Néhány hét tapasztalat után felismertem, hogy hiába folytatok egész héten tudatos étkezést, ha a hétvégén eleresztem magam, annak nincs jó vége. Konkrétan a két elresztős nap alatt több súly jön fel, mint amennyi lemegy utána az öt napban.
Konkrét adatokat is mondok. Egy kontrollálatlan hétvége alatt mondjuk 2,3 kg súlynövekedés történt, amit az azt követő 5 nap alatt 1,4 kg. fogyás követett. Nem nagy kunszt kiszámolni, hogy így szépen visszahíznék. Úgy ugyebár nem lehet előre haladni, hogy egyet lépek előre, kettőt hátra.
gyakorlati ember lévén nem hagytam magam, és a következő kísérletet végeztem: Egy kontrollálatlan hétvége után mínuszos diétát vezettem be. Ez ugye azt jelenti, hogy a megevett kalória mennyiség kevesebb, mint a mozgással elégetett extra kalória. Konkrétan például két óra szobabiciklizéssel elégetek 1500 kalóriát, és egész nap csak 1400 kalóriányit eszek. Ez lenne a mínuszos étrend. Eredmény: hat egymást követő mínuszos nap kellett, hogy a mérleg helyrebillenjen.
Konklúzióm tehát a következő:
Egy kontrollálatlan nap után legalább három mínuszos nap szükséges.
Technikailag ez persze nem ilyen egyszerű. Sokkal kényelmesebb és tarthatóbb, ha nincs kontrollálatlan nap, hanem folyamatosan nyomon kísérjük az elfogyasztott és elégetett kalóriákat. Viszont mindenképpen kell a kontroll, úgy értem a heti mérlegre állás. Jelen pillanatban úgy gondolom, az első lépcsőfoknak mindenkinek azzal kellene kezdenie, hogy rendszeresen rááll a mérlegre minden héten. Ha súlytöbblettel élő emberről beszélünk, nem baj ha nem tud lefogyni. Ha minden héten a mérlegre áll, és megnézi az eredményt, lassan, de biztosan el fog jutni a motivációs pontjáig....ahonnan erőt és lendületet tud majd venni.
Azok számára, meg akik elérték a megtartani kívánt súlyt, marad a libikóka-effektus. Billegünk. Ide....oda...tulajdonképpen én 2011 novemberében értem el a megcélzott 85 kilót. Azóta folyamatosan billegek e körül. Voltam 75 és voltam 95 is. Magamban eldöntöttem, hoyg ez a két szélső határ az, amit a normális keretnek gondolok...nyilván a két szélső érték nem a legoptimálisabb, így törekszem mindig a középútra. Nagyszerű érzés a tudat, hoyg végre megengedhetem magamnak, hogy kísérletezzek ezzel :)
4 comments:
Hello my Friend.:)
Thank you, your invitation.:)
:):)
kedves Alan, örülök, hogy itt lehetek. köszönöm! teljesen rendben van, amit a Libikókában leírtál a billegésről. haladok az úton, de lassan. nálam ezer százalék, hogy lelki ok a gát, amit fel kell oldanom - ezen munkálkodom most -, mert addig késik a siker, de nagyon. Te már révbe értél, ehhez ismét gratulálok! (a somlóisnak még kell a szenvedés, hát hagyd rá. igazad van, amit írtál) üdv. szeretettel és köszönet! Jusztina
Szia Jusztina, köszönöm :)
Somlóis: ráhagyom én, sőt, továbbmegyek, ha valaki kövéren boldog, legyen, tisztában vagyok azzal, hogy nem menthetem meg a világot :) Csak mindezt lehetne úgy, hogy ne nekem kerüljön időmbe/energiámba/stb....:)
Post a Comment