Sokadik köröm az édes íz vonalán

 

Jó pár évvel ezelőtt futottam neki az édesítőszeres témának. Akkor arra a következtetésre jutottam, hogy nyilvánvalóan a cukorlobby az, aki mögötte áll annak, hogy gyakorlatilag minden létező cukorhelyettesítőt lehúznak, hogy teljesen egészségtelen. A cukor, ami ugyebár néhány évszázados története alatt igen nagyot ment. A cukor, ami az édessége miatt ösztönösen az embernek a biztonság (érett gyümölcs), a meleg tápláló anyag (anyatej) asszociációival jelent egyet.

Végtére is a cukor a nádból, később a répából előállított étel, azaz természetesnek mondható. Óriási biznisz már ezer éve Európában és Amerikában….nyilvánvalóan a legfeljebb 150 éves múltra visszatekintő édesítőszereknek nem lehetett sok esélye kiszorítani a piacról.  Igen ám, csak a nagy jóléttel együtt jött az elhízás is, egyre több lett a kövér ember, és egyre nagyobb divat lett a fogyást elősegítő szerek használata…mondjuk az elmúlt 40 évben tutira. A cukor lett kikiáltva az egyik nagy ellenségnek, hiszen tömény szénhidrát, és az évek alatt úgy alakult, hogy az ember az üdítőitalától kezdve a kávén keresztül szinte mindenféle termékben fogyaszthatja. A legmegdöbbentőbb ételekben találtam már utalást arra, hogy cukor van benne. Kábé nyolcvanféle néven említhetik meg a glükózsziruptól kezdve a maltodextrin-ig…..

Szóval én lelkesen dobtam el ezeket a cukrokat, és ezdtem fogyasztani a ciklamátot, az aceszulfám-K-t, az aszpartámot, a szukralózt, a taumatint, és így tovább….később bejött az eritrit, a xylit, a monkfruit és a sztívia.

Vannak ezek között olyanok, amik természetesek, azaz a természetben előfordulnak, és nem mesterségesen előállított kémiai vegyületek…pl. az eritrit, a xylit, sztívia, vagy monkfruit kivonat. De ugye a „sima” eritrittel az a baj, hogy csak 70%-a az édessége a cukorhoz képest, továbbá igen drága. Úgyhogy jellemzően összekeverik szukralózzal, aceszulfám K-val, hogyhát ha már drága, legalább kevesebb kelljen belőle, mint a cukorból. A xylit-et nem tartom valódi alternatívának, mert nem nullkalóriás, és erősen laxatív hatású (nekem legalábbis). A sztívia egy növény, ha magának a növénynek a kiszárított leveleiből készült őrleményt akarnék venni, olyat nem tudok. Van kivonat, és van mesterséges módszerekkel előállított szteviol-glykozid, aminél állítólag higanyt használnak katalizátorként a gyártás alatt, szóval nem valami bizalomgerjesztő. A monkfruit-ról nem tudok nyilatkozni, mert sosem próbáltam, még nem láttam sehol, hogy kapható lenne.

És akkor mi a helyzet a többi, kemikáliával? Hát a legújabb kutatások szerint az a baj velük, hogy indokolatlanul késztetik az agyunkat inzulintermelő parancs kiadására. Tehát haköllhanem jön az inzulin, és a bevitt ételenergiát elhordja az anyagcsere elől, és viszi a zsírcellába raktározni. Amivel két baj is van: egyrészt hogy az anyagcsere nem jut hozzá az energiához, és továbbra is jelzi, hogy helló, adjál enni, mert kell az energia…..másrészt hogy akkor is képes vagyok hízni, ha nem eszem eleget….mert ugye az étel nem a megfelelő helyre jut. Ördögi spirál.

Plusz van még egy olyan kutatás is, ami kimutatta, hogy ezek a vegyületek belepofáznak a mikrobiom baktériumjainak az egymás közötti kommunikációjába, növelve ezáltal az inzulin-rezisztanciát, és megbolondítva ezzel az anyagcsere folyamatokat.

pl. itt

Plusz állítólag amikor vágyunk az édességre, és fogyasztunk valami cukrosat, akkor az agyunk jutalom központja aktivizálódik, ezt elektródákkal simán lehet látni. Viszont ha olyan ételt fogyasztunk, amiben nem cukor van, hanem mesterséges édesítő, akkor a jutalom központ passzív marad! Mi következik ebből? Hát hogy a vágyakozás az édességre nem fog megszűnni, hiszen nem elégítettük ki az agyunk jutalomközpontját.

Persze ezek csak egy laikus ember agymenései, de ezek után nyilván azt mondom, hogy kösz, nem akarok több mesterséges édesítőt fogyasztani. Tehát ugranak az üdítők (szinte az összes aszpartámos, aceszulfám-K-s  vagy ciklamátos), és ugranak a jó kis „cukormentes sütik” is…marad a cukor, persze ritkán és keveset, mert ugyebár azért az is felbassza a vércukorszintet…de legalább nagyjából természetes. Vagy marad az ertrit, a sztívia de tisztán….ami viszont egyrészt drága, másrészt meg a sarki lidl-ben persze hogy nincs.   

frissítés március26....: elvileg ha kalóriadeficitben vagyok, akkor hiába megy az anyagcsere folyamat helyett a zsírraktárba a bevitt étel, mert úgyis el lesz égetve, hiszen a kalóriadeficit rákényszeríti az anyagcserét, hogy a felhalmozott energiákhoz nyúljon. Szóval súlytartásnál lesz extrém fontos, hogy ne fosszuk meg az anyagcserét az energiától. Máshogy mondva a visszahízás folyamata simán lehet hogy innen (is) eredhet...mármint hogy amúgy minden fasza lenne, de az édesítők miatt a bevitt kalória nagy része az indokolatlan inzulintermelés miatt megy a zsírraktárba. És mivel nincs kalóriadeficit, mert nem fogyókúrázok hanem "csak" próbálom szintetntartani magam, ezért szépen lassan kúsznak vissza a kilók.

Tehát ha azt veszem, hogy a normál, kiegyensúlyozott anyagcserének van egy tól-ig szintje, tehát van egy sáv a kalóriabevitelre vonatkozóan, ahol elboldogul, mondjuk 1500-2500 kalória között - ez nyilván sokmindentől függ- , az azt jelenti, hogy pl napi 2500 kalóriával is lehetne tartani a súlyt, de ha ebben van édesítőszer, ami indokolatlanul inzulinválaszra sarkallja a hasnyálmirigyet, akkor ebből mondjuk 500 kalóriányi "kapacitás" kihasználatlanul marad, és megy a zsírba. De ha csak 200 kalória, az akkor is egy év alatt 73 000 kalória, ami ha a 7700 kalória/kg tétel alapján gondolkodunk, akkor 9,3 kg hízás egy év alatt úgy, hogy akár lehetne nulla is ez a szám. Piffanyukám