Számolni vagy nem számolni? Kalória vagy szénhidrát?

 

A Fb csoportunkban feltettem egy kérdést mi szerint ki hogy gondolja, a fogyás érdekében mit kell számolni, a kalóriát vagy szénhidrátot? Én a fogyásom nagy részében, és később a súlytartásnál is szorgalmasan számoltam a kalóriákat. Miért?

 Hát azért, mert valahogy látni kell, mi megy be, hiszen ha nem tudom, akkor nincs mihez viszonyítani, nincs miből számolni, és nincs mit elemezni. Nem nehéz, hiszen azt mondják egy kiló testzsír ugyebár 7700 kalória. Adott az embernek a BMR, vagyis a kalória-alapszükséglete, tiszta primitív matek az egész, nem nagy cucc. Kell valami, aminek neki lehet támaszkodni. Lehet hogy hülyeség….de ha az ember meghatározza a limitet, akkor szerintem kizárt, hogy hízzon. Nálam legalábbis ez…így…működött, és működik.

 És akkor mi van a szénhidráttal?

 Nem kezdek bele az Atkins diéta meg a ketogén módszer kidumálásába…a lényeg, hogy megmondta a sok okos ember, hogy a szénhidrát az okozója minden rossznak, ráadásul a gonoszabbik fajtája…aminek magas a glikémiás indexe. A finomított szénhidrát. A cukor, a liszt, a tészta, a krumpli, a rizs, a zab….meg nagyjából az összes gabonaféle. Hát, én ketóztam, nem is egyszer, még azt is mondhatom, hogy működött a dolog……de mivel óvatos duhaj vagyok, nyilván nem csak simán ketóztam, hanem mellette azért számoltam a kalóriákat, és időszakosan is étkeztem….így biztosra mentem…

De vajon mi lett volna, ha maradok annál, hogy nem számít SEMMI csak a szénhidrát? Hát, szerintem híztam volna, mint a huzat. Ugyanis nagyon szeretem a sajtot, a vajat, a virslit, mogyoróvajat, a tojást….márpedig ezekből tonnányi kalória lecsúszhatna…HA csak a szénhidrátmennyiséget kéne korlátozni és semmi mást. De sosem mertem kipróbálni.

 Azért nem, mert mindig nagy munka a fogyás, és az ember nem dobja oda az addigi eredményeit. Szóval ebben a tekintetben nem tudok kinyilatkozni érdemben semmit. De azt tudom, hogy a sok okos divatos, éppen aktuális trendi diéta esetében mindig ott az apróbetűs rész, hogy ja, de ebből nem lehet akármennyit enni, abból meg tilos bármennyi, ésatöbbi. Olyan ez, mint a diétás menü, amikor az ember rendel. Milyen jól hangzik, hogy rakott bolognai…300 kalória….csak éppen mire megkóstolod már elfogyott….mert hát csodák nincsenek, „mit gondótááá…..?”

 Szóval úgy könnyű működő szuper-duper diétákat nyomni, hogy közben azért ott van a korlátozás, amit ha nem tartasz be, akkor ne csodálkozz ha nem fogysz…nem írok neveket, mert befolyásos a világ, még akkor is ha kevesen olvasnak…De ide sorolnám még azt is, hogy valaki képtelen betartani az étkezési korlátozásokat, úgyhogy megműtteti magát. Gyomorgyűrű, sleeve vagy bypass….egyre megy. A kockázatos, drága, műtét utáni lábadozás alatt pedig megkapja az instrukciókat: ne egyen 1200 kalóriánál többet  

 * MI VAN? *

Könyörgöm, akkor minek volt a műtét? nem lett volna egyszerűbb csak simán operáció nélkül betartani a kalóriabevitel-korlátozást? De, egyszerűbb lett volna. A műtéttel viszont RÁKÉNYSZERÍTIK a delikvenst, szerintem ez az egyetlen lényeges különbség. Mert ebben az esetben ha nem tartja be, akkor baj van. Műtét nélkül ha nem tartja be…? Hát akkor nincs baj, csak hízik tovább, ennyi. De ésszerűségből, tisztán logikai alapon ezek a műtétek totál hiábavalók. Szerintem.

 Visszatérve a kalória-dilemmára: Elmélyedtem tehát a témában, és össze szedtem pár olyan dolgot, ami el tudja kenni a kalóriaszámolás feletti kérlelhetetlen determinizmust. Amit ha végig gondolunk, akkor természetes, hogy kérdések jönnek fel az emberben. Nézzük akkor sorban:

 

 

• ·        Minden anyagcsere máshogyan használ el egy kalóriát….emésztési idő, sebesség

 

Nyilván egyedi embereknek nemcsak az ujjlenyomatuk, a DNS-ük, hanem az anyagcseréjük is más és más. Akkor hogyan lehetne egységes kalóriákkal számolni?

• ·        nem mindegy, melyik napszakban, milyen aktivitás mellett/előtt/után fogyasztjuk el a kalóriát

Az anyagcserefolyamatok nem állandó sebességgel folynak. Alvás alatt lelassul, fokozott fizikai tevékenység alatt felgyorsul. Tehát nem lehet ugyanolyan hatása mondjuk egy 300 kalóriás ételnek egy kiadós anaerob edzés után, vagy lefekvés előtt este tizenegykor.

