Tenni vagy nem tenni

Azt hiszem, kezdem kapiskálni, hogy miért olyan nehéz népszerűsíteni a lefogyást/helyes életmód elkezdését. Nagyon sok mozgalom van, a közösségi oldalakon, meg egyébként is, ami arra buzdítja a súlyfelesleggel rendelkezőket, hogy kezdjék el a helyes életmód bevezetését. Hogyan teszik mindezt? Hát nézzük csak az előző mondatomban milyen igék vannak: buzdítani, elkezdeni, bevezetni....

Mind valamilyen aktivitást takar, ahogy a mozgalmak is általában arról szólnak, hogy emeld fel a valagad, és mozdulj meg. Gyere futni, nyomás le a terembe, pattanj bringára ésatöbbi ésatöbbi...Hogy ezzel mi a gond? Azt hiszem az, hogy a kövér embereknek előbb le kellene fogyniuk ahhoz, hogy közük lehessen a mozgásos tevékenységekhez. Itt is, most is elmondom, hogy a kövér emberek alatt nem a 175 centis, hetvenkilós tizenhuszonéves embereket értem, akiknek az az életcéljuk, hogy két kiló hetven dekát lefogyjanak....Nekik nyilván ez valami pótcselekvés. Hanem a komoly súlyfelesleggel rendelkezőket értem a "kövér" megfogalmazás alatt....mondjuk 35-ös BMI feletti értékűeket. Nekik a mozgás nem azt jelenti, hogy futok egy szigetkört, hanem azt, hogy felküzdöm magam az első emeletre, és utána le kell ülnöm lihegni.

Ezeknek az embereknek csak hiábavaló, idegesítő, bosszantó, és értelmetlen a közös futásra/bringázásra/stb invitálás. Sőt, továbbmegyek....kiválthatja az ellenkező hatást is, mert elkaphatja a tipikus "jólvan akkor ba*átok meg" érzés, és juszt is bezabál, plusz legyártja magának az ideológiát a sok ugri-bugri csirkéről, mert amúgy is egy valamire való ember 100 kilónál kezdődik....ugyebár.

Akkor mi van? Paradox dolog, hogy hogyan buzdítsunk valakit a semmire...valaminek a nem megcsinálására...úgy értem, hogy én például feketén fehéren úgy gondolom, hogy a lefogyás kizárólag azon az úton érhető el, hogy az illető nem eszik annyit. Tehát adott egy kövér ember, meg az étrendje. Konkrétan vegyünk egy hétköznap estét. A "mozgalmi" oldal ezt mondja: emeld fel a hátsód, és gyere le futni! / Gyere le a terembe! / stb...mit mondanék én? Mondjuk ezt: Ne csinálj semmit! Ne egyél. Éld az életed, de hagyd ki a megszokott tevékenységeid közül az evést!

Világos, hogy mennyire nehezebb arra buzdítani valakit, hogy ne tegyen meg valamit, mint arra, hogy tegyen. A mozgás fontos dolog, egyrészt lehet élvezetesen csinálni, csapatsport jelleggel, összekötni közösségi tevékenységgel, lehet szórakozás is, lehet kellemesen fárasztó...mindemellett kellően balanszírozza a napi kalóriakeretet (egy szintig)...és egészséges is, mert jót teszünk vele a testünknek. De addig, hogy a mozgás valóban képes legyen beváltani ezeket a pozitív tulajdonságokat, addig el kell jutni. És az eljutás alapköve, a képesség. Ha valaki nem képes rá, akkor lehetetlen, hogy számára élvezetes legyen, bármilyen alapszinten is. Mert hiába akar a nyomorult.

Kínszenvedés lesz, mert fájni fog, izzadni fog, lihegni fog. Eredménytelen lesz, mert nem tudja annyi ideig csinálni, hogy elfogyjon a májban és az ismokban tárolt glikogén, és elkezdjen a zsírból is égetni. Egészségtelen lesz, mert túlterheli az ízületeit, a csontjait és a keringését. Megalázó lesz, mert ha más is jelen van, aki nála kevésbé elhízott, netalán aki épphogy csak az, az le fogja körözni, és egyértelművé válik a hátránya vele szemben. Destruktív lesz, mert mindezen élmények összessége csak erősítheti benne azt, hogy ez nem jó dolog, hanem rossz.

Ezért szoktam én amellett kardoskodni, hogy a kövér embereknek nem a mozgásra kell koncentrálni, hanem arra, hogy ne egyenek annyit. Hogy meginduljon a fogyás. Van aki azt mondja, hogy 90 % az étrend, 10% a mozgás. Vagy 70% az étrend, és 30% a mozgás. Nos, akkor én azt mondom: 99% az étrend. A mozgásnak nincs értékelhető szerepe egy kövér ember fogyásában. Tudom, ezzel a kijelentéssel nagyon sokan nem értenek egyet. Én akkor is így gondolom. Saját tapasztalataim vannak ezügyben, és ezekre építek.

Sajnos baromi nehéz másokat rávenni arra, hogy megszabaduljanak a túlsúlyuktól. A legtöbben ezt úgy szeretnék elérni, hogy ők maguk nem teszenke érte semmit. Megtesznek dolgokat, de igazán nagy dolgot nem. Inkább fizetnek, vagy hisznek, vagy elfogadnak. Pedig tenni kell érte (Igazából nem tenni LOL). És nem lehet kifogás a pénz vagy az idő. Ugyanis nemet mondani az ételre, kihagyni egy étkezést....az nem kerül pénzbe, és időt is csak nyerhetünk rajta.