Thursday, 13 June 2013

Névmesterség, azaz kapros-tejfölös gopa és vöröskáposzta-effektus

Családomat időről időre sikerül megmosolyogtatni az általam első sorban saját magam számára kitalált fantázianevekkel, amikkel szokásom illetni az ételeket. Erre a legtöbb esetben azért volt szükség, mert gyorsabban, egyszerűbben be tudom írni az excel táblázatba....pl. sokkal egyszerűbb leírni, hogy 3 ubka, minthogy 3 db csemegeuborka és három vékony szelet sonka. 

Ebből keletkezett a mai ebédem neve is, a gopa....vagyis gomba-répa mix. Az elkészítése meglehetősen primitív: a gombákat megmosom és durva szeletekre vágom. A sárgarépát megpucolom és úgyszintén. Belehelyezem egy nagyobb serpenyőbe, minden egyéb további nélkül, majd adok neki sót, borsot, és egy kis vegetát (amit itt kucharek néven forgalmaznak a lengyel boltok). Fedőt neki, és amíg van lé alatta, addig párolom. A gomba levet ereszt, és a répaszeletek ebben a lében fődögélnek, magukba szívva mind a gomba ízét-zamatát, mind a fűszerekét. Ha elfőtt a leve, lehet is tálalni.

Ezúttal egy kanálnyi tejfölös kaporszósszal....nem írom le a pontos számokat, az étel messze 300 kalória alatt volt, és összesen 75 dekányi nyers alapanyagból készült.

Amikor elkezdtem minden zsiradék nélkül főzni, jó minőségű teflonserpenyőt használtam. Akkoriban először a tojás-korszakom volt, leginkább tojásrántottát készítettem így, zsiradék nélkül. Első alkalommal pontosan úgy csináltam, ahogy olajjal kell....hagyma, apróra vágva, megpirítva, rá az esetlegs sonkakockák, majd a tojás. De nem volt jó. A hagyma, ha nem olajban pirul meg, nem kellemes. Nem adja azt a jellegzetes ízt meg az ételnek, amit várunk tőle. Úgyhogy onnantól hagyma nélkül készítettem, és nagyon finom is lett. 

Mellesleg a fenti ételt most az új beszerzésű, kerámiabevonatos serpenyővel készítettem, ami tökéletesen alkalmas az olaj nélküli főzéshez, bátran ajánlom mindenkinek, isten!

Namost akkor, mármint a tojásrántottás történetről kezdtem kapiskálni, hogy hogyan is működik ez a dolog. Szeretünk egy ételt. A példa kedvéért legyen az egyik nagy kedvencem, a dinsztelt vöröskáposzta. Nagyon szeretem. Feleségem készített nekem, a megszokott módon, de olaj nélkül, és cukor helyett is azt hiszem xillit volt, de lehet, hogy stevia, már nem emlékszem. A lényeg, hogy pocsék lett. Egyszerűen nem lett olyan, amilyet én szeretek. Mert -és itt jön a lényeg- valójában a cukor és a zsiradék miatt ízlett.....Ezt meg kell érteni annak, aki hosszú távon gondolkodik. Nincsenek csodák, nagyon sok olyan étel pont azért a kedvencünk, mert benne vannak azok a dolgok, amiket el akarunk kerülni.

Én azóta ezt a dolgot elkereszteltem magamban vöröskáposzta-effektusnak, és jelentem azóta több ételen is leteszteltem. Rá kellett döbbenjek arra, hogy valójában nem az adott ételhez, hanem a benne lévő cukorhoz, zsírhoz, liszthez, stb vonzódok. Úgy gondolom, ennek a felismerése jelentős mérföldkő az életmódváltás útján.

4 comments:

  1. Szia Alan, örülök, h újra nyilvános a blogod :o)

    ReplyDelete
  2. Ahoj!

    Ez ki lesz próbálva,érzem az illatát :)
    Tibi

    ReplyDelete
    Replies
    1. Jó étvágyat hozzá :) Akár főételként is megteszi, kiegészítve egy doboz light joghurttal, sok folyadékkal :)...vagy két szelet zsírmentesen grillezett csirkemellel...:)

      Delete