• ·        nem megbízhatóak a feltüntetett értékek (állítólag 8% a hiba)

Ezt nem kell különösebbe kifejteni, ugyebár ha nem nyers telt fogyasztunk, akkor mindig ott van a hit-tényező. Elhiszem-e vagy sem a gyártónak, hogy annyi az annyi. Mert egy paradicsom vagy egy uborka vagy egy csirkemell az, ami. De egy készítménybe nem látunk bele, hogyan csinálták és mi került bele. És nem feltétlenül kell rosszindulatúnak lenni, elég ha csak arra gondolunk, hogy az ember hibázik. Állítólag a mandula kalóriaértékét is elszámolták.

• ·        nemcsak az anyagcsere más mindenkinél, de a mikrobiom is

Ha már egyedi anyagcsere, DNS vagy ujjlenyomat, akkor egyedi mikrobiom is. Nagyon sok kutatás folyt arról, milyen hatása van az anyagcsere folyamatokra a testünkben tenyésző organizmusoknak. Bizarr, de volt olyan kísérlet is, amelyben egereket más egereknek az ürülékével etettek, ezáltal megváltozott a mikrobiomuk összetétele. Mind ismerünk olyan sovány embereket, akik mindig soványak maradnak, akármit ehetnek. Szóval állítólag ennek az egyik lehetséges oka pont hogy a mikrobiomban található, ami gondolom táplálkozás és életmód függvénye továbbá nyilván genetikai eredői is vannak.

• ·        csak a mennyiség számít a kalória-bevitelnél, a minőség nem (100 gr csoki vagy 1,5kg alma kalóriailag ugyanannyit ér, holott nyilván nem ugyanazt művel a testben.)

Ezt már többször kitárgyaltam itt a blogon, mert erősen hiszem hogy nem mindegy, hogy az a pl. 300 kalória úgy kerül be a testünkbe, hogy megeszünk egy snickers-t, vagy úgy, hogy megeszünk egy kiló dinnyét. Márpedig a kalóriaszámolás világában ezek között semmi különbség nincsen. Csak a bevitt mennyiség számít, semmi más. Viszont úgy gondolom ez pont olyan téma, hogy nagyon sok a változó tényező, és nincs olyan, ami csak önmagában, más tényezőktől függetlenül lenne meghatározó.

• ·        A test izom-zsír aránya befolyásolja a különböző anyagcsere folyamatokat és sebességet. Az izmok „aktív-módban” több kalóriával elbírnak…ha vannak.

Hát igen, amikor valaki nemes egyszerűséggel közli, hogyha egy nő 70 kilós, akkor túlsúlyos. Vagy egy férfi ha 100. A BMI adat ugyanilyen, nélkülözi a dialektikát. Önmagában egy szám, amit egy képlettel számolnak ki a magasságból, a súlyból és a korból. Na de mi a helyzet a test összetételével? Arnold Schwarzenegger is kövér volt fénykorában, amikor 120 kiló tiszta izom volt rajta? Ugye hogy nem. Pedig a BMI értéke szerint az volt. Mert az csak egy szám, ahogy a kalóriák is csak számok. Nem létezik, hogy ne lenne összefüggés. Nem érhet ugyanannyit egy kalória minden testben.

• ·        Az ételek szerkezeti is befolyásolhatják….az elfogyasztott kukoricánál a kukoricaszemekben lévő puha, emészthető rész az emészthetetlen cellulóz burokban marad, és így távozik belőlünk…

Amikor megszámoljuk a majonézes kukoricasalátában lévő kalóriákat, hogy „elszámoljuk” mint felhasznált értéket, akkor mi a helzet azokkal a kukoricaszemekkel, amiket nem rágtunk szét eléggé, és az emészthetetlen cellulóz-burok magába zárt, és úgy távozik belőlünk. Azt nyilván nem emésztjük meg, tehát jogtalanul lett beszámítva. Ugyanígy az egyéb ételek bonyolult összetevőit ha nézzük, egy csomó minden szerkezeti változás állhat be az elkészítés során,( vagy pont hogy nem áll be) ami befolyásolhatja azt a bizonyos számot. 2015-ben jött ki a hír, hogy a kókuszzsírral sütött rizs, ha hagyjuk kihűlni, és azután fogyasztjuk el, akkor FELE annyi kalória szívódik el, mert a hűlés során a benne lévő keményítő molekulaszerkezete a kókuszzsírral reagálva olyan formát vesz fel, amit az ember nem tud megemészteni. Nos, azért nem mindegy, hogy egy 40 dekás rizsköret 500 kalóriát ér, vagy 250-et.

Az emberi test egy csoda. Nagyon bonyolult folyamatok zajlanak benne, és bár az orvostudomány sok mindent tud, de még mindig nagyon sok olyan dolog van, amit csak találgatunk. Ha a szervezet ilyen okos, akkor miért nem tudja az emésztési folyamatokat az optimális szinten tartani, és a maradékot egyszerűen kiüríteni a testből….?  Ezt mondjuk sosem értettem. Szeretik mondani, hogyha túl keveset eszünk, akkor az anyagcsere lelassul, hogy a test tartalékoljon… És akkor miért nem gyorsul be, ha túl SOKAT eszünk? Csak egy irányba működik, mint a Geszti-féle inga? Kileng, aztán ott marad…? :D

Szóval megint sok kérdés van, mint általában mindig. Sok kérdés és konklúzió, ami nincs, maximum ennyi: kurvára oda kell figyelni, hogy élünk.