off

Nagyforgalmú helyen, vezércikkben jelent meg ez az írás, amiből itt idézgetek és reagálok rá. Azért, mert rettentően felbosszantott. Elfogadom, hogy van aki így, van aki úgy gondolkodik a vakcina-kérdésről. Elfogadom azt is, hogy még a hozzám közelállók sem adnak például az én véleményemre, tudván, hogy az egyik gyerekem diplomás immunológus, és ki lehetne hitelesebb forrás, mint egy olyan valaki, aki ért hozzá…aki ezt tanulta az egyetemen, és aki benne van a kutatói munkában. Feltehető, hogy ha nekem vannak kérdéseim vagy kételyeim, őt kérdezem, és ahhoz tartom magam. Mindegy, nem gond, hiszen alapvetően mindenkinek szíve joga úgy gondolkodni, ahogy akar.

De hogy mindezek tetejébe még engem sajnálnak le, mindezek tetejébe még azokat bántják, ekézik, akik felelősen gondolkodva nem kapálóznak az oltás ellen….az rosszul esik. Az orvostudomány nélkül talán 30 év lenne az átlagéletkor, és talán már kipusztult volna az emberiség. Igaz, ha mindenki 30 éves kora előtt végelgyengülésben kimúlna, akkor valószínűleg nem lenne olyan sok öregkori betegség….tehát ha úgy nézzük, akkor az egy egészségesebb világ lenne. Ugye mennyire egyszerű kiragadni pár dolgot az összefüggésekből, és levonni olyan következtetést, ami egy marhaság….? No mindegy, én arra gondoltam, nem hagyom szó nélkül ezt a cikket, mert szembe jött velem egy olyan vélemény, hogy „Na, itt van leírva, tudományosan, vezércikkben, elmagyarázva pontról pontra, miért hülyeség a vakcina. Hát ha valaki ebből sem érti, akkor reménytelen, akkor valóban megérett a világ a pusztulásra”

 

„Az oltás melletti fő érvek a tömegtájékoztatásban túlreprezentáltan jelennek meg, ezért itt az óvatossági elvet követve inkább azokat a szempontokat gyűjtöm össze, melyekről elvétve esik szó a médiában, bár a szakértők szerint valós kérdések.”

 

Hogy miért van „túlreprezentálva” az oltás melletti érvelés a tömegtájékoztatásban? Hát mondjuk azért, mert az emberek többségét jó lenne meggyőzni, hogy a kutatóknak, a „tudósoknak” higgyenek, bennük bízzanak, és ne a Gődény-féle egyéni üzleti érdekektől vezérelt politikai figuráknak. Továbbá nem tudom, a cikk szerzője kiket gondol”szakértőknek”, akik ugyebár altámasztják a mondandóját. Ilyen alapon én írhatnék egy olyan cikket, hogy : Kérem szépen, senki nem beszél arról, hogy a sörben nano-robotok vannak, pedig a szakértők szerint így van, úgyhogy majd akkor én beszélek róla.

„AZ EDDIGI OLTÁSOK TUDOMÁNYOS GARANCIÁI ALAPJÁN A HOZZÁJUK FŰZÖTT TÖMEGREMÉNYEK NAGYRÉSZT ILLÚZIÓK.”

Ravaszan van megírva a mondat, mert az ember hajlamos azt látni, hogy a tudományos garancia az illúzió, nem pedig a tömegek reakciói.

„Ha logikusan végiggondoljuk, tudományos megalapozottsággal mit is ígérnek nekünk, akkor az eddigi vakcinák sajnos nem váltják be a hozzájuk tömegesen fűzött remények nagy részét, illetve egyelőre biztosan nem váltanak meg minket a pandémiamizériától.”

Akkor most az előző kijelentésből kiindulva továbbra is arról beszélünk, hogy a tömegek illúziókban ringatják magukat a vakcinák hatásával kapcsolatban. Tulajdonképpen azt is várhatnánk a vakcinától, hogy a kövérek lefogyjanak, és az vakok meg lássanak…Én úgy gondolom, hogy az, amit a „tömegek” remélnek, meg gondolnak, az legfőképpen a média felelőssége, a tömegtájékoztatásé elsősorban, és semmi köze se a kutatókhoz, se a vakcinához.

„1. A nagy többség gyors és végleges védettséget várna a vakcináktól, ami által hamar fel lehetne oldani a korlátozásokat, és visszatérhetne régi életformánk – de reálisan a mai vakcinák mindezekkel egyáltalán nem kecsegtetnek a szakértők szerint. Az első két engedélyezett vakcinánál (Pfizer és Moderna) csupán három hónapos védettséget sikerült bizonyítani a tesztidő rövidsége miatt, bár némi jóindulattal mára bizonyítottnak tűnik akár a féléves védettség is………………..Emiatt várhatóan félévente kellene újraoltani mindenkit ahhoz, hogy a védettség tartósan megmaradjon, legalább másfél-két évig, a kellő nyájimmunitásig. Egyszóval

 

VÉGLEGES MEGOLDÁST KÍNÁLÓ CSODAVAKCINÁK NINCSENEK A LÁTHATÁRON, CSAK SZEZONÁLIS VÉDETTSÉGET KÍNÁLÓ OLTÁSOK, MINT AZ INFLUENZA ELLENIEK.”

