Friday, 1 November 2013

Hinta üzemmód az asszimiláció érdekében

A hinta jutott az eszembe....mint a súlytartás technikai ábrázolása. Olyannak érzem, mintha két lehetőség állna előttem: 1: a hinta áll..ez az étkezés szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazt az étrendet követem folyamatosan....mondjuk annyi kalóriát fogyasztok, amennyi maximum 10%-al haladja meg az alapanyagcsere mennyiségét, de mondjuk ennek a 10%-nak minimum a dupláját lemozgom extrán. A saját példámnál maradva ez 1900-2000 kalória körüli napi limit lenne. 

Ilyen életmód mellett a visszahízás azt hiszem ki van zárva. Jövök a 2-es verzióval: Üzemmódokba váltva, egyfajta irányított elhajlást követve, mint egy hinta, előre-hátra ingadozva lengem körül a tengelyt, ami ugye az ideális testtömeg...vagyis amikor a hinta áll. Magyarán szólva vagy tartom az egysíkú egyoldalú étrendet, vagy folyamatos kontrollt tartva húzd meg- ereszd meg jelleggel kerülgetem a megcélzott testtömeget, mint macska a forró kását.

Szerintem a második verzió sokkal élhetőbb. Egyrészt nem olyan unalmas, másrészt nem rekeszti ki magát az ember a közösségi dolgokból. Részt vehet önfeledten egy szülinapon, egy karácsonykor, egy nyaraláson, egy vendégségen, stb. Nem kell visszautasítani mindig mindent, és sokkal inkább normális emberként lehet látszódni mások előtt. Ha az első verziót követem, akkor előbb-utóbb befordult csodabogárként, javíthatatlan étkezési rendellenességes személyként örök számkivetett lehetek az élet játszóterének a nagyobbik felén. Hiszen ha valaki kövér, akkor tolerálják, ha visszautasít egy kínálást/alkalmat....persze nem mindig, de érthető módon lehet tolerálni. Na de ha nem kövér....és akkor is "játsza az eszét"....akkor rásüthetik pillanatok alatt, hogy nem normális...beteges, megjátszós, stb. De minimum ugyanolyan étkezési problémás, mintha el lenne hízva.

Márpedig, ha nem akarunk visszahízni, mi, akik már lefogytunk valahogy....akkor választani kell. Szükség van élhető startégiára, szükség van arra, hogy analizáljuk, és próbáljuk megérteni a testünk...a mi saját testünk reakcióit. Ha van terv, ha van egy elképzelt rendszer, akkor képesek lehetünk arra, hogy ne csak külsőleg tartozzunk a normális emberek közé, hanem a vislekedésünk se szúrjon szemet senkinek. :)

No comments:

Post a Comment