Kamu máglyarakás

Vannak bizonyos nehezen beszerezhető alapanyagok, itt pl. annak számít a kókuszliszt is. Azonban nemrég sikerült elkapni valahol, igaz, laza tíz eurós áron mérték a kilós zacskót, de ugyebár áldozni kell az egészségre LOL...Alapvetően túl a gluténnáci megközelítésen, ebben a lisztben például az a jó, hogy a benne lévő CH mindössze a harmada a hagyományos búzalisztének, miközben a kalória benne nagyjából ugyanannyi. Szóval fogyós étrendhez nem ajánlott.

Megindult a fantáziám, és elkészítettem egy öszvér receptet, ami meglepően jól sikerült. Íme a hozzávalók:

• 20 gramm kókuszliszt
• 7 tojásfehérje
• 200 gramm alma
• édesítő, fahéj
• késhegynyi baracklekvár

4 tojásfehérjéből kemény habot vertem, édesítőt használva. Ehhez kevertem hozzá a kókuszlisztet. A masszát egy kis kerámiaedénybe helyeztem, sütőpapírra. Mikróban kétszer két percig el is készült a "lepény". Az almát meghámoztam, felszeleteltem, és bőven megfahéjaztam, majd párolóedényben megpároltam, kb. 15-20 percig. Ezt a párolt fahéjas almát halmoztam rá a lepénykére, majd a maradék három tojásfehérjéből kemény habot vertem, adtam hozzá édesítőt, pici vanília aromát, és a késhegynyi baracklekvárt a színe miatt. Ezzel a habbal borítottam be az egész kockát. Kis fahéjjal, és vaníliás-rumos ízű, kifejezetten apróra őrölt, de nem porcukorral meghintettem a tetejét. (mérhetetlen mennyiség, de ha ragaszkodunk hozzá, akkor vegyük fel a listára, hogy 1 gramm cukor (+4 kalória).

Tepsiben, sütőpapíron, addig sütöttem, amíg a hab kellemesen aranybarna nem lett, és a ráhintett cukor megkaramellizálódott.

Az egész nincs 240 kalória, és amellett, hogy finom, még dekoratív is :) Ideális desszert lehet egy akár fogyasztós, akár súlytartós étrendbe.

(Mondjuk azt hozzá kell tenni - újra és újra- hogy ez nem a klasszikus "Sarokház-ízvilág". A hagyományos cukrász- vagy házisüteményekhez szokott ízlelőbimbók számára az ilyesmi édesség nem alternatíva. Azok, akik rendszeresen fogyasztanak ilyesmit, azok ezt az édességet nem hinném, hogy finomnak találnák.)