 

Szóval akkor azért ne oltassa be magát senki, mert nem tudtak végleges, azonnali „csodavakcinát” felkfedezni a kutatók. Azért, mert adott esetben fél évente kellene oltatni magát az embereknek, kb két évig.  Tehát akkor mondjuk ki: ez a megoldás  NEM ELÉG JÓ. Úgyhogy nem kell. Nyilván egy többlépcsős orvosi műtétsorozat, ami „csak” két év alatt gyógyítja meg a beteget, az nem kell, akkor inkább haljon meg a páciens. Vagy tökéletes, vagy semmi. Biztos minden oltásellenes a magánéletben és a szakmájában is ilyen maximalista. Éljen Spárta….a nem tökéletes újszöletteknek irány a Tajgetosz.

„2. További illúzió a vakcinahívők részéről a szigorú korlátozások gyors feloldását várni az oltástól, mivel az oltottaknál sok tünetmentesen fertőződő és részlegesen továbbfertőző eset lehet, ami miatt még a korlátozások további szigorításait is maga után vonhatja az oltási program elindulása, és legkorábban kétéves távlatban hozhatná el jó eséllyel a korlátozások tartós feloldását…”

Elég kiábrándító, hogy az oltásellenesek hangján valaki azokat, akik az oltás mellett állnak, „vakcinahívők”-nek titulálják…alapvetően úgy gondolnak ezekre az emberkere, mint valami vallásos szekta agymosott, rettegő tagjaira…de továbbmegyek, egyenesen kijelenti a cikk írója, hogy a „hívők” mit gondolnak, és reagál a saját feltevésére. Vajon minden „vakcinahívőt” megkérdeztek, hogy abban az illúzióban ringatják magukat, hogy ha beoltatják magukat, rögtön visszaáll minden a régi kerékvágásba? Ha valóban ezt hiszi valaki, akkor az nem megint a tömegtájékoztatás kudarca…??

„3. „Régi szabad életünk és jólétünk visszatérése” a felsorolt epidemiológiai fenntartásokon kívül más, strukturális gazdasági, ökológiai és politikai okokból kifolyólag is meglehetősen illuzórikus várakozás.”

Ez  pont ugyanaz még mindig, amiről eddig volt szó.

„4. Mivel a tünetmentes fertőződést nem akadályozza meg az oltás, az sem kizárható (a rövid tesztelési idő miatt sem), hogy a long Covid-tünetekhez hasonlóak a beoltottaknál is előfordulhatnak, a szintén kevéssé ismert közvetlen mellékhatásokon túl, a tünetmentes fertőzöttség szövődményeiként”

Továbbá az sem kizárható, hogy ezt az írást sem tudom befejezni, mert egy aszteroida csapódik a bolygóba, és mind meghalunk.

„5. Tökéletesen ártalmatlannak mondják az oltásokat. Ehhez képest elég aggasztó jel, hogy a Covid-vakcina-gyártók jogi úton teszik lehetetlenné azt, hogy perelhessék őket súlyos mellékhatások esetén, ami elég alapvető gyanút ébreszthet bennünk egész kampányuk őszinteségét és hitelességét illetően.”

Gondoljunk bele, milyen következményei lennének annak, ha több millió ember beperelné a gyártót, mert  **  és itt nyugodtan lehetne olyan listát írni, aminek sosincs vége, mert az idióta amerikaiak, az idióta angolok és az idióta írek a legelképesztőbb indokokkal képesek perre menni a saját butaságuk miatt. ** A jogi hercehurca, amíg mindenkivel szemben lefolytatják a protokoll szerinti eljárást töménytelen mennyiségű időt, pénzt, és energiát emésztene fel. Feleslegesen. Itt az egész világ összefogott, és mindenki ezen a problémán dolgozott. A vakcinákkal többmilliárd embert fognak beoltani, kezelhetetlen lenne a jogbizonytalanság.

„6. Ha egy pillanatra megnézzük, hogyan jelenik meg a Covid-vakcina mint termék, akkor azt kell megállapítanunk, hogy bármilyen piacra kerülő termékre, akár egy fogpiszkálóra is mintha komolyabb jogi garanciákat kellene vállalnia a gyártónak. Az biztosan nonszensz és az elemi polgári jogbiztonság kiiktatása, hogy ne lehessen perelni. Közben másfelől meg azt látjuk, hogy

 

A VILÁGON EGYETLEN TERMÉK SE KAPOTT MÉG EKKORA INGYENREKLÁMOT.

 

A történelem vélhetően legnagyobb oltásbiznisze, hogy nagyjából félévenként beolthatnak mintegy kétmilliárd embert. A Pfizer–Moderna esetében nyilvánosságra került árak alapján fejenként 40-50 dollár közpénz válhat így magánprofittá. Ha felszorozzuk, félévenként globálisan 30 ezer milliárd forintos bevételen osztozhatnak a gyártók. Erről a dübörgő oltáskampány szemérmesen hallgat, sőt: folyamatosan az oltás „ingyenességét” hangsúlyozzák, ami megtévesztő: a közpénz nem ingyen van, mindannyian fizetünk érte.”

