Forog a kerék

Kényelmes ember vagyok. Amióta beruháztunk a szobabringába, azóta mindössze egy alkalommal ültem rá a biciklire, és akkor is csak egy kis 10 kilométeres "sétabringázásra". Tény, hogy a 10 fokos hőmérséklet, a közlekedési kockázat, a defektveszély, a beöltözés, és a távolság bizony jelentős tud lenni. A szobabiciklivel egész pontos értékeket kapok, már ami az elégetett kalóriát illeti, továbbá jobban be tudom illeszteni a mindennapjaimba, mint a valódi kerékpárt. Hajnalban kelek, és mire a család felébred, én addigra általában már sikeresen túl vagyok 1500 kalóriam elégetésén, ami - valljuk meg- nem rossz kezdet.

Persze hazudnék, ha azt mondanám, nem befolyásolja a mindennapokat a tény, hogy egy fittness-gép került be az életünkbe. A példamutatás itt is bejön: még a legkisebb kissrác is rendszeresen rámászik, és tekerni akar, és sokszor konkrétan be kell osztani, ki használja. A dolgot "súlyosbítja", hogy tegnap újabb szerkezetet állítottunk csatasorba. Mert a biciklizés tökéletesen alkalmas a kalóriaégetésre, és a comb formázására, viszont felsőtestformálás szempontjából nem nagyon csinál semmit sem. Szerintem minden fogyni vágyó, túlsúlyos férfi valami olyasmit tűz ki célul, hogy a testén lévő túl sok zsírt izommá alakítsa. Ami persze ebben a formában lehetetlen, hiszen a zsírt előbb el kell égetni, és azután lehet csak izmokat építeni. Továbbá a zsírcellák azért még ott maradnak, és a bőr is ott marad, szóval tennivaló van bőven. A választásom tehát egy felsőtestet megmozgató, digitális evezőpadra esett. Életemben nem eveztem sportolási céllal, úgyhogy abszolút újhús vagyok e téren. Persze újabb bonyodalmak lesznek most, hiszen hova tegyem, mikor használjam, hogy építsem be az életembe, és a többi. 

Viszont az mindenképpen nagyon élvezetes a számomra, hogy a naponta átlag 3 kondigépen töltött órának hála, az elégetett kalóriáim sokkal nagyobb szabadágot adnak az étkezés területén. Hiszen ha van egy szintentartó kétezer kalóriás anyagcserém, és még pluszba elégetek másik háromezer kalóriát, akkor még ha négyezer kalóriányit is eszek egy nap, az egyenleg akkor is mínuszos. Az elmúlt hetem alatt a napi átlag egyenlegem mínusz 2312 volt, és a heti mérés is alátámasztottta a számokat. Szóval a dolog működik. Ugyanakkor azt hozzáteszem, hogy bár van olyan nap, hogy valóban megeszek négyezer kalóriát, de jellemzően nem, vagy csak nagyon minimális szénhidrátdús összetevővel. Tehát zömében megmaradtam a teljes kiőrlésű pékáruknál, a sok zöldség-gyümölcsnél, a light sajtkrémeknél, a sovány sonkáknál, a csirkemellnél, a halfiléknél és a zsírmentes elkészítésnél. A családdal ugyanúgy leülök együtt enni, mint régen, legfeljebb amíg ők bolognai spagettit esznek, én rozskenyeret extralight sajtkrémmel, és csemege uborkával. Azt hiszem, megszokták már, hogy általában mást eszem, mint ők.

Egyre inkább tűnik úgy, hogy az életmódváltás nem valami gyors dolog. Egyrészt hosszan tart, másrészt rétegei vannak, harmadrészt messze nem csak az étkezésről és a mozgásról szól, hanem tényleg az élet-nek a változtatásáról.