Az egyik démonom. Már gyerekként is a fejemhez vágták, hogy türelmetlen vagyok. Talán lefogyni is azért nem tudtam sokáig, mert nem volt elég türelmem hozzá. A lényeg, hogy a türelem nagyon fontos, és azt gondolnám, mára már megtanultam a leckét, de úgy tűnik van még mit fejlődnöm. Az történt ugyanis, hogy elkezdtem az edzésprogramot tavaly szeptember végén, aminek az volt a lényege, hogy heti három edzés, és havonta más gyakorlatsor. Azonban én úgy belejöttem, hogy hamarosan nem heti 3 nap csináltam, hanem minden másnap. Ez később tovább fajult, és mindennap edztem.
Ez még önmagában talán oké lett volna, de ahogy bírtam, emeltem a súlyok nagyságát is, így jutottam el pl. oda, hogy az egykezes bicepszgyakorlatot 9 kilóval kezdtem, 3x12 szériában, és 16,5 kg/4x12 szériáig jutottam. Egykezes áthúzás szintén 9 kiló, 3x12-ről 26,5kg 4x16-ig. Ezek elég nagy súlyok, de élveztem, hogy meg tudom csinálni. Azonban pár napja már elviselhetetlen könyökfájdalom lépett fel a bal könyökömben. És akkor is, ha nem edztem éppen.
Utánaolvastam...teniszkönyök, golfkönyök, ízületi gyulladások, túlterhelés, nem megfelelően végzett gyakorlatok, rossz csuklópozíció, bemelegítés, nyújtás hiánya. Így hirtelen ennyi jut eszembe, de magamnak persze listát írtam, és átírtam az egész edzéstervemet, könyökkímélő módra. Bicepszet csak támasztott könyökkel, és áthúzást egyenlőre csak jobbkézzel csinálok egy hétig, aztán majd meglátjuk. Mellette végre lecseréltem a padot is, egy újra, aminek van Scott-pad része is, így lehet koncentráltan a bicepszre dolgozni.
Az ünnepek alatt felszedett kilók szépen mennek visszafelé, de azt mindennap tudatosítanom kell magamban, hogy a napi testépítés mellett nem várhatok túl intenzív súlycsökkenést, mert ezek egymásnak ellene menő folyamatok. Igyekszem minden edzés után bevinni legalább 30 gr fehérjét, amíg az "ablak" nyitva van. Ha van itthon túró, akkor azt, ha nincs akkor tojásfehérje-maltodextrin-tej kombót, de a múltkor főztem egy rizottót barna rizsből, csirkemellből, gombából, répából, spárgából, és abból ettem edzés után, abban is van elég fehérje.
Az étkezésem továbbra sem túl változatos, napközben a fehérjés cucc, délután valami snack (alma vagy sárgadinnye, esetleg magam által gyártott egészséges mogyoróvaj), este a slimbo szendvicseim, meg szintén valami gyümi, vagy mogyoróvaj. Kerülöm a sok szénhidrátot, inkább a fehérjére koncentrálok, továbbá a natúr ételekre. Ezekkel szemben talán megenegedőbb vagyok, mint a szigorú fogyasztós időszakokban ( mogyoróvaj, sajt, rizs), de a test építésében kulcsfontosságúnak gondolom őket. A napi 1,5-2óra kardió megmaradt, ezt ébredés után a szobabringán hajtom végre, ha laza napot tartok, akkor csak egy órát megyek rajta. Az edzéseim viszont a kezdeti 30 percről felmentek 70 percre.
Visszább vettem a súlyokból, de növeltem a szériaszámot, és a napi edzésről nem mondtam le. Hihetetlen, de nehéz kihagyni. Tudom, exorexia. De tartom a kontrollt folyamatosan, és tudatosan igyekszem nem exorex lenni. A konklúzió: a türelem fontos :)
3 comments:
Nos, én a spinningel jártam így. Valamiért azt gondoltam, ha 10 évvel ezelőtt is le tudtam zavarni egy órás edzést gond nélkül, az most is menni fog. 1 éve muszáj volt abbahagynom, mert olyan ízületi gyulladásom lett a bal térdemben, hogy járni alig tudtam. Most váltogatom az úszást és a szobabringát heti 4 alkalommal. Ez nem terheli a térdem, de még messze nem az igazi, a gyógyulás sokáig tart. Legalábbis nálam, mert ugyenbár 62 éves leszek az idén, nehezen regenerálódok már :)
Bizony,így van ez....hiába érzi magát az ember belül gyereknek, az idő könyörtelenül telik. De hiszek benne, hogy csak az intenzitást és a módszert kell változtatni, magát a mozgást nem kell megszüntetni soha, amíg élünk :)
Így van :)
Post a Comment