Az idézet első része megint ugyanaz, mint az előző pont. A második fele ügyesen pendíti meg a kisember érzékeny pontjait: a pénzt. Hamisan de nagyon hatékonyan lehet a közpénz fogalmával játszani, hiszen ki ne szeretne abba belegondolni, hogy igenis neki beleszólása van a nagypolitika pénzügyi folyásába, hiszen az mégiscsak az ő pénze. A kisembereknek soha semmi közük nem volt ahhoz, hogy a nagykutyák hogyan játszanak a közpénzzel. Na ez az illúzió, azt gondolom. És erre apellálni rendkívül olcsó fogás. Nyilvánvalóan minden dolognak vannak pénzügyi és gazdasági vonzatai. Még egy világjárványnak is. És nyilvánvalóan egy 30 milliárd forintos bevétel (bármennyi legyen is az igazság mögötte) vörös posztóként lebeg a kisnyugdíjas, vagy a minimálbérét dolgozó, hitelek és számlák között egyensúlyozó polgároknak.

„7. Nem ismerjük eléggé az elérhető vakcinák hatékonyságát olyan új vírusváltozatok ellen, mint a brit vagy a héten felfedezett japán. A jövőben várható mutációkkal szemben még kevésbé lehet bármit garantálni. Leginkább az lenne reális, ha a Covid–19-vakcinákról ugyanúgy szezonális oltásként beszélnénk, mint az influenza elleniekről, mert a két vírustörzs jelentős különbségei ellenére e tekintetben mégis szignifikáns hasonlóság mutatkozik.”

 Már megint a garanciáról van szó, hogy de nem biztos 1000%, hogy semmi baj sem lesz…Az emberek többsége szeret biztosra menni, és szereti azt hinni, hogy biztosra megy, de az élet nem ilyen. Persze hogy nem lehet előre garantálni, hogy a jövőben megjelenő mutációk ellen mennyire lesz hatékony a vakcina. Ez olyan, mint egy ismerősöm, aki azt mondta, hogy ő szívesen kimenne dolgozni külföldre a hatszoros fizetésért, de csak akkor ha garantálják neki a megfelelő munkaszerződést, és a körülményeket. Legyen megígérve 100%-ra. De ilyen nincs. Bele kell vágni, oda kell menni, le kell tenni az asztalra valamit, az élet ilyen. Ahhoz kivételes zseninek kell lenni, hogy valakit annyira akarjanak, hogy mindent garantálnak neki előre. Ilyen pedig kevés van.

„8. Hiába tesztelték le klinikailag a vakcinákat gyártóik, ha végül olyan barkácsolva hígított verzióban adják be, amit viszont sehol nem teszteltek le komolyabban:”

Amennyire én tudom, a „barkácsolva higított verzió” azt jelenti, hogy az ampullákban megmaradó anyagokat gyűjtik össze, hogy ne vesszen kárba az oltóanyag, és így minden 6 ampulla alján lévő maradék ad ki egy hetedik adagot. Ha így van, akkor ez egy ésszerű döntés szerintem.

„9. Végül röviden utalhatunk az általában legtöbbet vitatott kérdésekre, hogy az új mRNS-technológiának milyen vélelmezhető vagy ma még beláthatatlan egészségkockázatai lehetnek.”

Miért, melyik új technológiának vannak belátható kockázatai? Ha valami új, akkor nyilván lehetetlen megmondani a hosszútávú kockázatokat. Már megint ott vagyunk, hogy nincs tökéletes, végleges megoldás, és nincs garancia. Persze hogy nincs. Személy szerint én úgy gondolom, kellemesebb egy messenger RNS-típusú oltás, mint a régiek, amikor egy legyöngített vírust kaptunk, és az immunrendszerünk arra reagált. Így egy kicsit betegek lettünk. A hírvivő RNS módszerben nincs szó vírusról, amit beadnának az embernek, és szerintem ez sokkal jobb. Privát vélemény.

„A svéd példa a jövőben mégiscsak igazolhatja azt, hogy a szigorú korlátozások hosszabb távon nem vezetnek sokkal jobb eredményekhez, mint az, ha alapvetően a nyájimmunitásra és ezzel a természetre bízzák a megoldást.”

Úton-útfélen hallani ezt a fajta véleményt, hogy miért kell beleszólni, majd a természet megoldja. Akinek meg kell halnia, az haljon meg, de minket hagyjanak békén élni az életünket. Számomra egyszerre elképeszt, megijeszt és elszomorít ez a fajta hozzáállás. Önzőnek és butának tartom azt, aki így gondolkodik.

 

„Mindez a vakcinaóvatosság mellett szól, és biztató jel, hogy mi vagyunk többségben. Az már kevésbé biztató, hogy ez ma egy néma, sőt egyre durvább eszközökkel elnémított többség. Demokratikus állampolgári kötelességünk hallatni a hangunkat és megvédeni alapértékeinket. Ha Hitler és Sztálin látnák a mai pandémiasztorit, egymás vállán zokognának, hogy egy ilyen korlátlan hatalmat és totális központi kontrollt „legitimáló” pandémia nem jött össze nekik, mert akkor jó eséllyel még ma is hatalmon lehetne totális rendszerük.”

Ez a cikk utolsó bekezdése. Tehát a szerző felsorakoztatott egy csomó közhelyet, egy rakás populista, manipulatív, de jól működő frázist ( nincs garancia, a vakcina nem oldja meg RÖGTÖN és VÉGLEGESEN a problémát, a csúnya gazdagok csak még több pénzt csinálnak, stb), majd mindebből amit összehordott, összegezve  levonja a konzekvenciát: vakcinamentesség a jó, és milyen nagyszerű, hogy mi, vakcinaellenesek vagyunk a többségben. Ezek után Hitlert és Sztálint emlegetve arra utal, hogy az egész járvány egy előre megszervezett akció, aminek semmi más célja nincs, minthogy korlátlan hatalmat és totális kontrollt teremtsen a szegény emberek fölött.

