert képtelen lesz rá. Két dolog miatt tartom negatívnak. 

  1. Az egészséges életmódra való törekvés, a lefogyás, a súlytartás, a test rendbehozása, az mind az agyban dől el, ott kell megfogalmazódnia annak a szándéknak, ami végül a gyakorlati megvalósításon keresztül eredményes tud lenni. A szándék ha megvan, akkor nagyfokú felkészülés után jöhet a megvalósítás. De kierőszakolni, rákényszeríteni, becsapni a szervezetet nem jó, és nem olyan eredményt hoz, amilyet vár az ember. Ez az én véleményem.
  2. Ez egy elég macerás és élethosszig tartó dolog, ami ráadásul kurva drága is
Nemcsak hiszem, hanem tudom, hogy az ember gyűrű nélkül is képes lefogyni, mégha extrém kövér is. Én extrém kövérnek számítottam az 55-ös BMI-vel, azt hiszem tehát, hogy van jogalapom kijelenteni ezt. Nem kell sem gyűrű, sem műtét, sem gyógyszer. " A műtét után hat hétig léböjtöt kellett tartanom, amitől jelentősen megindult a fogyás" - mondja Tina. Én azt mondom erre, hogy ha műtét nélkül tartott volna hat hét léböjtöt, ugyanúgy megindult volna a fogyás. " odafigyeltem arra, mit viszek be a szervezetembe" - folytatja. Ehhez sem kell sebészi beavatkozás, csak szándék. 

Emilio azt nyilatkozta, hogy az összes típusú diétát kipróbálta, de egyik sem vált be. Pff....én úgy gondolom, hogy mindegyik diéta működik...ha betartják. A probléma ott van, hogy a helyes fogalmazás inkább úgy hangzott volna, hogy mindegyik típusú diétát megkísérelte kipróbálni, de nem sikerült. Mert nem volt elég erős ahhoz, hogy betartsa. Ebben az esetben Emilio-nak sokkal inkább lett volna szüksége mondjuk személyiség-fejlesztésre, mint műtéti beavatkozásra.


A klasszikus csodabogyó-sztori is ilyen. Fogok egy tablettát, odaadom a fogyni vágyónak, és azt mondom, vegyél be ebből napi hármat, ne egyél édességet, kenyérfélét, krumplit, rizst, zsírt, cukrot, a többiből is max 1200 kalóriányit egy nap, és mozogj napi egy óra aerob mozgást. Amennyiben szót fogad a delikvens, megindul a fogyás. De nem a tablettától, hanem az egyéb instrukcióktól....éljen a Placebo....

Értem én, hogy kell a reklám, hogy a tehetősebb túlsúlyosak menjenek csak műtétre, hiszen a későbbi utógondozás, meg a felmerülő komplikációk is mind-mind bevételt jelentenek...mármint nem a pacienseknek, nekik csak további kiadásokat persze. Nem tudom felfogni ép ésszel, egy orvos hogyan javasolhat gyomorgyűrűt valakinek? Arról nem beszélve, mikor durva csúsztatással "életmentő"-ként aposztrofálják Emilio gyomorgyűrű műtétjét. Miért nem mondják el ezeknek az embereknek, hogy képesek egyedül, minden segédeszköz nélkül változtatni a súlyukon? Hiszen teljesen logikus, hogy van egyfajta életvezetési módjuk, ahogy élnek, és nyilván ez vezetett oda, hogy elhízzanak. Ha ezen változtat, akkor változni fog a testképe is. Ok-okozat. Ahogy képes valaki elhízni, ugyanúgy képes lefogyni is. Ha az orvos segíteni akar, segítsen azzal, hogy támogatja a delikvenst, hogy legyen erős, ad neki tippeket, és sok információt, megtanítja az ételek összetevőinek a megértésére, megismerteti vele a dietetika alapjait. Ha megérti a testében végbemenő folyamatokat, könnyebben tudja befolyásolni azokat. Én így gondolom.

Saját magam vagyok a két lábon járó példa, hogy nem kell gyűrű. És nem vagyok se isten, se guru, se szellemi óriás, se parafenomén. Egyszerű pali vagyok, átlagember. Aki ismeri a számokat, és rászánja a szükséges időt/pénzt/energiát, az meg tudja csinálni. És a "pénz" alatt nem a százezreket értem, mint a műtétnél, hanem azt a havi többletet, ami egy jobban kontrollált étrend kiadásainál jelentkezik.

10 comments:

Anonymous said...

De jó, hogy írtad ezt a postot. Remélhetőleg sokan keverednek a blogodra, akik már a műtéten gondolkodnak, s ennek hatására nem mennek bele. A kontrollált étrend önmagában is megtenné a hatását. Olvastam egy blogoló gyomorgyűrűst, nem tudott enni, kihányt mindent, elveszítette az ízérzékelését. Szerintem ez senkinek sem hiányzik. Az önként vállalt és betartott diéta csupa kellemes dolgot hoz az ember életébe, energikusság, ízélmények:)
Kb. egy hete olvaslak, s azóta tudtam tartani a kontrollt.Minden nap leülök hozzád, olvasok valamit nálad, ráismerek magamban, megerősít:)
Kérlek, ne hagyd abba, sokat segítesz. Köszönöm neked.

megint t. said...

szerintem ez az emberi gyengesegnek egyik tipikus megtestesulese.
megint jol megirtad alan a lenyeget.
"the Force will be with you always" lol

Alan said...

