Sunday 13 July 2014

Okosabban finom

Nemrég azt olvastam valamelyik portálon, hogy nagynevű hazai életmód-gurunk úgy népszerűsítette a termékeit, hogy megállította az utca emberét, és megkínálta őket, hogy érezzék, milyen finom. A cikkíró meg is jegyezte, hogy és tényleg. Én meg azon gondolkoztam, vajon mit is jelent ez?

Kezdeném a pénzzel. Nyilvánvalóan kevesen hiszik el, hogy bármiféle üzleti elgondolás mögött nem az anyagi haszonzerzés a domináns szempont, hanem pusztán az emberbaráti jócselekedet. Egy üzlet akkor jó, ha profitál. Ezért aztán az élelmiszergyártók nem sajnálják a pénzt arra, hogy komoly szakemberekkel, kísérletekkel, tanulmányokkal, tudományos háttérrel úgy alkossanak meg egy adott élelmiszeripari terméket, hogy az finom legyen. Ugyanis ha nem jó ízű, a többség nem fogja megvenni. Namost én ebben tehát a világon semmi egészségeset, vagy életmódváltóst, vagy reform-megközelítést nem látok. Az emberi anatómia nyomon engedi követni az ízlelés folyamatát. Elég ha csak arra gondolunk, hogy nem elég sós a krumplipüré. Megkóstoljuk, még nem jó....rakunk bele sót....még egy kicsit...és tádámm...hirtelen az ízek pont megfelelőek lesznek. Nyilván valamennyivel bonyolultabban, de a vegyészek is úgy állítják össze a termék alkotórészeit, hogy az íze a legjobb legyen. Hiszen tömegeknek akarják eladni.

Namost kell egyfajta nyakatekert...?...nem hinném, inkább józan...gondolkodásmód, hogy belássuk, nem az a lényeg, hogy az adott étel finom-e vagy sem. Nem azt mondom, hogy nem fontos az íze, hanem hogy nem AZ a lényeg. Az ízlelés-ízlés babakorunktól fejlődik velünk, és felnőttkorban is még változtatható valamennyire. Azonban ha valaki tudatosan és egészségesen akar étkezni, hovatovább fogyni akar, akkor nem elsősorban az fogja érdekelni, hogy az adott étel, amit megeszik mennyire finom.

Hanem mi? Hát például a kalóriaértéke. Vagy az összetevői feldolgozatlansága. Vagy a származási helye. Vagy a fehérje-, CH-, zsírtartalma. Vagy a volumene. Az íze is nyilván a listán van, de észre kéne venni már, hogy az okos megközelítés épp hogy nem az, hogy csak megyünk a "minél finomabb" irányba. Az okos férfit sem az "orránál" fogva vezetik, nem?

Számomra az a befutó étel, ami például alacsony kalóriás, több fehérjét tartalmaz mint szénhidrátot, megfelelő térfogattal bír, nem feldolgozott, minél inkább természetes összetevőkből áll....és most jön a csavar...: megfelelő az íze is. Vannak ilyen ételek, nyilván. Eszem ágába sem jutna az ízt tenni az első helyre. Hangsúlyozom, a mindennapokról beszélek, nem a karácsonyról vagy a nyaralásról. A dolgos hétköznapokról, ugyanis ételeink nagy részét ezekben a napokban fogyasztjuk el, ezért ezek azok, amik meghatározzák az egészségünket.

Elképzelhető, hogy talán egyszer eljutunk oda, hogy nem csak a felvevőpiac egy vékony szelete preferálja ezeket a szempontokat, hanem egyre többen "jönnek rá", hogy mivel járnak jobban, és akkor majd a gyártók sem elsősorban az ízekre koncentrálnak...de ma még akármilyen reklámot ha megnézek, szinte mind arra összpontosít, hogy ha étel, akkor finom.

Vannak emberek és helyzetek, amikor ez az egész témakör sokadlagossá válik. Egy űrhajós, vagy háborúban résztvevő katona, vagy egy élsportoló...ezek az emberek olyan szituációban táplálkoznak, hogy van valami sokkal fontosabb az ő életében, pillanatnyi helyzetében, mint az evés és az étel. Az evéssel kapcsolatban akkor, ott nekik egyáltalán nem számít semmi, pusztán az, hogy a test megkapja a szükséges energiát. Ugyanilyen alapon lehet például nekem nem a csillagközi küldetés, nem a háború, nem a versenyen val jó szereplés...hanem az egészséges, hosszú élet az, ami elsőbbséget élvez...

2 comments:

Anonymous said...

Látod ebben most nem értünk egyet. Egyik fontos életcélom lett, hogy addig kísérletezgessek, amíg az egészséges és tápláló étel finom is lesz. Mert én még csak -csak legyűröm, de a gyerek csak akkor eszi meg, ha finom.
És fordítva is, kedvenc finom és egészségtelen ételeinket próbálom úgy átalakítani hogy kedvezőbbek legyenek az értékei.
Úgy fogom fel, hogy ez most egy új hobbi. Csak ezt a család támogatja :-)
Üdv: Silverke

Alan said...

A kérdés csak annyi, hogy mitől lesz finom az egészséges és tápláló étel? Amíg "finom" kifejezés a cukrot és a zsírt jelenti, addig paradox a helyzet. Csakhogy onnantól kezdve, hogy valaki életmódot vált, átformálódnak a szavak, pontosabban a szavak mögött jelentés változik meg. Mást érzek finomnak én, és mást érez finomnak más.Ha egy emberi szervezet rendszeresen és sok cukrot kap, lassan hozzászokik az édes ízhet, és egyre több kell neki ahhoz, hogy meglegyen a "finomság-faktor". Azonban ha módszeresen csökkentem a cukorbevitelt, akkor az is alakítja az ízlésvilágot, és hamarosan pont ugyanolyan finomnak fogom érezni a fele olyn cukros ételt, mint annak idején a dupla annyi cukrosat.A "finom" kifejezés nagyon megfoghatatlan, mert mindenkinek egyedi az ízlése, és még az az egyedi ízlés is folyamatosan változik. 10 évvel ezelőtt a cukros kólára mondtam volna, hogy finom, és a zéróra, hogy íztelen. Ma fordítva van. A zérókólát meg tudom inni, a cukrosat valamiféle mázgás izének érzem, amitől a szám is összeragad. Szóval a kép meglehetősen árnyalt. :)
Köszönöm a kommentet.