Azt gondolom, a szerző populista, demagóg, felelőtlen és ráadásul töketlen is, mert mindent óvatoskodva, és szigorúan feltételes módban fogalmaz meg.

Akkor igaz...

 

Nagyon sok helyen sokféleképpen lehet olvasni arról a dologról, amit az előző post-omban is említettem, hogyaszongya a rizs, ha kókuszzsírral készül, és kihűtjük, akkor fele annyi a kalória benne, mint egyébként. Próbáltam utána járni, hogy akkor ez hogy lehet, és a következőt találtam:

Az ACS, vagyis az american chemical society oldalán olvastam az infókat, ami egy 140 éve fennálló nonprfit szervezet, aminek 155ezer tagja van 130 országban. Úgy gondolom, elég hiteles forrás....

2015 Márciusa, Denver - az egész világot érintő elhízás problémáját kutatva egyre többen próbálnak olyan megoldásokat feltárni, amik az ételekhez köthetők. Sudhair A. James, a College of Chemical Sciences, Colombo, Western, Sri Lanka vezetője elmondta, hogy a rizsben található ellenálló keményítő mennyiségének a növelése eredményes lehet e tekintetben. Mégpedig a hőkezelés módszerével. A megfelelő módszer alkalmazásával 50-60%-al (!!!) lehet csökkenteni a kalóriatartalmát a főtt rizsnek.

A rizs tele van keményítővel, amiből kétféle is van benne. Az egyik fajta emészthető, a másik nem. Az RS (resistant starch) típusú, ellenálló keményítő a vékonybélben (ahol jellemzően a szénhidrátok glukózzá alakulnak) képtelen lebontódni. A cél tehát az volt, hogy a rizsben lévő keményítőket minél nagyobb számban alakítsuk át RS, azaz ellenálló, és lebomlani (és ezáltal cukorrá alakulni) képtelenné. 

A kutatók 38 féle srí lankai rizzsel kíséleteztek, és felfedeztek egy újfajta főzési eljárást, amivel akár tízszeresére is lehet növelni a rizsben az RS keményítő koncentrációját. Egy kanálnyi kókuszzsírt tettek a rizs főzővizébe, és 25-40 perc (több módon is elkészítették.) főzés után lehűtötték azt. 12 órán keresztül hűtötték, és így érték el a változást. 

Hogyan lehetséges ez? James elmagyarázta, hogy az olajban lévő elemek behatolnak a főzés során a keményítő szerkezetébe, és a struktúráját úgy változtatják meg, hogy az ellenálljon az emésztőenzimek tevékenységének.. A hűtés azért fontos, mert az amylose, ami a keményítő oldható része, a szemcséket  a zselatinképződés folyamatában hagyja. A hűtés folyamán a hidrogén a rizsszemek külső részén lévő  amylose molekulák között kötést hoz létre, amiből RS keményítő válik. A felmelegítés később nem változtat az RS szerkezeten.

Szóval laikusként nem mondom, hogy teljesen értem a dolgot, de azt látom, hogy akkor ez nemcsak egy újabb "városi legenda", hanem valami olyan, ami mögött valóságos tudomány áll.

Úgyhogy én a mai natúr csirkemellemet, amit fehérborban jó mustárosan meg fogok párolni, ilyen rizzsel fogom fogyasztani, amit a tegnapi nap folyamán elkszítettem, és azóta hogy kihűlt, csücsül a hűtőben :) Juhéj.

Számolni vagy nem számolni? Kalória vagy szénhidrát?

 

A Fb csoportunkban feltettem egy kérdést mi szerint ki hogy gondolja, a fogyás érdekében mit kell számolni, a kalóriát vagy szénhidrátot? Én a fogyásom nagy részében, és később a súlytartásnál is szorgalmasan számoltam a kalóriákat. Miért?

 Hát azért, mert valahogy látni kell, mi megy be, hiszen ha nem tudom, akkor nincs mihez viszonyítani, nincs miből számolni, és nincs mit elemezni. Nem nehéz, hiszen azt mondják egy kiló testzsír ugyebár 7700 kalória. Adott az embernek a BMR, vagyis a kalória-alapszükséglete, tiszta primitív matek az egész, nem nagy cucc. Kell valami, aminek neki lehet támaszkodni. Lehet hogy hülyeség….de ha az ember meghatározza a limitet, akkor szerintem kizárt, hogy hízzon. Nálam legalábbis ez…így…működött, és működik.

 És akkor mi van a szénhidráttal?

 Nem kezdek bele az Atkins diéta meg a ketogén módszer kidumálásába…a lényeg, hogy megmondta a sok okos ember, hogy a szénhidrát az okozója minden rossznak, ráadásul a gonoszabbik fajtája…aminek magas a glikémiás indexe. A finomított szénhidrát. A cukor, a liszt, a tészta, a krumpli, a rizs, a zab….meg nagyjából az összes gabonaféle. Hát, én ketóztam, nem is egyszer, még azt is mondhatom, hogy működött a dolog……de mivel óvatos duhaj vagyok, nyilván nem csak simán ketóztam, hanem mellette azért számoltam a kalóriákat, és időszakosan is étkeztem….így biztosra mentem…

De vajon mi lett volna, ha maradok annál, hogy nem számít SEMMI csak a szénhidrát? Hát, szerintem híztam volna, mint a huzat. Ugyanis nagyon szeretem a sajtot, a vajat, a virslit, mogyoróvajat, a tojást….márpedig ezekből tonnányi kalória lecsúszhatna…HA csak a szénhidrátmennyiséget kéne korlátozni és semmi mást. De sosem mertem kipróbálni.

