Az egész egy furcsa ellentmondással indul. Tételezzük fel, hogy valaki fogyókúrázik, vagy cukorbeteg, vagy gluténallergiás, vagy bármi....a lényeg, hogy bizonyos ételeket, amiket nagyon szeret, nem ehet. Ilyenkor ugye két lehetőség van.
- Egy életre elfelejti az adott típusú ételt
- Megpróbálja kijátszani az alkotmányt, és kreál.
A kettes pontot viszem tovább, hiszen az egyesénél nincs miről beszélni. Kreálni. Óriási piac. A sok csökkentett értékű termék....a cukormentes fagylalt, vagy a gluténmentes kenyér. Bennem ez azért ellentmondásos, mert most akkor vagy eszek sütit, vagy nem. Ez olyan katonásan egyszerű lenne. Ezzel szemben jöhet a kreáció, és mondhatom azt, hogy de akkor a sütiben a liszt helyett mandulapor van, a cukor helyett xillit vagy stevia....
És akkor így becsaphatjuk kicsit a szemünket is, és talán az ízlelőbimbóinkat is. Hogy mi a hátulütő? Nos, lássuk csak:
- valahogy ilyenkor végig az emberben van valamiféle nemjóérzés...hogy dehát nem kéne egyáltalán édességet ennem, most akkor miért eszem én ilyet....
- Sokkal drágábbak az alapanyagok, és nehezen beszerezhetőek
- Mivel csodák (sajnos még mindig) nincsenek, ha valamiből, ami nem jó kevés van, sanszos hogy egy másik hasonlóan nem jó alapanyagból meg sok. Ha nincs benne zsír, van benne sok CH. Ha nincs benne cukor, akkor tele van zsírral. És így tovább.
Ennek ellenére az ember csak kipróbál dolgokat, mert pl. milyen jó lenne úgy pizzát enni, hogy közben nem kell aggódni mondjuk a CH miatt...nemigaz? Nos, barangolásaim alkalmával egy amerikai blogon (hol másutt...:D) találtam egy olyan pizza receptet, amiben egyáltalán nem szerepel liszt. Gondoltam kipróbálom. A kulcs a liszt helyettesítésére a karfiol lesz. A következő az eljárás:
Végy egy fej karfiolt, szedd rózsáira, és choppereld össze úgy rendesen. Ha megvan, tedd egy tálba, fedd le folpack-kal, és dobd me a mikróba legmagasabb fokozatra, hét-nyolc percre. Onann vedd ki, öntsd egy konyharuhába az egészet, és facsard ki istenesen. Utána kanalazd át egy edénybe, és hagyd kihűlni. Ezután adj hozzá egy tojást, só-bors-öreganyó-bazsalikom keveréket, és reszelt sajtot. Kapsz egy masszát, amit szépen a kívánt formára kell egyengetni, egy tepsibe rakott zsírpapírra. Ezután süsd meg a sütőben szép aranybarnára. Vedd ki, mehet rá a szósz, a feltét, a sajt, és usgyi be a grill alá pár percre. Voila' kész a pizza...liszt nélkül.
Nézzük a teszteredményeket:
- Látvány: kiváló
- Összetevők: alacsony CH, nincs liszt
- Ötletesség: kiváló
- Íz: Pocsék
Na jó, nem pocsék. Az egyik kissrácom undorkodott tőle, mikor megkóstoltattam vele, a másik azt mondta: OK....nekem nem ízlett, bár undorodítónak azért nem mondanám...Feleségem is megkóstolta, neki nagyon nem ízlett, igaz, ő alapból nem szereti a karfiolt. A gyerekeknek nem mondtam meg miből van, mert akkor meg se kóstolták volna :D:D:D
3 comments:
Én akarok ilyent!!!!! Imádom a karfiolt, nekem tutira bejönne :):):)
Már majdnem megcsináltam :):)
Pocsék! .):)
Gyerekek...én is szeretem a karfiolt. Lengyelesen, tejföllel-zsemlemorzsával...vagy Dubarry-módra, gratenmártásba burkolva egy pár szelet szűzérmén...vagy sajtos-sonkás vajas bundában megsütve....levesben, friss petrezselymes rántással, galuskával, tejfölösen...soroljam? Szeretem a karfiolt. De ha az ember pizzát akar, és pizzát készít, ami tökre úgy néz ki, mint egy pizza...akkor a karfiol íz-állag bizony csalódás. Ezért írtam az elején, hogy paradoxon van. Pizzát, ami nem pizza....nem működik. Csinálhatok valamit, ami úgy néz ki mint a pizza. Amiben nincsenek annyira ártalmas dolgok, mint egy pizzában. Ami pont olyan illatú, mint egy pizza....de én attól szeretem a pizzát, amitől az, ami. Amit meg akarok kerülni. Azt hiszem....:):)
Post a Comment