Wednesday, 2 October 2013

Az ellentmondás mögött

Említettem már, hogy tisztában vagyok azzal, hogy a blogomon előfordul olyan, hogy valamit állítok, aztán  később saját magam megcáfolom azt az állítást. Mivel alapvetően ez egy tépelődő-gondolkodó-elemző blog, úgy gondolom ez természetes. Nyilván ahogy az ember halad az élete során, érik az impulzusok, változhat, és így a véleménye is változhat. Ezt is kifejtettem már. De most írok egy konkrét példát.

Jó pár hónappal ezelőtt kérdezték tőlem, hogy vajon ha nem költözünk el Mo.-ról, akkor is megcsinálom-e az életmódváltást. Határozott nemmel válaszoltam, és kifejtettem, hogy anyagi ráfordítás nélkül bizony ez nem lehetséges. Anyagi ráfordítással is csak meglehetősen nehezen. Például ezt ma egész máshogy gondolom. Ma azt mondom, lehetséges anyagi források nélkül is, de még nehezebb, mint megfelelő anyagi háttérrel. Írok egy kicsit arról, ami a véleményem megváltozása mögött van.

Durván egy háromnegyed évvel ezelőtt volt egy anyagi hullámvölgy nálunk. Nem volt olyan vészes, de negyed évig eltartott, mire össze tudtuk szedni magunkat újra. Csakhogy amikor realizáltuk, hogy mi a helyzet, akkor nagyon sok mindenen kellett változtatni, hogy túléljünk. Mert ha napi 20€ jut nyolcunknak kajára, akkor ugye az nem annyira kóser, hogy ebből 15€ apukának a fancy joghurtjai, fromázsai, meg a gyümölcsei...meg gluténmentes kiflije, meg az extra light krémsajtja, és sorolhatnám. A joghurtok átlagosan 80 cent körül vannak (per pot), az epernek 10€ kilója, az öklömnyi sárgadinnye 1,99€, a gluténmentes kifli 3 db 1,99€, ésatöbbi így tovább. Nyilvánvalóan ezt egy mozdulattal vetettem el.

Két lehetőségem volt az életmódommal kapcsolatban: 1: átmegyünk gazdaságos üzzemmódba, és eszem fehér kenyeret, tócsnit, grízes tésztát, paradicsomlevest és rakott karfiolt. Meg tojásos nokedlit, meg káposztás cvekedlit, meg krumplis pogácsát. Lesz ami lesz....legfeljebb visszahízom. Vagy 2: dacára a lekorlátozott anyagi lehetőségeimnek, megoldom az irányítást, de olcsóbban.

Nos, nem híztam egy dekát sem, pontosan tudtam tartani a kontrollt. Hogy hogyan? Ráálltam a 79 centes almára, amit az Aldiban lehet kapni, meg a 39 centes sárgarépára. Megnéztem a kenyér kínálatot, és felfedeztem, hogy a "sima" barna kenyér, mindössze 10 centtel kerül többe, mint a fehér, és mindössze 15%-al több kalória van benne. Azaz, egy kenyérközpontú főétkezésnél, ahol mondjuk hat szendvics van az asztalon, ami mondjuk 16 dekát jelent. A gluténmentes kenyérből ez 282 kalória, a másikból 326. Csakhogy a guténmentesből ez a mennyiség 1,99, a másikból pedig 16 cent. tehát azért a 44 megspórolt kalóriáért 1,83€-t fizetek. Nos, a megoldás, hogy egy szelettel kevesebbet eszem...vagy mozgok rá extrán valamit. Így a mérleg visszabillen.

Nem írom le ilyen részletesen az összes ételfajtát, ami szóba került, de a lényeg, hogy meg tudtam oldani, némi újragondolás, áldozat, és kis többletmunka árán. Na és persze ne hagyjam ki a jollyjokert: egyszerűen nemet mondok az ételre. Igen, ez is egy lehetőség. Nem jelent mindig megoldást a problémára, de ez is egy eszköz. Az akkori mélypontnak mikor vége lett, utána is megtartottam a bevezetett dolgokat. Pont ma volt, hogy vásároltunk a nejemmel, és a nagy kedvencem, a weightwatchers fromage-t fél áron kínálták az áruházban. V kérdezte, hogy nem akarok-e venni. Én meg nem vettem. Azt hiszem nem azért, mert nem szeretem már. Nyilván az íze ugyanolyan finom, stb....de valahogy személyes győzelemnek könyvelem el magamban azt, hogy "túllettem" ezen a termékcsoporton...mármint a joghurtokon és egyéb poharas desszerteken. És kicsit perverz élvezettel mondok nemet rájuk akkor is, amikor adott esetben már beleférne újra a költségvetésbe.