Anonymous,

Én köszönöm a kommentet. Annyira tudok örülni, mikor ilyen hozzászólások jönnek, ilyenkor érzem, hogy van értelme a blognak, és nagyszerű, felemelő érzés bármilyen kicsi kis részt vállalni másvalaki sikerében. OK, nem hagyom abba....de Te se hagyd :):)

t,
Igen, én igyekszem árnyaltan fogalmazni mindig, mert az élet megtanított arra, hogy ne ítélkezzek könnyen...de alapvetően egyet értek veled, illetve tegyük hozzá, hogy a körülmények is nagyon fontosak, sokszor a helytelen, profitvadász propaganda, és a nem megfelelő mennyiségű/minőségű információ is csapdába csalhatja az embert. Köszönöm a kommentet.

Lazac said...

Jaj de jó, hogy ilyent leírtál.
Nekem is van ismerősöm aki gyomorgyűrűvel fogyott, de annyit kínlódott az alatt, hogy el sem tudom mondani. Hányt mindentől, nem bírt megenni egy fél marékra való szilárd ételt sem, csak pépet...igaz le is fogyott, de utána plasztikai műtétek sorát csinálta végig. Elment rá vagy 2 millió Ft-ja...ahelyett, hogy simán betartotta volna a napi 1200 kalóriás bevitelt....

Alan said...

Hmm...én nem ismerek személyesen senkit, aki "gyűrűs" lenne, viszont úgy látom van egy csomó egyéb aspektus is, ami alátámasztja azt, hogy jobb elkerülni ezt a beavatkozást....köszönöm a kommentet.

Anonymous said...

Nem hagyom abba.:)

MaManjana said...

Az a helyzet, hogy elég káros ez a hangos propaganda. Mert: egyetlen szót sem szól a mellékhatásokról, reflux, nyelőcsőtágulat, hajhullás, vitaminhiány, gyűrűsöknél a port gyulladása, későbbi szövődmények. Mert: itthon nincs olyan elő-, és utógondozás, mint külföldön.

Szoktam nézni régebben a LifeNetwork, mostanában a TLC adón a bypass műtétekről szóló sorozatot, mindegyiknél úgy kezdik, hogy elküldik a delikvenst pszichológushoz, hogy megpróbálják feltárni a hízás lelki vonatkozásait, és elküldik dietetikushoz, tanácsokat kap a mozgáshoz. Szinte mindegyik páciensnek fogynia kell műtét előtt, egyfelől hogy csökkentsék a kockázatot, másfelől - szerintem azért, hogy megnézzék, alkalmas-e fejben az életmódváltásra. Műtét után pedig utógondozás van, pontosan megmondják nekik, hogy mikor-mit szabad enniük, milyen vitaminokat szedjenek, stb.

Ugyanakkor olvasom az itthoni hoxás bypass-os és az indexes gyűrűs fórumot (bevallom, azért kezdtem el szétnézni, mert én is gondolkodtam a műtéten), ezerhatszáz féle problémával küszködnek a műtöttek, a hányástól kezdve az extrém hajhullásig, és ami engem leginkább elborzaszt: az információhiánnyal. Mert nem látják el őket rendesen életviteli tanácsokkal. :-O Sokan elejtenek félmondatokat arról is, hogy bár tájékoztatták őket a kockázatokról, mégsem gondolták, hogy náluk is előjöhet...

Nekem ezek a fórumok adtak egy nagy lökést abban az értelemben, hogy hát a fene se teszi ki magát ennek az egész tortúrának, ha egyszer utána is pont olyan szigorú diétát kell tartani, akkor inkább megpróbáltam/próbálom magamtól.

De tartok tőle, nem mindenki olvassa el azokat a fórumokat, és kicsit "vakon" megy bele a műtétbe. Egy szó, mint száz, ez megint hasznos poszt volt. :-)

Alan said...

Mamanjana, köszönöm a fontos kommentedet, sokkal több mindenre rávilágítottál, mint én. Remélem mi, akik gyűrű nélkül tudtunk, tudunk fogyni, erőt tudunk adni másoknak ahhoz, hogy ők is önerőből csinálják végig.

Anonymous said...

Szia Alan, én is csatlakoznék Anonimoushoz annyiban, hogy számomra is sokat jelent a példád is, és a jelenségek analitikus boncolgatása is.
Meg persze sokszor vagyok úgy, hogy kedvem lenne komoly kihágásokhoz, de akkor olvasok egy kis "alant", és meggondolom magam. Szóval tényleg ne hagyd abba.
Terika

Alan said...

Szia Terika, köszönöm a kommentet és a biztatást. :)