Trambulin

Ma a délutáni erő-edzés után hirtelen ötlettől vezérelve kiléptem a srácokhoz a trambulinra, és jó 10-15 percig ugrabugráltam velük. Amikor összeszereltük, persze kipróbáltam, de így ennyit egyszerre még sosem csináltam, mint most. Érdekes volt...egyszerre megterhelő is  és élvezetes is. Jó, valahol kölyöknek kell lenni ahhoz, hogy egyrészt rávegye magát az ember, másrészt hogy önfeledten tudja élvezni a gravitáció legyőzésének az illúzióját, de azon kifejezetten meglepődtem, mennyire felpörgette a pulzusomat ez a rövid kis mozgás.

Persze nem én lennék, ha nem kezdtem volna el utánamászni kicsit ennek is :) Naná, hogy van "trambulin-fitnesz" is, és szinte felsorolni is lehetetlen próbálkozás lenne a sok pozitív hatását a szervezetre. Nem utolsósorban a srácok elmondhatatlanul élvezték, hogy a komoly apukájuk idétlen vigyorral a fején ugrál együtt velük....Ki tudja, talán beépítem a napi edzéstervbe a 15 percnyi trambulin-t is....már persze ha épp nem esik az eső....:)