Május vége-ketó-bringa

 Májusnak annyi, tegnap beléptünk a júniusba. Az időjárás példátlanul szar volt egész májusban, remélhetőleg a június azért okésabb lesz. Az ezer kilométer biciklivel áprilisban simán ment, sőt....viszont májusban csak hétszázvalamennyit tudtam menni, és ez kizárólag a rossz időnek köszönhető.

Nagyjából egy hete elkezdtem ketózni megint, mert a fogyás megállt, és szeretném beindítani megint. Nem nagyon értem...hiába az elmúlt 10 évnyi kutatásom, kísérletem, analízisem....egyszerűen nehéz megértenem, hogy napi 2 óra átlag aktív kardióedzés, és 2000 körüli kalóriabevitel mellett miért probléma a fogyásom. Miközben pl az egyik barátomnál videochat közben látom, hogy azalatt a másfél óra alatt, amíg beszélgetünk, több kalóriát eszik meg, mint én egész nap, és kettőnk közül én vagyok a túlsúlyosabb. Ja, és a srác aktív dohányos, és nemhogy napi 2 órát, de 2 percet sem edz vagy kardiózik....soha.

Na mindegy, ezeken a dolgokon túl kell lendülni, hiszen milliószor végigmentem már ezeken....hogy genetika, mikrobiom, anyagcsere...stb...A ketó nem a legtökéletesebb megoldás, ezt is tudom, de úgy gondoltam pár hétig csinálom, hogy beindítsam valahogy a fogyást újra. Első körben azt látom, hogy működik. De közben kicsit utálom is... 

Egyrészt mert a szénhidrát megvonás miatt elképesztően gyenge vagyok, a teljesítményem a béka segge alatt van....másrészt mert nem ehetem a gyümölcsöket-zöldségeket, amikről viszont azt gondolom, hogy tök jó természetes ételek. A ketózás egyhangú dolog, vagy sok időt vesz igénybe, ha változatosan akarjuk csinálni. Ja, vagy sok pénzt :) Más körül se forog az ember élete, csak az idő meg a pénz körül...apróságok ezek :):)

Végülis haladok, de lassan. Momentán 14 kilóval vagyok kevesebb, mint év elején, ezt sokféleképpen lehet nézni, én próbálom úgy, hogy ez nem rossz eredmény. Különben is a lassú fogyás általában tartósabb, mint a gyors, nem? De.

Bízom a június-júliusban, hogy jó idők lesznek, és bringázok majd sokat, és akkor mennek majd lefelé a kilók. De tegnap megfogadtam, hogy nagyobb utakra ha megyek, akkor a ketót el kell felejtenem. Van egy bejáratott bringa útvonalam, a tőlünk 40-50 km-re fekvő Loughderg (tó) partjához. Ez oda vissza kb 92 km, egyszer odafelé, egyszer visszafelé, és ott a tónál beiktatok egy rövid pihenőt, és így kb 4 óra alatt meg is járom. Erre a kanyarra indultunk el Marcival tegnap. 

Hozzáteszem, pár napja volt, hogy együtt elindultunk egy rövidebb kanyarra, amit már jópárszor megcsináltunk együtt, és ilyenkor megbeszéljük mindig, hogy nem kell együtt mennünk, a pihenőhelyeken bevárjuk egymást. Najó, ez elég nagyképű...szóval Marci bevár engem :) Nyilván gyorsabb nálam, és nem akarom őt visszafogni. Naszóval az első 20 km-en még én mentem elöl, aztán elhúzott mellettem, kb még 8 km volt az első pihenőig. Viszont én egyik percről a másikra szinte rosszul lettem Kiment az erő a lábamból, de még a karjaim is remegtek, alig bírtam megtartani magam a kormányon. Meg kellett állnom, és pihennem. Éreztem, hogy nem fogom tudni megcsinálni a 60km-es kört, pihentem egy kicsit, ittam folyadékot, és elindultam visszafelé. Többször meg kellett állnom pihenni, pedig nagyjából sík volt a terep, de kifejezetten szarul voltam. Közben felhívtam Marcit, hogy ne várjon rá, menjen tovább nélkülem, nem vagyok jól, hazagurulok. Itthon megmértem a vércukromat (mert már vettünk ilyen profi mérőt, hogy ez is legyen :)), persze alacsony volt. A ketó mellett előfordul, hiszen nincs szénhidrát a szervezetben, és a sportolás alatt az izmoknak megnövekszik az energiaigényük, amiket hatékonyan és gyorsan a szénhidrátokból tudn(án)ak pótolni.

Na visszatérve a tegnapi napra, elindultunk, megkértem Marcit, hogy ne előzzön ki, szépen jöjjön mögöttem, túrabringázunk, nem a gyorsaság a lényeg. El is értünk a tóhoz, ahol még izotóniás pezsgőtablettát is ittam, hogy a sókat pótoljam a testemben...pihentünk egyet a tóparton, néztük a luxusjachtokat meg a luxusterepjárókat, amivel kijárnak a hajóikhoz az élet császárai....aztán elindultunk vissza. Nekem ez a kör egy jó közepes erőfeszítés szokott lenni a maga kisebb emelkedőivel, de most többször éreztem, hogy baszki leszédülök mindjárt a bringáról...nem túl gyors tempóban, de valahogy azért haladtunk, amikor Marci bringáján szétdurrant a külső gumi :-/.....68 km volt mögöttünk, és még 6 km volt a tervezett pihenőig. Mivel nyilván tartalék külsőgumit nem szoktam vinni magammal....így maradt a telefonos segítség.....üzentem Verusnak, hogy ha végzett a munkahelyén mentsen ki minket, addig elbaktatunk a pihenőig. Hat kilométer a fülledt, nyomott melegben, a ránkrohadt többrétegű bringásgöncben, nem kifejezetten gyaloglásra jó, ezeréves cipőben, amit csak azért nem dobtam még ki mert bringázni még jó :)

Cirka egyórányi menet után elértünk a pihenőhöz, ahol 15-20 percen belül érkezett a segítség Verus személyében, és haza sofírozott minket. Még bringázás közben annyira szarul voltam, hogy ennem kellett két kis kockát a fudge-ból, amit csak azért hordok magammal, ha leesne a cukrom a ketó miatt....de így is 1-2 órával később mikor hazaértünk, és megmértem a cukromat, 4,6 volt, ami alacsonyabb, mint szokott lenni. 5,0-5,5 körül van általában normál esetben napközben. Szóval hosszabb, nagyobb igénybevételű bringázásnál köll a szénhidrát, ez az én tapasztalatom.