Ír nyár

Tőlem szokatlan ez a nagy csend, viszont mentségemre legyen írva, hogy az is szokatlan, amilyen nyári meleg lett az elmúlt hetekben, napokban.

Kitört a nyár Írországban, így a gép előtt töltött idő nagymértékben lecsökkent. Kihasználva a jóidőt, és az iskolaszünetet, nagyon sok aktív programot iktatunk be az életünkbe a gyerekekkel együtt. Adja magát a park, ami itt van a városunkban, több mérföldnyi kiváló biciklizhető úttal, ösvénnyel, benne patak, erdő, domb, tó, hidacska. Továbbá itt van ez a fantasztikus, megunhatatlan hegy előttünk, a tetején azzal a megdöbbentően nagy kereszttel....tökéletes túraútvonalakkal.

Sajnos viszont az egyik parki bringa-menet során a biciklim elhalálozott. Várható volt, hiszen ez egy teljesen alap hobby MTB, ami nem arra van tervezve, hogy napi 40-50 km-t tekerjenek rajta. Tavaly ősz végén, mikor letettem, az összes csapágy kotyogott. Aztán Tomi alatt beállt a hátsó csapágy, de akkor a másik bicikliből sikerült átszerelni, így a kettőből lett egy. Most viszont a középcsapágy adta meg magát. Tomival sikerült helyrehozni, most valahogy megint működik, de a napnál világosabb, hogy sok nincs neki hátra. Javíttatni itt nincs értelme, mert az alsókategóriás biciklikből egyszerűbb újat venni.

Úgyhogy beruháztunk egy új biciklibe, ezúttal igyekeztem márkásat választani, a még nem elmebeteg drága tartományból. Egy Raleigh lett a kiválasztott, ami alaphangon háromszor annyiba került, mint az előző, és nem összteleszkópos. Pár napja nyúzom, de nagyon meg vagyok vele elégedve. A nyerget átszereltem a régiről, amin már vásárlás után lecseréltem a gyárit egy komolyabbra. Ahhoz már hozzászoktam, így megyek azon tovább.

Az időre visszakanyarodva: eddig sosem tapasztaltunk ilyen meleg időt. Bringázni egy szál pólóban lehet, hanjal háromkor 18 fok van már, és este fél tizenegykor szintén pólóban lehet rohangászni. Nem gondoltuk volna, hogy valaha lesz itt ilyen meleg. Medencét állítottunk fel a kertben, a gyerekek egész nap pancsolnak benne.

A két nagyobbal felmásztunk hajnalok hajnalán a hegyre, napfelkeltét nézni, a három kicsivel pedig a naplementét figyeltük meg a kereszt tövéből. 5 körül kel a nap, 10 körül nyugszik. A nagyokkal háromkor keltünk, háromnegyed négykor már a Mária szobornál voltunk, ami a kereszt alatt van egy jó negyedóra sziklamászásnyira. A kicsikkel majdnem éjfélre értünk vissza, az alvással nem volt gond :)

Azt hiszem, meg tudnám szokni ezt az időjárást hosszútávon is:)