Karácsony előtt

Akartam posztolni, és olyat csináltam, amit nemigen szoktam: rákerestem a saját blogomban arra, amiről írni akartam. Hát...megint rádöbbenek, hogy nem egyszer, nem kétszer, hanem nagyon sokszor leírtam már ugyanazt. Ugyanazt csak esetleg más megközelítésből, vagy más véleménnyel, vagy más végkövetkeztetéssel...de a lényeg ugyanaz volt mindig.

Ha jobban belegondolok, ez végül is OK. Tovább cizellálva azt hiszem ezt a témát is, hogy sokszor ugyanazt írom, ezt is többször kitárgyaltam már. LOL. De ha ezen a vonalon megyek tovább, akkor tulajdonképpen be is fejezhetném a blogolást, amit nem tervezek.

Mert ez az egész fogyás-életmód téma néhány axiómára épül fel, akár az Euklidészi Matematika. Nincs más. Lehet jobbról, balról, vagy középről nézni, lehet rá mondani csúnyákat vagy szépeket. De két dolgot nem lehet: figyelmen kívül hagyni őket, és....és teljesen bebizonyítani őket. Az axiómákat sem lehet bizonyítani, és a kalóriabevitel-testsúly arány reakcióit sem. Mert mindenki egyedi, és egyedien reagál.

Úgyhogy hagyom az elméletet, és nem boncolgatom tovább a dolgokat itt és most. Csak leírom, hogy minden erre járónak nagyon BOLDOG KARÁCSONYT és ÚJÉVET kívánok. Lefogyottaknak, fogyózóknak, mindenkinek. Azt is kívánom, hogy érje el mindenki a célját, mégpedig úgy, hogy közben ne felejtse el, hogy miről szól a dal valójában. Talán ez az egyik legfontosabb dolog az életben. Nem eltéveszteni szem elől az igazi célt, és megtalálni azt az utat, ami odavezet.

Békés, kellemes, nyugodt, önfeledt, boldog ünnepeket tehát mégegyszer mindenkinek!