Már nem is szabadkozom - sem mások, sem önmagam előtt - hogy miért nem írtam több mint 3 hónapja egy kukkot sem. Sosem tudom eldönteni, ez a blog most rólam szól, vagy a lefogyásról, vagy az életmódról....persze csak az ökör konstans, minden változik, ahogy megy az idő, szóval talán erre a felvetésre nincs is egzakt válasz. De azért szokott foglalkoztatni, mert ha az életmódváltás, fogyás a téma, akkor ugye nincs helye a személyes dolgoknak....másfelől meg végülis ez az én blogom, még szép hogy rólam szól. Nem? De.
Megvolt Áprilisban az esküvő a nagylányunknak,
minden nagyon szuper volt, nyilván ilyenkor az ember nem azzal foglalkozik, hogy mit egyen meg mennyit sportoljon. Illetve nyilván egy életmód-vitel az valami rugalmasan alkalmazkodó valami, ami az ember életritmusához, rutinjáhz idomul. Ha fordítva van, mármint hogy az életmódomhoz idomítom a rutinomat, az szerintem nem jó. Gondolok arra, hogy valaki annyira fanatikus, hogy jöhet bármi, márpedig ő nem enged pl. abból, hogy százmillió kilométert lefut minden reggel...vagy hogy salátán kívül akkor sem eszik soha emmit, ha cigánygyerekek potyognak az égből....szóval szerintem az nem jó. Hanem az a jó, hogy van egy megszokott élet, vannak a hétköznapok, amikor az ember a mindennapi teendőibe beiktatja a mozgást, a sportot, és a mindennapi "eendőibe" pedig azokat az ételeket, amikről azt gondolja, hogy segítik a céljait.
És amikor nem a mindennapok jönnek, akkor lazít. Sokszor írtam má erről, mert ez gyakran jár a fejemben. Hogy meg kell találni az egyensúlyt a mindennapok és az "off" napok között. De persze van olyan, hogy nagyon sok esemény van, és ha mindegyiknél kioffoljuk magunkat, akkor a végén odalesz az egész erőlködés.
Nyilván nem gondolhatom, hogy hat gyerekkel majd lassú és eseménytelen élet van....szóval meglehet, hogy csiszolnom kell a dolgokon....értem ezalatt, hogy a lazítás se olyan legyen, hogy most aztán mindent is lehet (enni) és semmit sem kell (mozogni)....hanem valahogy össze kell hangolni a dolgokat.
Ha már események: Nagyszülők leszünk, Hannáéknál jön a baba, már tudjuk, hogy kislány lesz, és december elején fog megszületni várhatóan. Naná, hogy ott leszünk, már megvettük a repülőjegyeket, és intéztünk szabadságot, is, a karácsony előtti két hetet Németországban fogjuk tölteni, merthogy Hannáék ott élnek. A lakásuk nagyon kicsi, úgyhogy szállodázni fogunk, de azért talán részt tudunk vállalni az első napok teendőiben.
Visszaugorva a jelenre: most értünk haza a nyaralásból, ezúttal Franciaország volt a cél, eredetileg Normandia-Párizs volt a terv a fiúkkal.....de a forrongások-gyújtogatások miatt töröltük ezt a részt. Aztán az időjárás előrejelzés miatt a normandiai szakaszt is módosítottuk, lecsökkentettük 2 napra, hogy azért a lényeges dolgokat meg tudjuk mutatni a srácoknak, és lejjebb ereszkedtünk La rochelle-ig, ahol már elfogadható volt az időjárás. A jó öreg saját kocsival mentünk, a hosszú komppal....nem volt egy nagy élmény, mármint nekem....odafelé beállt a derekam, de nem kicsit...még az ülés is fájdalmas volt, egy kínszenvedés volt az egész. Nem tudom mitől, gondolom a parányi kabin miniatűr fürdője sem segített benne....meg nyilván a 200 kilós életemnek az eredménye, hogy szar a gerincem, mit várhatnék, nyilván...mindegy, valahogy sikerült kimozgatni, meg persze vittünk fájdalomcsillapítót, úgyhogy valamelyest rendbejött. A hazaúton vizont megkaptuk az "Anthony" nevű vihart, úgyhogy az egész hajó hánykolódott az úton....és bár én nem szoktam tengeribeteg lenni, de ezúttal nagyon szarul voltam végig....
De persze a nyaralás jól sikerült, élménydús volt, élveztük. Most jöhet a fogyókúra, mert ilyenkor úgy szaladnak felfelé a kilók, mintha muszáj lenne. Bringázás csak módjával volt eddig ebben az évben, minden idők legcsapadékosabb nyarán vagyunk lassan túl itt Írországban. Elképesztően rossz az idő, úgyhogy leginkább indoor bringázást tudok beiktatni, de végülis mindegy, a lényeg, hogy valami legyen.
Hát nagyjából ezek vannak mostanság, teszek be képet, hogy legyen friss, aktuális....aztán majd jövök valamikor :)
2 comments:
Örülök, hogy Te is írtál, mindig jó olvasni a gondolataidat. :) Gratulálok itt is a nagyszülőséghez. ♥
Köszi és köszi! :)
Post a Comment