Dolce vita...?

Rámentem a túróra elég rendesen. Észrevettem, hogy nekem korszakaim vannak...van amikor alma, vagy tojás...vagy pipicici (gyerekszáj)...most úgy látszik a túró-korszakomat élem. Tény, hogy többször nekifutottam már, hiszen egyfelől ez egy nagyon sok hasznos anyagot tartalmazó étel, másfelől van belőle zsírszegény, ami párosítja az alacsony kalóriát a magas fehérjével.

Namost ezzel kapcsolatban nincs is gond....de a ciklamát csak bisztergálja a csőrömet. Akárhogy kutatom fel a netet, végülis nem vagyok meggyőzve arról sem, hogy káros, arról sem, hogy nem. Az aspartame-nál valamivel világosabb a helyzet, ott ugye nagy multicég áll mögötte, és ugyebár olcsó, könnyen előállítható...de húzzunk egy vonalat. Tulajdonképpen az összes kémiai úton (általában véletlenül) előállított édesítővel ugyanaz a helyzet: nem természetes anyagok, és vannak kutatások, amik kimutatták, hogy pl. rákkeltőek, és vannak kutatások, amik kimutatták, hogy nem okoznak semmi bajt. Néhánynál egyértelműbben (splenda és sucraloze), néhánynál bizonytalanabbul (ciklamát)

Nagyon nehéz okosnak lenni. Mert mi a baj a cukorral? Nos, elsősorban a fehérítése, hogy agyon van finomítva. Ezen még lehetne változtatni, lehet használni barna cukrot. (Állítólag itt is vannak ám olyan piaci szereplők, amiknek csak a színük barna, mint az olcsó festett "rozs"kenyérnek)...de ha ezt kipipáljuk, még ott van az óriási kalóriatartalom. 400 kalória minden tíz dekányi cukorral. Az sok. Egy diétázónak legalábbis sok, ha olyan mennyiségekről beszélünk, amivel egy alkalommal legalább, de jól lehet lakni. Mert senki sem az egy szem bonbontól hízik el, mert az csak átlagosan 55 kalória....hanem attól, hogy rájár a dobozra, és megeszik sokat belőle. Szóval a cukor önmagában, ha pár dekáról van szó, vagy pár grammról, nem gáz. De egy normál mennyiségnél bizony be tud kavarni, hiszen több kalóriát hordozhat önmagában, mint a desszert összes egyéb része.

Ennedik alkalommal is nekiestem a témának, hogy oké, de ha nem cukor, akkor mi? Vajon létezik-e olyan cukorpótló, ami nem káros? Úgy értem, hogy olyan, ami mindenki által egybehangzóan oké. Aszpartám, szacharin, ciklamát, maltodextrin, sucralose kilőve. Nos, aki a témában elindul, elég hamar rátalál a xilitre, például. Más néven a nyírfacukor, amit ma már inkább kukoricacsutkából csinálnak. Nagy előnye, hogy pl. a fogakat nemhogy roncsolná, de egyenesen hozzájárul a fogzománc képződéséhez. Mi a baj vele? Hát, egyrészt az emberek egy részét meghajtja, ugyanis nem tud felszívódni a vékonybélben, ezért aztán ott helyben nekiáll "dolgozni"..azaz reakciózik a bacikkal, és termeli a csúnya gázokat...másrészt kalóriában sem húz ki a vízből, mert ugyan nem 400, de 240 kalóriát hordoz tízdekánként. Nem veheti fel a versenyt a nullkalóriás okos kémiai cuccokkal.

Tovább kutakodva eljutottam az erytritol-ig, ami cukoralkohol, és full felszívódik a bélésben, nem puffaszt, nem hajt, nincs benne kalória, és 80%-ban olyan édes mint a cukor. Mint már sokszor, most is megjegyzem, hogy nem vagyok szakember...de ez jó jel, mert mégsem többszázszor édesebb anyagról beszélünk, hanem olyanról, ami kevésbé édes a cukornál. Szóval ha igaz, ez egy tökéletesen jó alternatívája lehet a cukornak. Egy pont az eritritnek.

A következő befutó a Stevia. Ez egy növény, állítólag magyarul Jázminpakóca...aminek a leveleit kiszárítva és porrá őrölve harmincszor édesebb anyagot kapunk a cukornál. És teljesen természetes, hiszen egy növény levele....Nemrég került a polcokra több készítmény is, pl. a Truvía (a kokakóla által forgalmazva ajjajj....), ami harsány zöld levelekkel hirdeti, hogy mennyire tiszta cuccról van szó. 

Egy pont tehát a steviának is.

Oké, akkor menjünk neki. Erytritol, vagy eritrit. A puding próbája az evés ugyebár, szóval be kéne szerezni, és kipróbálni. Állítólag nincs mellékíze és jól viselkedik sütés közben is. Érdekes módon azonban nem kapni a boltokban. De tényleg. Nincs. A kifejezetten healthy food-al foglalkozó üzletlánc eladója úgy nézett rám, mintha öt orrom lett volna. Fogalma nem volt arról, hogy mit keresek. Igaz, a cukor-alkohol magyarázatra is csak nézett, mint a légy....de előtte mutogatta a xilitolt, hogy hát cukor helyett ott van az. A xilit is cukor alkohol, talán ezt illett volna tudnia...mindegy. Az ő kínálatuk a xilit tehát, és kismillió agavé kivonat, meg méz. Ennyit tudtak. Stevia? Hát, az nincs, nem fér el az üzletben (legalább 50féle csokoládéba mártott magvak voltak kirakva, érdekes azok probléma nélkül kifértek....

