Wednesday 12 June 2019

Igaz próféták vagy anti-prókátorok...?

Nehéz megmondani, honnan és hogyan indult eredetileg a moti-biznisz. Én magam Dale Carnegie-t tudnám hirtelen felhozni korai példaként, aki majd' 100 évvel ezelőtt már motivációs könyveket írt, de azóta , különösen az USA-ban rengeteg motivációs trainer szedte meg magát folytatott sikeres tevékenységet.

Az emberek terelése, motiválása, mozgatása, befolyásolása örök téma. Gondolhatunk akár a vallások terjedésére, a vallási vezetők tanításaira, azokra, akik önmagukat prófétaként megjelölve Isten szavát közvetítették az emberek felé. Manapság inkább influencereknek hívjuk azokat, akik befolyásolni akarják a tömegeket. És miért? Ma a válasz számomra nem tűnik túl bonyolultnak: a pénzért. Ha visszamegyek az időben, pláne amikor még a pénz fogalma sem létezett, akkor nyilván a válasz a hatalom, ami mindig is csábító volt az embereknek. Hatalommal bírni a többiek felett, irányítani őket.

Nem állítom, hogy soha, egyetlen olyan vezér nem volt, akinek nemes szándéka az emberiség, vagy az emberek, vagy a világ jobbá tétele lett volna...mert ki vagyok én, hogy ilyet mondjak. Biztosan volt ilyen. De a mai világban a pénz az úr, tetszik vagy sem. A tőkére épülő társadalom lett a befutó világszerte, a kommunizmus megbukott...az emberi természet legfőképpen a tőkére épülő társadalom-szerkezettel egyeztethető össze. Hogy ez jó vagy sem? Nem tudom. Talán nem...de az emberek nem nagyon tudnak kibújni a bőrükből. Vagyunk akik vagyunk, ahogy szokás mondani.

Egy ember élete általában nem, vagy csak nagyon ritkán fáklyásmenet. Mindenkinek vannak buktatók, lett-légyen az magánéleti-párkapcsolati, anyagi, vagy egészségügyi, vagy lelki...de az élet útján mindenki elbizonytalanodik néha. Vannak pontok, amikor nehéz tovább menni, amikor nehéz megtalálni, mi az ami előrébb visz, és egyáltalán, merre van az előre.

Ezeket az embereket, akkor és ott, amikor tanácstalanul állnak az élet útvesztőjében, nagyobb eséllyel lehet úgy megszólítani, hogy figyeljenek. Hogy ne a saját értékrendjük mentén haladjanak, hanem másvalaki által megmondott útvonalon. Ha az utamon megállok és elbizonytalandok, akkor nyilvánvaló, hogy megingok magamban, és azt gondolom, valamit rosszul csináltam, hogy itt vagyok, és nem tudom merre tovább. Ha ilyenkor jön egy külső hang, és azt mondja: bízz bennem, én tudom, merre kell menni, csak kövess!....hát bizonyára könnyebb ledobni a terhet a vállunkról, és menni a hang után.

Mert akkor ha baj is van, máris lehet mást okolni, nemigaz? Hiszen behúztak a csőbe, én csak engedelmes bárányként mentem amerre tereltek.

Nehéz dolgok ezek. Azt mondják, a fekvő emberbe a legkönnyebb belerúgni. De miért tesz valaki ilyet? Mi a jó abban, hogy emberek engem követnek? Hatalom, befolyás, pénz.....ilyen egyszerű lenne? Szerintem igen. Nézzük meg L.Ron Hubbard óriási üzletét...vagy ha határainkon belül akarunk maradni, elég Németh Sándor nevét említeni. Hatalmas pénzek, óriási összegek áramolnak folyamatosan ezek felé az emberek felé, nehéz lenne azt gondolni, hogy nem erről szól a dolog.

Ha mélyebben akarom kapargatni: a cél mindenkinek a boldog élet. Mit is jelent ez? A boldogság fogalma összetett....de kijelenthetjük, hogy szinte minden, ami a boldogságot jelenteni tudja, az megvehető pénzen. Szerintem ez a nagy büdös igazság. Persze az egészség nem vehető meg, de a legtöbb gyógyszer, a legtöbb új módszer, az bizony de igen. Az életben található olyan dolgok, amik élvezetet okoznak, azok bizony általában pénzért vehetők meg . 

Természetesen nem gondolom azt, hogy sok pénz nélkül nem lehet boldogan élni....csak azt mondom, hogy pénz nélkül nagyon nehéz boldognak lenni. Továbbá azt, hogy a boldogság maga legnagyobb részben olyan dolgokat jelent a legtöbb ember számára, ami pénzzel elérhető. Tehát tovább szőve a gondolataimat: a pénz a legnagyobb motivációs erő. Amikor az élet guruja odajön, hogy segítsen enkem, amikor eltévedek, akkor az általában nem azért van, mert ő jobbá akarja tenni a világot, és önzetlenül segít nekem megmutatni a helyes utat....hanem azért, mert ebből a tevékenységéből származik a bevétele. Lehet hogy nem azonnal és nem az én zsebemből...nyilván.

Miért megyek ebbe bele? Mert az én vonalam: a lefogyás, az életmódváltás....az általában mindig onnan indul, hogy az, aki túlsúllyal küzd, elakadt az élet útján...de ez így nem pontos. Az, aki túlsúlyos, és elhatározza, hogy lefogy, de nem sikerül....az  az ember elakadt. Szemben áll egy problémával, amit nem tud megoldani. Ilyenkor jön jól, ha valaki segít, és utat mutat. Tehát ugyanarról beszélünk. Egy problémáról az életben, és arról, mennyire hihetünk a sorban álló önmagukat prófétának beállító, de valójában talán csak ügyeskedő anti-prókátor figuráknak, akik előbb utóbb kidumálják a pénzt a zsebedből.

És ez még mindig nem baj....hiszen miért ne fizetnék boldogan, ha a problémám valóban megoldódik. Az átverés ott van, hogy nem oldódik meg a problémám egyáltalán. A kövérség példáját folytatva: elhízok, le akarok fogyni, de nem tudok. Jön valaki, aki azt mondja, segít. Én fizetek, ő pedig bezár egy olyan szobába, amiben csak olyan torz tükör van, ami soványnak mutat. És addig suttog a fülembe, amíg elhiszem, amit a tükör mutat. De én ettől maradok még kövér! Ez így önmagában agymosás és csalás.....ez a bajom ezzel, nem az, hogy a pénz benne van a játékban. Minden a pénzről szól, és nyilván senki sem dolgozik ingyen. De más egy jó üzletet kötni, és megdolgozni a haszonért, és megint más kihasználni valaki pillanatnyi gyengeségét, és lehúzni róla még egy bőrt.


2 comments:

Lazac said...

Ez is de egy jó írás! Igen ezek a guruk mindig azokat találják meg, akik gyengék egyedül változtatni, ez tény...mint ahogy az is, hogy ezt nem ingyé teszik. :D

Alan said...

Köszi Lazac :)