 Azért nem, mert mindig nagy munka a fogyás, és az ember nem dobja oda az addigi eredményeit. Szóval ebben a tekintetben nem tudok kinyilatkozni érdemben semmit. De azt tudom, hogy a sok okos divatos, éppen aktuális trendi diéta esetében mindig ott az apróbetűs rész, hogy ja, de ebből nem lehet akármennyit enni, abból meg tilos bármennyi, ésatöbbi. Olyan ez, mint a diétás menü, amikor az ember rendel. Milyen jól hangzik, hogy rakott bolognai…300 kalória….csak éppen mire megkóstolod már elfogyott….mert hát csodák nincsenek, „mit gondótááá…..?”

 Szóval úgy könnyű működő szuper-duper diétákat nyomni, hogy közben azért ott van a korlátozás, amit ha nem tartasz be, akkor ne csodálkozz ha nem fogysz…nem írok neveket, mert befolyásos a világ, még akkor is ha kevesen olvasnak…De ide sorolnám még azt is, hogy valaki képtelen betartani az étkezési korlátozásokat, úgyhogy megműtteti magát. Gyomorgyűrű, sleeve vagy bypass….egyre megy. A kockázatos, drága, műtét utáni lábadozás alatt pedig megkapja az instrukciókat: ne egyen 1200 kalóriánál többet  

 * MI VAN? *

Könyörgöm, akkor minek volt a műtét? nem lett volna egyszerűbb csak simán operáció nélkül betartani a kalóriabevitel-korlátozást? De, egyszerűbb lett volna. A műtéttel viszont RÁKÉNYSZERÍTIK a delikvenst, szerintem ez az egyetlen lényeges különbség. Mert ebben az esetben ha nem tartja be, akkor baj van. Műtét nélkül ha nem tartja be…? Hát akkor nincs baj, csak hízik tovább, ennyi. De ésszerűségből, tisztán logikai alapon ezek a műtétek totál hiábavalók. Szerintem.

 Visszatérve a kalória-dilemmára: Elmélyedtem tehát a témában, és össze szedtem pár olyan dolgot, ami el tudja kenni a kalóriaszámolás feletti kérlelhetetlen determinizmust. Amit ha végig gondolunk, akkor természetes, hogy kérdések jönnek fel az emberben. Nézzük akkor sorban:

 

 

• ·        Minden anyagcsere máshogyan használ el egy kalóriát….emésztési idő, sebesség

 

Nyilván egyedi embereknek nemcsak az ujjlenyomatuk, a DNS-ük, hanem az anyagcseréjük is más és más. Akkor hogyan lehetne egységes kalóriákkal számolni?

• ·        nem mindegy, melyik napszakban, milyen aktivitás mellett/előtt/után fogyasztjuk el a kalóriát

Az anyagcserefolyamatok nem állandó sebességgel folynak. Alvás alatt lelassul, fokozott fizikai tevékenység alatt felgyorsul. Tehát nem lehet ugyanolyan hatása mondjuk egy 300 kalóriás ételnek egy kiadós anaerob edzés után, vagy lefekvés előtt este tizenegykor.

• ·        nem megbízhatóak a feltüntetett értékek (állítólag 8% a hiba)

Ezt nem kell különösebbe kifejteni, ugyebár ha nem nyers telt fogyasztunk, akkor mindig ott van a hit-tényező. Elhiszem-e vagy sem a gyártónak, hogy annyi az annyi. Mert egy paradicsom vagy egy uborka vagy egy csirkemell az, ami. De egy készítménybe nem látunk bele, hogyan csinálták és mi került bele. És nem feltétlenül kell rosszindulatúnak lenni, elég ha csak arra gondolunk, hogy az ember hibázik. Állítólag a mandula kalóriaértékét is elszámolták.

• ·        nemcsak az anyagcsere más mindenkinél, de a mikrobiom is

Ha már egyedi anyagcsere, DNS vagy ujjlenyomat, akkor egyedi mikrobiom is. Nagyon sok kutatás folyt arról, milyen hatása van az anyagcsere folyamatokra a testünkben tenyésző organizmusoknak. Bizarr, de volt olyan kísérlet is, amelyben egereket más egereknek az ürülékével etettek, ezáltal megváltozott a mikrobiomuk összetétele. Mind ismerünk olyan sovány embereket, akik mindig soványak maradnak, akármit ehetnek. Szóval állítólag ennek az egyik lehetséges oka pont hogy a mikrobiomban található, ami gondolom táplálkozás és életmód függvénye továbbá nyilván genetikai eredői is vannak.

• ·        csak a mennyiség számít a kalória-bevitelnél, a minőség nem (100 gr csoki vagy 1,5kg alma kalóriailag ugyanannyit ér, holott nyilván nem ugyanazt művel a testben.)

