Tuesday, 6 November 2012

A tökéletes élet



A tökéletes szó definíciója nehezen körülírható dolog. Hibátlan...minden szempontból optimális. Olyannyira megfelelő, hogy nem létezik még megfelelőbb. Pontosan az adott célnak megfelel, se nem több, se nem kevesebb, se nem jobb, se nem rosszabb. A fogyás-életmód kapcsán sokan törekszünk a tökéletes életre. A tökéletes testre, a tökéletes alakra, a tökéletes étrendre.

Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy mindenki egyedi és mindenkinek egyedi az anyagcseréje, akkor nyilván egyedi a tökéletesről alkotott fogalma is. Ha a tökéletes szó azt jelenti, hogy jobb az adott szituációban nem elképzelhető az illető számára, akkor ennek a kicsit hamis logikának a mentén mondhatjuk, hogy ami X-nek tökéletes, az Y-nak tökéletlen. Nem lenne ezzel semmi gond, ha a világ kellőképpen toleráns lenne. De ha a világgal mit sem törődve magunk akarjuk meghatározni azt, ami nekünk tökéletes, akkor tényleg már csak az egészség marad. Úgy értem, azokon a határokon belül lehet a mozgástér, amely határokon belül valaki egészséges, azaz a laboreredményei jók, nem cukorbeteg, nincsenek szív és érproblémái, ésatöbbi. Ezen a határon belül talán elmondható, hogy mindenkinek joga van eldönteni, hogy mit tart tökéletesnek.

A határok kijelölése szokott csupán gond lenni. Az embereknek általában fogalmuk sincs a laborerdményeikről, talán bizonyos esetekben még a szívproblémáikról sem. Továbbá könnyen elmosódik a határ, és belecsúszhat egy olyan illúzióba, hogy ugyan kérem, én nem vagyok kövér, nincs semmi bajom. És amikor kiderül, hogy mégis, akkor már késő a megelőzéshez, marad a tüneti kezelés.Ilyenkor jöhet jól a BMI, ami a maga nyers és keresetlen módján odavágja az ember arcába, hogy mi újság a faliújság. Ha már nincs kéznél egy vércukormérő, vagy egy minilabor :)

4 comments:

  1. A fogyim elkezdésében talán az is szerepet játszott, hogy a vérnyomásom és a koleszterin szintem határon mozogtak, s pont ezt éreztem: ez nem tökéletes számomra...)
    Értékes gondolatok!!!

    ReplyDelete
  2. Alan! Talán egy ilyen sokk,amit a kövérségünk okoz,kell ahhoz,hogy tudatosabbak legyünk? Mindenesetre a módszered,amit én is követek,segít abban,hogy folyamatosan figyeljek, számoljak,kalkuláljak és nagy lehetőség abban,hogy a folyamatos kontroll részese legyen az életemnek. Úgy gondolom,a régebbi énemből is kiindulva,hogy hajlamosak sokan félretenni ezt a tudatosságot,kontrollt,amivel együtt jár az is,hogy a saját felelősség,az "én" szerepe az élet minőségben sikeresen el legyen nyomva.Ezt az életmód változást egy nagy játéknak (is) tartom,jobb,mint egy stratégiai :), pld. mekkora az legkisebb energia bevitel,ami nem csapja agyon az anyagcserémet? mennyit sportoljak,hogy minél több zsírt veszítsek,de ne legyen akkora izomlázam,hogy elveszítsem a kedvem tőle... Üdv Tibi

    ReplyDelete
  3. Tibi, ott a pont! :)

    Minden szavaddal egyet értek. :)

    ReplyDelete