Nem gond, a cég internetes honlapján van stevia. Eritrit továbbra sincs. A honlapon rámenve a steviára, az összetevőknél a következő szerepel az első helyen: inulin. Puff neki. Az inulin egy poliszacharid...ne menjünk bele, ingoványos nekem ez a talaj...de nem stevia. Az biztos. Erytritolt a neten keresve mindösszesen egy dublini eladót találtam, aki kilóját 25€-ért kínálja. Ebay....Olcsóbban is lehetne rendelni a kínaiaktól, de a minimum mennyiség 5 metrikus tonna LOL...ezzel szemben kerestem Mo.-n....1900 forint kilaja. Akkor most csak én nem értem, vagy tényleg valami nem stimmel?

A Truvía összetevői: erythritol (tádámmm), rebiana, natural flavouring...hoppácska, megvan az erytritol....de akkor miért hozzák a steviával összefüggésbe? A rebiana egy olyan anyag, ami jelen van magában a növényben aminek a latin neve stevia rebaudiana. Állítólag a truvía 99,5%-ban eritrit. Mondjuk ennek még örülhetnénk is, hacsak....hacsak nem kerülne a 60 tasakocska közel 6€-ba. 1 tasak egy kanál cukor vagy egy tabletta sodium-cyclamat nak felel meg. Csak összehasolítás képpen a ciklamát 1,79€ az 1200 szem. 1200 tasak truvía kerül 118€-ba....az a hatvanhatszorosa. Akkor számoljunk még. vegyünk egy tepsi almáspitét. Egy olyan rendes, frankó almáspitét. Durván 70 deka cukor kell hozzá. Ezt 160 ciklamátbogyóval tudom kiváltani (4,4 gram/tabletta), vagy ugyebár 160 tasak truvía-val. A ciklamát 24centbe kerül, a truvía 16€-ba. A cukor kb. 70 centbe.

Nem hiszem el, hogy az olyan nagy láncok, mint pl. a tesco, képtelen tartani ezekből a viszonylag új, forradalmi cukorpótlókból...aspartame-készímények, meg splenda van dögivel....hatvanféle formában. Cukorból is legalább 15 féle....de eritrit, vagy stevia nincs. Nagy ritkán truvía....de mint feljebb írtam, az nem stevia. Egyáltalán nem lehet olyan stevia-t kapni amire az lenne írva: ingredients:stevia..... 

Tehát ha lehetne kapni truvíát (mert pl. tegnap 5 helyen néztem körbe, köztük az említett healthyfood-lánc üzletében is), akkor egy tepsi sütemény megsütésénél háromszor annyiba kerülne csak az édesítés, mint minden más. És akkor eljutunk az időnként felmerülő kérdéshez: pénz-egészség? vajon hol a határ? Mennyit áldozzunk, és mire is pontosan? Mi az egyszerűbb? Cukrot enni? Vagy leszarni a kemikáliákkal kapcsolatos aggályokat és enni az olcsó ciklamátot? Vagy egyszerűen nem enni semmi édeset?

Rengeteg kérdés. A nagy kutakodás viszont nem várt eredménnyel járt: találtam olyan nem sós túrót, ami ír üzletláncban kapható, és nemhogy olcsó, de még light is :) Hurrá. a trükk az volt, hogy német szemmel kellett "széjjeltekinteni"...ugyani angolul a túró leginkább cottage cheese, és tény, hogy ilyen feliratú cuccok csak sósak vannak. Ezt pl a jacket potato nevű tradicionális ételbe teszik, vajjal, sóval megsütik héjában a krumplit, bevágva a tetejét, és ezzel a sós túróval töltve....azonban ha úgy nézünk körbe, hogy quark...akkor bizony kapható a sótlan túró is, ráadásul krémesítve is van, nem kell a botmixerrel átdolgozni.

Végül azért megcsináltam egy öszvér-nasit tegnap. A szokásos módon, de a túróhoz nem raktam ciklamátot, hanem "dark soft brown" cukrot, ami egy melaszos mellékízért cserébe csak 360 kalóriás, nem 400, mint a többi cukor. A habpótlóporba 5 szem ciklamátot tettem, a tojásfehérjéhez 10-et. Így végülis van valamennyi kemikália is benne, de ha mind a másfél kilónyit egy nap alatt megenné valaki, akkor is a megengedett küszöbérték alatt maradna (amúgy a tényleges, kísérletek által megállapított küszöbhatárt 100-al elosztják, és az kerül a szabályzásba. Tehát ha testtömegkilogrammonként 7 mg-ot adnak meg, akkor az azt jelenti, hogy igazából a ttkg-onkénti 700 mg-nál volt az eredeti küszöbérték) 

.