Ezt már többször kitárgyaltam itt a blogon, mert erősen hiszem hogy nem mindegy, hogy az a pl. 300 kalória úgy kerül be a testünkbe, hogy megeszünk egy snickers-t, vagy úgy, hogy megeszünk egy kiló dinnyét. Márpedig a kalóriaszámolás világában ezek között semmi különbség nincsen. Csak a bevitt mennyiség számít, semmi más. Viszont úgy gondolom ez pont olyan téma, hogy nagyon sok a változó tényező, és nincs olyan, ami csak önmagában, más tényezőktől függetlenül lenne meghatározó.

• ·        A test izom-zsír aránya befolyásolja a különböző anyagcsere folyamatokat és sebességet. Az izmok „aktív-módban” több kalóriával elbírnak…ha vannak.

Hát igen, amikor valaki nemes egyszerűséggel közli, hogyha egy nő 70 kilós, akkor túlsúlyos. Vagy egy férfi ha 100. A BMI adat ugyanilyen, nélkülözi a dialektikát. Önmagában egy szám, amit egy képlettel számolnak ki a magasságból, a súlyból és a korból. Na de mi a helyzet a test összetételével? Arnold Schwarzenegger is kövér volt fénykorában, amikor 120 kiló tiszta izom volt rajta? Ugye hogy nem. Pedig a BMI értéke szerint az volt. Mert az csak egy szám, ahogy a kalóriák is csak számok. Nem létezik, hogy ne lenne összefüggés. Nem érhet ugyanannyit egy kalória minden testben.

• ·        Az ételek szerkezeti is befolyásolhatják….az elfogyasztott kukoricánál a kukoricaszemekben lévő puha, emészthető rész az emészthetetlen cellulóz burokban marad, és így távozik belőlünk…

Amikor megszámoljuk a majonézes kukoricasalátában lévő kalóriákat, hogy „elszámoljuk” mint felhasznált értéket, akkor mi a helzet azokkal a kukoricaszemekkel, amiket nem rágtunk szét eléggé, és az emészthetetlen cellulóz-burok magába zárt, és úgy távozik belőlünk. Azt nyilván nem emésztjük meg, tehát jogtalanul lett beszámítva. Ugyanígy az egyéb ételek bonyolult összetevőit ha nézzük, egy csomó minden szerkezeti változás állhat be az elkészítés során,( vagy pont hogy nem áll be) ami befolyásolhatja azt a bizonyos számot. 2015-ben jött ki a hír, hogy a kókuszzsírral sütött rizs, ha hagyjuk kihűlni, és azután fogyasztjuk el, akkor FELE annyi kalória szívódik el, mert a hűlés során a benne lévő keményítő molekulaszerkezete a kókuszzsírral reagálva olyan formát vesz fel, amit az ember nem tud megemészteni. Nos, azért nem mindegy, hogy egy 40 dekás rizsköret 500 kalóriát ér, vagy 250-et.

Az emberi test egy csoda. Nagyon bonyolult folyamatok zajlanak benne, és bár az orvostudomány sok mindent tud, de még mindig nagyon sok olyan dolog van, amit csak találgatunk. Ha a szervezet ilyen okos, akkor miért nem tudja az emésztési folyamatokat az optimális szinten tartani, és a maradékot egyszerűen kiüríteni a testből….?  Ezt mondjuk sosem értettem. Szeretik mondani, hogyha túl keveset eszünk, akkor az anyagcsere lelassul, hogy a test tartalékoljon… És akkor miért nem gyorsul be, ha túl SOKAT eszünk? Csak egy irányba működik, mint a Geszti-féle inga? Kileng, aztán ott marad…? :D

Szóval megint sok kérdés van, mint általában mindig. Sok kérdés és konklúzió, ami nincs, maximum ennyi: kurvára oda kell figyelni, hogy élünk.

Túlsúly

 Egyszer már nekiestem ennek a dolognak, hogy írjak erről, de aztán kitöröltem...most újra nekifutok, hátha megmarad. Legalább már ülni tudok hosszabb ideig, nem csak fekve, 1 bizonyos pózban megy a létezés. Szóval mostanában megint cikkeztek arról, hogy a Sch Norbi kirohant a neten és kiakadt azon, hogy miért kommunikálják sokan azt, hogy a túlysúlyos ember jó és szép. Nagyjából. Nem linkelem ide a cikket, mert nem akarom itt a felületet elrontai.... de egy kis idézetet iderakok:

A nő 70 kg alatt nem jó nő????! A többit a kutyáknak??? Lájkoljátok, helyeseltek ezerrel. Taps! Van hozzáfűznivalóm. Szerinted Sophia Loren 70 volt? Palvin Barbi? Naomi Campbell? Brigitte Bardot? Karády Katalin is annyi volt, mint a profi box férfi középsúlya? Hát nem! Ezzel a szöveggel és képpel lehet a nőket, asszonyokat zsíros húsból álló, kilóban mérhető kielégítési biomasszává degradálni. (Megjegyzem, a képen egy kb. 160 centis, 60 kilós molett hölgy látható és tényleg csinos!). A poszt üzeni, hogy nem jó nő, aki 48-60 kg, odafigyel a kajára, edz. Nem él szénhidrát-inzulin hullámvasúton. Sőt! Ha netán 90 kilós, az még jobb, hiszen a nő fogalma 70-nél kezdődik, feljebb csak jobb! Mit érdekel a WHO és a BMI index?