Hát így. Így van az, amikor az Élet leoszt egy új lapot, és alkalmazkodni kell. Klisé, hogy ha citromot kapsz, csinálj belőle limonádét. De működik. Az anyagi hullámvölgy után jobb lett az étrendem. Tisztult. Ma már úgy gondolom, kifejezetten jót tettem magammal, hiszen az említett poharas készítmények ugyan finomak, és alacsony kalóriaszintjük, továbbá zsírmentességük miatt könnyedén beilleszthetők akármilyen szigorú étrendbe, viszont jellemzően tele vannak nemcsak cukorral, hanem guargumival, xantán-nal, sodiumciklamáttal, glükózsziruppal, állományjavítókkal, ízfokozókkal, stabilizátorokkal, savakkal, mittudoménmikkel. Kemikáliákkal, amik nem jók az emberi testnek. A fejlődés, a tanulás, a haladás mind lehet indok arra, hogy megváltozzon a véleményünk valamiről.

3 comments:

  1. Emlékszem a posztra… más véleményem volt  Nem az anyagi háttér inkább a életkörülményt írtam a javadra, de határozottan az jött le, hogy nem lehetetlen megcsinálni.
    Ha valaki komolyan átgondolja… meg lehet oldani még a minimálból is az egészséges kaját-életmódváltást.
    De valljuk be… nem a minimál pénztárcásokból van a legtöbb kövér ember… (szerintem…)
    Az igaz, hogy (nagy)áldozattal jár és tovább tart a folyamat de simán megoldható Mo.-n olcsóbban lehet beszerezni a zöldséget & a gyümit, Flancos sajtok helyett ott a piacon a túró & joghurt. A gabonafélét is be lehet szerezni elfogadható áron… a 100kcal prémium felvágottakat meg piszokul be kell osztani mind afféle „csemege”…
    Ja… meg kell tanulni „nem”-et mondani…
    Különben is művészet kihozni a kaját (ha sz@rt veszünk akkor is)… néha nem is értem hogy sikerül. Arról meg nem is beszélve, hogy ha cigi & piára jut… de nem részletezem.
    Meg lehet oldani… még „szegényebb” országban is!!!
    Agyalni kell… de állítólag az is fogyaszt ;)

    ReplyDelete
  2. Szia!

    Olvastam még melegében a bejegyzést, de nem tudtam röviden reagálni ( mert ilyen vagyok:-) hosszabban meg nem volt időm...de megtettem egy bejegyzésben a blogomban itt:
    http://papannick.blogspot.hu/2013/10/komment-egy-poszt-utan.html

    Ha lesz kedved, időd, majd elolvasod:-) Ha nem, az se baj, kiírtam magamból..néha kell ilyen.

    Joghurtra van egy bevált, olcsó módszerem, csodálkoznék, ha nem ismernéd, de azért leírom ide. Fogok egy liter tejet, az ún. friss tej ez felénk, bolti. Felforralom, lehűtöm úgy 43 fokra, évekig nem volt ilyen hőmérőm, de kézre is érzi az ember. Belekeverek a tejbe 1-2 ek. élőflórás joghurtot, lehet jó fajtát is. Lesz ugyanolyan jó fajtám 1 l.
    Elvileg üvegedény lenne az ideális, de én egy lezárható műanyag dobozba szoktam érlelni. Meleg hely kell neki, nálam még kicsit bebugyolálva délelőtti oltás a mikró tetején estére kész. (Van, alacsony hőfokra aki sütőbe teszi, semmi értelme, csak drágább lenne úgy.) Ha kész, nem lötyög már a dobozban:-) akkor átkeverem, ha még nem hideg kihűtöm és teszem a hűtőbe. Üvegben lassabban készül. Kánikulában rövidebb idő alatt, hidegben több kell neki. A következő liter joghurtot az előző adagból direkt meghagyott 1-2 ek-nyi joghurttal oltom be. Kb. 10 alkalom után kell új, bolti joghurttal oltani. Akkorra már túl érett lesz a végeredmény. De sütibe még akkor is kiváló.Kárba nem vész.
    És természetesen utána olyan diétás módon ízesíthetjük, ahogy szeretnénk fogyasztani. Válogathatunk a gyümölcsök közül is. Nálam ment őszibarackkal, szilva-fahéj remek párosítás a joghurttal, eper, málna, ami épp aktuális.
    Hát így se voltam rövid:-)

    ReplyDelete