Az inspiráció iránya

Azt hiszem, világméretűnek mondható az egészséges életmódra nevelés trendje. Ennek akár örülni is lehetne....hiszen ez egy pozitív dolog. Azonban én valahogy hiteltelennek, őszintétlennek érzem a sok szart műsort, riportot, reklámot, felhívást, akciót, és eseményt, ami errefelé akar ösztönözni. Mert annyira mainstream....mert annyira skatulyákból építkezik. Mert annyira egysíkű, fantáziátlan, sztereotip, és sorolhatnám tovább a jelzőket....

Tudom, én eleve egy olyan pali vagyok, aki szeret szembemenni....aki utálja, ha neki megmondják....én nem szeretem, ha a telefonom okosabb akar lenni nálam, és nem szeretem, ha az operációs rendszer eldönti, mikor éppen milyen műveletet akarok. Én nem szeretem, amikor a facebook egész véletlenül olyan reklámoklat szór, ami biztosan érdekel, hiszen kikukkolta a netezési szokásaimból....megfigyeli, hogy rákerestem mondjuk....mittudomén az autómba egy MAPszenzorra, és érdekes módon sorban poppannak fel az ilyen tárgyú reklámok. Utálom. Nem akarom, hogy helyettem döntsenek.

Nem akarom, hogy egy trend, vagy egy magát kurva okosnak kikiáltó valaki mondja meg, hogy nekem mi a jó. Nem akarom, hogy azért álljak fel a kanapéról, mert éppen megnéztem egyet a huszonnyolcmillió inspiráló kis videó közül, ami sulykolja belém, hogy képes vagy ra, meg valósítsd meg az álmaiadat. Meg elém tol egy szerencsétlen embertársamat, aki lábak nélkül, vagy egyéb súlyos körülmények kötelékében is milyen csodálatos eredményt ér el. Szeretem az inspirációmat magamnak felépíteni. Szeretem a kontrollt, és nincs senki a világon, aki magamnál jobban ismerne.

Talán bennem van a hiba. Merthogy amiért ennyire nem bírom, ha mások (lett légyen az média, ember, trend, vagy módszer) akarják megmondani, mit miért kell csinálni. Persze lehet, hogy ez is álszent, hiszen minek írom ezt a blogot? Például hogy másoknak segíteni.....de alapvetően én igyekszem mindig hangsúlyozni, hogy én nem akarom megmondani, mi a jó és mi a nem. Én arra buzdítom az olvasóimat, hogy minél inkább ismerjék meg magukat, és önmagukat inspirálják....motiválják. Ebben lehet az ember segítségére mások tapasztalata....én így gondolom.

Az ember ezerféle lehet. Az életmódja pedig ultra módon egyedi, mert mindenkinek a saját körülményei, családja, munkája, lehetőségei és korlátai szabják meg, hogy mennyire szárnyalhat a szándék. Mert a szándék általában lehet ugyanaz, de önmagában az kevés. Kevés, mert még két dolog biztosan kell hozzá: a lelki inspiráció, és a környezeti tényezők. Ha ez a három dolog együtt van, akkor találkozhat az optimális életmód az egyénileg kialakított életmóddal.

Ez a csúnya világ mindig is profitorientált volt, Az ember pedig ember marad. Alapvetően önző lény, aki az ilyen-olyan érdekei alá rendel minden mást. Lehet ezzel vitatkozni, de mélyen gyökerezve még a gyermekvállalás is nagy részben önzés. Érzelmi alapon, de fűzödhet hozzá érdek....hiszen a szeretet, a kötődés, az odaadás....ez mind idetartozik....de nem akarok eltérni a tárgytól....mindig annak a szószólója voltam, hogy az életünk megváltoztatása az elsősorban Önmagunk megváltoztatása, és ez bizony mentes minden más tényezőtől. Mentes minden más embertől, tárgytól, eszmétől. Csakis Önmagunk vagyunk rá képesek, és alapvetően Önmagunkról szól.