Naszóval a téma tényleg jelen van, a mai cikk például arról beszélt, hogy  micsoda felháborodás övezte a Cosmopolitan címlap-sztoriját, ahol egy elég komoly túlsúllyal rendelkező jógaoktató csaj képe kapcsán szintén arról volt szó, hogy a kövér is lehet egészséges és szép.

Én magam is sokat agyaltam már ezen a témán, itt a blogon is. Alapvetően úgy gondolom, hogy két részre kellene osztani ezt a dolgot: egyrészt van amikor a túlsúlyból egészségügyi kockázat-emelkedés következik, és van amikor nem. Vegyük az első esetet:

Az eü. kockázat mit is jelent valójában: hogy a túlsúlyból eredően megnövekedik az előfordulási esélye a keringési problémáknak, a cukorbetegségnek, az aranyérnek, a sérvnek, és a többi. A kérdés csupán az, hogy a túlsúlyt mi okozza. Mert ha az egészségtelen étkezés, akkor ugye a rossz vér-értékek, a koleszterin, a vérzsír, továbbá a rostok és egyéb fontos elemek hiánya az, ami a kockázatot okozza. Ha a kevés mozgás miatt van a túlsúly, szintén ott van a megnövekedő testzsír-százalék, az ízületek indokolatlan terhelése, és így tovább. Tehát oda jutunk ki, hogy ha a helytelen életmódból adódik a túlsúlyosság, akkor nem biztos, hogy egyet tudok érteni azzal, hogy egészséges.

Tovább folytatva a gondolatmenetet, felmerül az emberben a kérdés, hogy létezhet-e akkor olyan, hogy valaki helyesen táplálkozik, helyesen étkezik, és mindezek mellett túlsúlyos? Mert ha igen, és a túlsúly nem produkál semmilyen eü tünetet...nos akkor jöhet a második verzió, amikor pusztán az esztétika, illetve a társadalom/saját magunk/környezetünk általi vélt vagy valós elvárásoknak való megfelelés az igazi probléma, és nem az egészségesség.

Azért ott érdemes elidőzni egy kicsit, hogy némi paradoxont én azért látok itt....mert ha valaki helyesen étkezik, helyes életmódot folytat (mozog), ÉS MÉGIS túlsúlyos, akkor annak lehet szervi, genetikai, talán mentális oka....és ha ezeken a területeken gond van, akkor ugye nem lehet egészséges. 

Van viszont egy mesgye, ami ezek között a kategóriák között kacskaringózik: amikor valaki eleget mozog, megadja a testének a szükséges táplálékot....rostokat, "nyomelemeket", vitaminokat, fehérjét, jó zsírokat, jó szénhidrátokat....és NINCSENEK eü gondjai...de VAN túlysúlya, mert mondjuk mindezeken túl a testének olyan táplálékot is ad, ami nem feltétlenül szükséges, viszont finom....és ez okozza a túlysúlyt. Na ilyenkor mivan?

Ilyenkor van az, hogy azért zavar minket a dolog, mert nem tetszünk magunknak, vagy a pártnerünknek, vagy beszólnak a kollégák, a barátok, vagy a főnök, esetleg problémás a megfelelő ruhadarabok beszerzése, éstöbbi. Ebben az esetben teljes mértékben adom, hogy lehet túlsúlyosan ÉS egészségesen élni, és ebben a helyzetben támogatom azt, hogy fogadjuk el magunkat, szarjunk azokra, akik beszólogatnak, és szeressük magunat meg az életet úgy, ahogy van.

Az másik kérdés, hogy önmagunk elfogadása ebben az esetben járhat kényelmetlenségekkel...mire gondolok? Hát arra, hogy nem mindegy, hogy 5 vagy 15 vagy 25 kiló túlsúllyal megyünk futni, vagy bringázni, vagy fel az emeletre, vagy kötjük be a cipőfűzőnket, vagy szexelünk. Más a nehézség és más az élmény, ez tagadhatatlan.

Abba most bele sem megyek, hogy Norbi szerint a 70 kilós nő az kövér....meg a 100 kilós férfi is kövér. De belemegyek. Nem az. Az a helyzet, hogy én az átlagnál magasabb vagyok, és a feleségem is magasabb. Én 185 centi vagyok, Ő 180. És elég bosszantó tud lenni, hogy a világ az alacsonyabb magasságú emberekre van optimalizálva. Például nálunk magasabbaknál rendszeresen okoz derék- és nyakproblémát, hogy meghajolva kell dolgozni a konyhában, a munkahelyen, meg általában mindenhol. Oké, ha annyi lovettám lenne, hogy saját házat terveztethetnék, nyilván gondom lenne erre....de nincs.  Szóval nem tudom a rubintréka hány centi magas, de hogy az én feleségem 70 kilósan nem kövér, az hétszentség. Ahogy én sem tartom magam 100 kilósan kövérnek. És persze nemcsak magasság van a világon, hanem testfelépítés is. Testzsírszázalék, izmok....Nem mindegy, hogy annak a mondjuk 70 kilónak mekkora része izom, és mekkora a zsír. Szóval szerintem ezt így nem lehet kijelenteni, mert nem korrekt, hanem szűk látókörű hozzáállás. 

