Négy éve, hogy...

Négy évvel ezelőtt, ezekben a napokban érkeztem el ahhoz a ponthoz, ahonnan elkezdődött ez a történet. Január huszon egy-kettő-három....valamelyik ezek közül...nem tudom ezer százalékig, talán 23.-a volt, de végül is nem ez a lényeg. Hanem, hogy elindultam az úton...talán nem túlzok, ha azt mondom, minden évben meg fogok magamban (vagy akár publikusan is) emlékezni erről, mert ez a pont nagyon fontos lett az életemben.

Minden megváltozott akkor, pedig a világon semmi eget rengető dolog nem történt. Inkább sok kis apró csepp, kis momentum...sok-sok kicsi dolog összhatása lehetett, ami megadta a végső lökést. Valamilyen szinten minden évben sikerként könyvelem el ezt a napot, mert hogy úgy mondjam újabb egy év telt el, amikoris nem híztam vissza a súlyom. Ugyebár azt mondják, az alkoholista, ha leszokik, akkor is alkesz marad, legfeljebb nem iszik többet egész életében. Azt gondolom, én nagyon kövér voltam, és nem leszek soha többé olyan kövér....de lélekben nagyon mély nyomokat hagyott bennem az az állapot, amiket soha nem fogok elfelejteni.

Hozzáteszem, kövéren sem voltam boldogtalan, sőt....kifejezetten jókedélyű, humoros, aktív, örökmozgó, sokat nevető, bulizó, vidám, bevállalós pali voltam. Valahogy nem süllyedtem bele az önsajnálatba, és igyekeztem kihozni a helyzetből a legjobbat. Kopasz fej, szakáll....ha már lúd, legyen kövér....ha már kövér vagyok, akkor rá is teszek egy lapáttal. Tudtam csúnyán nézni például, sőt, volt néhány munkahelyem is a pesti éjszakában, ahol kifejezetten profitált a kinézetem. Dolgoztam szerbekkel, ukránokkal, benne voltam a sűrűben....és maximálisan kihasználtam, hogy azért az átlagember eléggé visszafogta magát, ha megjelentem.

Hiszem, hogy a boldogság többtényezős. Most is boldog vagyok. Hiszem, hogy a humorom és a jókedélyem nem tűnt el, de a pofámból visszavettem azért, mert ma már nem vagyok ugye olyan nagydarab....depláne, hogy 'oldeye' is LOL A boldog életnek további rétegeit tettem magamévá ezzel az új kinézettel. Régen is leálltam focizni a srácokkal, csak 10 perc után kiköptem a tüdőmet, és leizzadtam nem kicsit. Ma is ugyanez megtörténik, de másfél óra után, azzal a különbséggel, hogy a kiskölykök is húzzák a belüket, nem csak én :)

Azt is el kell mondanom, hogy rengeteget tanultam az elmúlt évben. Szinte mindig feljönnek új témák az anyagcseréről, a testi folyamatokról, az élelmiszeripari kulisszatitkokról...alapanyagokról, eljárásokról. Gasztronómiai ötletekről...tanulmányok, statisztikák, kutatási eredmények, analízisek....a téma úgy látszik, sosem ürül ki, szóval mindig van mit tanulni, fejlődni, haladni előre.

Úgy teljes a kép, hogy képet is hozok, ahogy szoktam :)....az egyik képen a 2006-os magam mellé másoltam az egy órával ezelőtti magamat :)....a másik pedig egy régi kép, ahol a szereplők ugyanazok....csak én összébb mentem, Beni meg megnőtt :):):)