Koppintás, avagy a pufferkalória fogalma - by me.

Hosszú ideje vezetem a családi költségvetést egy táblázatkezelő program segítségével, nem írom le a nevét, mert nem akarom feleslegesen reklámozni (excel) :D ...na szóval nem valami bonyolult dolog ez, nyilván az ember tudni vágyik arra, meddig nyújtózkodhat. Megtanított sokmindenre ez a tevékenység. Például arra, hogy attól, hogy nem számol az ember mondjuk olyanra, ami ésszerűtlen, vagy az adott pillanatban nem logikus, attól még megteszi, hiszen nemcsak iq van, hanem eq is...azaz bizony az ember akkor is beszédül a családjával a gyorsétterembe, ha a anyagilag tökéletesen ésszerűtlen döntés. Ésszerűtlen, mert 70 euróból akár két teljes napig ellátható egy család ennivalóval, a gyorséttermi látogatás meg legfeljebb néhány órára ad elég energiát. Mégis betérhet az adott család, mert csábító, hogy nem kell dolgozni az étellel, hogy gyorsan megvan, hogy finom, hogy a gyerekek játékot is kapnak, hogy kulturáltan le lehet ülni, hogy el lehet intézni a folyó ügyeket, stb stb. 

Szóval a lényeg, hogy egy költségvetésben vannak olyan foltok, amiket be kell iktatni akkor is, ha ésszerűtlenek, már ha pontos számítást várunk a dologtól. Másik jó példa, amikor nyaralni készülődik a család. Jó megoldás, ha létrehozunk egy Vis major-keretet, ami arra szolgál, ami előre nem látható, de bármikor bekövetkezhet. Így nem fogunk pánikba esni, ha lerobban az autó, vagy ha valamelyik családtag rosszul lesz, és orvosra van szükség, esetleg ellopják a laptopot, és másikat kell venni...vagy valami.

Hogy ennek mi köze a diétához? Elmondom: 

Internetes barangolásaim során megtanultam, hogy az emberi szervezet 3-400 kalóriányi energiát tartalékol az izmokban és  a májban. Ezért van az, hogy amikor nem várt energiszükséglet lép fel ( mondjuk elkezdek tornázni), akkor első körben ebből a puffer-kalóriából éget. Ezért van, hogy a zsírégetéshez át kell küzdenünk magunkat ezen a nagyjából fél óra egyenletes mozgáson. Előbb ki kell pucolni ezt a tartalékot, hogy a szervezet a zsírral kezdjen operálni.

Rájöttem, hogy félig tudatosan, félig tudat alatt és  lenyúltam ezt a technikát a mindennapjaim étrendjének összeállításában. Van egy 3-500 kalóriányi mennyiség, amit tologatok reggeltől estig...a napi keret tegyük fel 2000 kalória. Eltervezem a napomat, de ezzel az ominózus mennyiséggel nem számolok. Így két dolog történhet: 

1. Semmi sem történik, így a nap végére ennyivel kevesebb kalóriát vittem be
2. A nap folyamán egy váratlan szituáció adódik, és ez a pufferkalória jól jön ahhoz, hogy improvizálni tudjak.

A második pont sokféleképpen manifesztálódhat: mondjuk megkívánok egy péksüteményt, mert megcsapja az orrom a frissen kisült croissan illata (ritka). Vagy a kisfiam köti az ebet a karóhoz, hogy csak egy falatot egyek az ő ételéből (előfordul) Vagy úgy adódik, hogy találkozom valakivel, aki megkínál ezzel-azzal, és hála a pufferkalóriámnak, nem kell kellemetlenül éreznem magam, ha visszautsítom (ritka). vagy a kedvenc gyorséttermemben közlik, hogy szorri, de nincs saláta :-o és kénytelen vagyok valami mást enni, ha együtt akarok étkezni a többiekkel. (előfordul)

Lehetne még sorolni a különböző variációkat. A lényeg, hogy ad egyfajta szabadságot a dolog, és lehetőséget biztosít a változatosságra, valamint a sokszínűségre is egyaránt.