Most hogy jó idő is van, meg karantén is, sokat bringázok. Még a balesetem előtt, 2017-ben, májusban volt egy challenge a strava appliáción, amit használok...1250 km megtétele volt a kihívás, amit túl is teljesítettem a magam 1730 km-ével. Ebben az időszakban volt az eddigi egy hétre vetített távolság-rekordom. Azon a héten 387km-t mentem. Gondoltam, megpróbálom megdönteni ezen a mostani héten ezt a rekordot, dacára annak, hogy 3 évvel idősebb vagyok már, pár kilóval nehezebb is, és hát a baleset sem múlt el sajnos nyomtalanul. Jelentem, sikerült :)
Életem jobbik fele megörökített a tudtom nélkül, így lettek fotók rólam, beöltözve. Nyilván eddig magamat nem fotóztam teljes menetfelszerelésben, úgyhogy végülis hiánypótló lett. Mondjuk lehet, ha tudom, hogy fotóznak valamivel lelkesebbnek látszom :) Tény, hogy sok kedvem nem volt a beborult, szeles 10 fokban ma reggel nyeregbe ülni, azt hiszem ez elég jól látszik az ábrázatomon. Azonban az életben nem csak olyan dolgokat kell tenni, amihez kedvünk van, nemigaz? De! :)
4 comments:
Hahó! Tyűha! Nem semmi kilométerek :D Mi csak lazán bicajozunk sokkal kevesebbet, és esőbe lehet igen, de hidegbe biztos nem megyek biciklizni. Nálunk 2 hónapig teljes kijárási tilalom volt (spanyolország), sportolás tilos... most már megengedték. Már készültem venni ilyen kis tartó szerkentyűt amivel át lehet alakítani a sima biciklit szobabiciklivé... de szerencsére most már mehetünk a környékre tekeregni egy kicsit.
Igen, figyelemmel kísérjük a spanyol helyzetet, Benike szomorú volt, mert úgy volt, hogy a barátja Madridból eljön majd két hétre hozzánk, de nyilván nem lett semmi a dologból a vírus miatt :-/ Kitartást Nektek is, és hajrá, tekerni jó! :):) Köszönöm a kommentet!
Gratulálok! nekem az (is) tetszik, hogy bár semmi kedved hozzá, de mégis mész! Ehhez kell a kitartás, de nagyon!
köszi! :)
Post a Comment