Formátumok

Olvasva egyik olvasóm kommentjét, megerősödött bennem a gondolat, hogy alapvetően kétféle ember létezik...ha úgy tetszik jobban, kétféle formátum. Az egyik típusba azok tartoznak, akik "lassúak", értem ezalatt, hogy lassan tudnak hízni és fogyni is. Azt gondolom, ez a típus a gyakoribb. Ebből a csoportból jönnek azok a blogok, amikor valaki egy nagy projektbe kezd, például le akar fogyni 10 vagy 15 kilót, és nagy levegővel nekivág. Éhezik, vagy szigorú diétát tart és/vagy mozog mellé, és néhány hónap alatt sikerrel jár. Már jó esetben persze. Amikor ez a típus elereszti magát, és mondjuk 1-2 hétig nem figyel oda, és "összeeszik mindenfélét", akkor felszalad gyorsan 1-2 kiló plusz.

A másik csapat, ahova szerintem ez az ominózus olvasóm és én magam is tartozunk, azok a "gyors formátumúak". A mi csapatunkban úgy mennek a dolgok, hogy ha abszolút eleresztjük a gyeplőt, akkor annyi idő alatt, míg másnak 1-2 kiló ugrik fel, nekünk alhangon tíz. Szerintem itt is kereshető az az ok, amiért pl. én annyira nagy mértékben képes voltam elhízni. Hiszen egy-egy ilyen "gasztronómiai ámokfutás (Tibi®)", ami lehet nyaralás, Karácsony, Húsvét, vagy bármi hasonló után a mifajtánkon alkalmanként egy tízes raktározódik el, és az mondjuk 10 év alatt simán lehet akár százkilónyi felesleg. Ugyanakkor mi ha egyszer nekiállunk tényleg lefogyni, akkor lefelé is dinamikusabban mennek a kilók.

Vannak tények a fogyásomban, mert szinte mindent dokumentálok, és valahol a számok megszállotjaként szeretem analizálni a kézzelfogható értékeket, és következtetéseket levonni azokból. Namost ilyen tény az is, hogy én simán képes vagyok 24 óra alatt 2-3 kilót fogyni, de ennyit hízni is. Minden gond nélkül. Azok számára, akik a másik csapatban játszanak, mint pl. a feleségem, ez meglehetősen ijesztő és érthetetlen, de minimum nem normális. 

Konklúzió? Háát....na ja...A mifélénk, ha úgy tetszik, "nagyban játszik"......nem akarom túlfeszíteni a dolgot, de ez a "nagy" szó amúgy is jellemző rám...tipikusan vonzódom a nagy autókhoz (fizikailag nem érzem magam képesnek arra, hogy kisautót tartsak), a nagy házhoz..(másodjára sikerült akkora házba költöznünk, ami az ésszerűség plafonját verdesi),a nagy kutyákhoz (a családi kutyánk is Bernáthegyi volt) és általában szeretem mindenből a nagyobbat...szóval az életmódváltást, a diétázást, a mozgást, a céljainkat is nagyban kell csinálni. Vagyis sokkal nagyobb mértékben kell szigorúnak, következetesnek, állhatatosnak lennünk, mint a másikoknak.Csak így sikerülhet.