Szóval a konklúzióm ebből megint az, hogy a dolgokat összefüggéseiben kell nézni, semmi sem fehér vagy fekete, és nem szabad egy bizonyos szögből nézni a dolgokat. Illetve persze lehet, de az sosem lesz objektív vélemény. 

Kényszerszünet

Egyrészt végülis nem csak a jó dolgokat írom ide le, másrészt kényszerűségből úgyis itt ülök, szóval miért ne...meséljem el, hogy megint beállt a derekam. Lehet, én voltam a hülye, mert már negyedikén is fájdogált, és talán nem vettem elég komolyan, nem tudom. Mindenesetre ma konkrétan beállt, alig bírtam felkecmeregni a szobabiciklire. 

A tusolás sem volt egyszerű, sőt a szimpla helyváltoztatás sem az. Végülis valahol ez része az életemnek, hogy időnként elkap, és gondolom jelentős szerepe van benne annak is, hogy életem nagy részét óriási túlsúllyal éltem le. Szóval ez van. Kényszerpihenő.

Direkt nem eveztem már napok óta, pont azért mert általában a derekamat viseli meg a legjobban az evezőpad....és súlyzós edzésből is direkt felkart csináltam tegnapelőtt, tegnap meg már nem is edztem, csak a kardiózás maradt a szobabiciklivel, de mára már az is kész tortúra lett. Amúgy sikerült ha igaz, az ebay-ről levadásznom egy nyerget, ami szerintem jó lesz rá, hamár a gyártó közölte, hogy jabocs, nincs. Ennek az angol palinak volt, de külön meg kellett vele állapodnom, hogy postázza át ide, mert alapból nem volt kipostázás...úgyhogy juhéj, 45€-ért vettem egy használt pro-form nyerget, amiről a képek alapján úgy vélem, paszolni fog a szobabiciklimre.

Kénytelen leszek egy gyógyszerkúrát beiktatni, ami valószínűleg ibuprofen lesz vagy paracetamol, ugyanis a ketodex és a diclofenac készleteinkből kifogytunk, 2020-ban ugyanis nem jártunk külföldön, nem tudtuk pótolni. De sebaj, majd idén megtesszük, remélhetőleg idén már el fogunk tudni menni nyaralni. 

Remélhetőleg a hétvégén javulok majd, és hétfőtől mehet tovább az edzés, utálnám ha nem így lenne.

****

update: rosszabb lett a helyzet, kizárólag ágyban tudom elviselni magam :-( utálom. Az én Életkém viszont szeretettel ellát, hoz  fel nekem finom kávét meg étel-italt, és a gyerekek is sűrűn kérdezgetik, hogy kell-e valami. 

Hát ez van, várom hogy jobb legyen....

Másik emberek

 

Zsenge ifjú koromban (ahogy Cyla írná, roppanós virsli koromban LOL) igencsak foglalkoztatott a keleti filozófia, azon belül is a kínai tanítások. Odáig vetemedtem, hogy kínai nyelven is elkezdtem tanulni....aztán persze minden megváltozott...de amire most gondolok, az az egyik könyvem volt, a Ji Csing, vagyis a változás könyve című. Nem mennék bele mélyebben a témába, a lényeg, hogy ez a filozófia azt tanítja, hogy a világ állandó változásban van. Persze hogy így van, nyilvánvaló tény...mindenki tudja.

De vajon mindenki át is gondolja, mit jelent ez? Az idő nem áll meg....a körhinta forog, a Föld kering....nincs állandóság. Én úgy gondolom, ez az emberekre is igaz, és a változás az nem csak fizikai vonalon van jelen, hanem az egyéniségünk, a jellemünk, a gondolkodásmódunk, az életfilozófiánk, a hozzáállásunk....mindenünk változik folyamatosan. Tudjuk-e kontrollálni,  hogy milyen irányba és mértékben? Aligha. Viszont bizonyára sokunkban meg van a szándék, hogy megtegye. Az erre való törekvés nyilvánvalóan pozitív dolog.

Optimális esetben -jó papként- igyekszünk holtig tanulni, de az élet mindig nagyon összetett, ezért nem gondolom, hogy a görbénk mindig csak felfelé ível, ahogy múlik az idő. A világunk nemcsak kétdimenziós, így nem lehet ezzel a hasonlattal élni. Inkább el kell fogadni -úgy gondolom- azt, hogy a változás akkor is része az életünknek, ha nem akarjuk se tudomásul venni, se irányítani, se kontrollálni....szóval időnként másik emberekké leszünk, vagy lehetünk....mint akik egykor voltunk.

És ez nem baj. Még akkor sem, ha mások ezt mondjuk negatívumként látják. Szóval azért, mert valamit 20 évvel ezelőtt, vagy akár 20 évesen máshogy gondoltunk, mint most, az nem jelenti azt, hogy jellemtelen, köpönyegforgató, és hazug emberek vagyunk. Csak változik minden körülöttünk, és így mi magunk is fejlődünk, változunk. Ettől még mi magunk vagyok azok....nem másik emberek.

Nincs igazán apropója ennek a gondolatnak, csak úgy eszembe jutott. Az életmód, a fogyás, az evés, az edzés, és minden, ami ezzel kapcsolatos, az is változhat és változik is. Az alapelvek, az irányok persze nyilván nem, de az idő relációjában előrefelé mozgó vonalak-áramlatok, azok eléggé eltávolodhatnak egymástól. Ez a meglátás sok mindenre adhat választ, legalábbis nálam így van.