Szöveg nélkül

Táblavakság és a második forduló

A fizikatanáromtól hallottam először ezt a kifejezést, még a gimnáziumban. Most is valami hasonlót éreztem. Amiután megtapasztaltam a túl zsíros étrendem alatt azt a bizonyos epés dolgot, azóta egész máshogy étkezem. Felkelés után úgy kezdem el a reggeli biciklimenetet, hogy mindenképpen eszem vagy egy falat banánt, vagy egy digestive kekszet, (esetleg csak a felét). Aztán jó két óra múlva, mikor iszom az első kávém, ahhoz is eszem egy kekszet....és figyelek arra, hogy lehetőleg napközben is folyamatosan adagoljam az ételt a szervezetemnek. Ez ellenkezik az eddig bevett gyakorlattal, hiszen nem rikán egész nap alig ettem, és estére tartogattam a szabad kalóriákat.

Közben újra elemeztem az elmúlt hónapjaimat, és a saját nyilvántartásom szerint volt egy 40 napos kísérleti szakaszom, amikor megpróbáltam a dokumentáció nélküli súlytartást megvalósítani. Azaz nem írtam, mit eszem, nem számoltam a kalóriákat, sem a ch-t, semmit sem. Mindössze az a két vezérfonal volt, hogy az étkezésben mindig a "jó" ételt válasszam, ha lehet. Más szavakkal kevés rossz étel és sok jó. Rossz étel alatt az üres kalóriás ételeket értem, amik gyorsan felszívódó CH-t, finomított cukrot, fehér lisztet tartalmaznak, vagy túl sok "rossz" zsírt. Olyan ételeket, amik hizlalnak, de közben jól sem lakunk tőlük rendesen, viszont etetik magukat. Frissen sült péksütemények, chipsek, édességek, ilyesmi. A másik vezérfonal az volt, hogy napi minimum három óra aerob mozgás. Nos a nyilvántartásom szerint ez a próbálkozás elbukott. Fekete "FAILED" felirattal láttam ezt a szakaszt. 

Ellenőriztem a kapcsolódó adatokat. megnéztem, mi volt a súlyom, mikor elkezdtem ezt a dolgot, azaz a nulladik napon, majd megnéztema negyvenedik napon is. 89,3 kilóval kezdtem el, és 90,7-el fejeztem be. Erre írtam be magamnak, hogy elbukott a próbálkozás. Pedig nem....negyven nap alatt másfél kiló az egyfelől egyáltalán nem sok, pláne ha közben izommunkát is végeztem, másfelől ha a saját, speciális körülményeimet veszem alapul, akkor simán lehet, hogy a szervezetem tudatosan építette fel ezt a "komoly" többletet. Megint máshogy mondva lehet hogy azért lett több a súlyom, mert a testem törekedett az ideális súly felé, ami esetleg több, mint ami a negyven napos időszak végén volt.

Szóval újragondolva nem volt a próbálkozás egyáltalán eredménytelen, tovább kellett volna csinálnom. Mindig is arra törekedtem a fogyásom után, hogy szabadon étkezhessek, hogy ne kelljen mindig mindent számolni, mérni és dokumentálni. Tudom, hogy sokan mondják, akiknek fogyniuk kéne, hogy ők azért nem tudnak lefogyni, mert képtelenek számolgatni  a kalóriákat. Én évek óta számolom, mérem, dokumentálom. Meg lehet csinálni, de tény, hogy egy idő után elege lesz az embernek belőle, nem kicsit. Pláne, hogy mindenflől jönnek az ingerek, és minden terméken ott virít a GDA, azaz az ajánlott napi mennyiség, hogy egy átlag felnőtt ember napi kalóriaszükséglete 2000. Holott egy átlagember ebédje általában üti ezt a határt, és akkor még hol van a reggelije, a tízóriaja, az uzsonnája és a vacsorája...

Az életmódot nem lehet beszorítani számok közé. A helyes életmód szerintem egyrészt a sok (lehetőleg aerob) mozgásból áll, másrészt az izmok karbantartásáról, harmadrészt a jó étkezésről Jó étkezés alatt azt értem, hogy törekedni kell a helyes irányra. Azaz ha van választás, a fehér kenyér helyett teljes kiőrlésűt, a krumpli-rizs-tészta helyett zöldség-gyümölcsöt, a normál helyett a csökkentett zsírtartalmút, a cukros helyett a cukratlant, és így tovább. A legtöbb esetben van mód a választásra, ha az ember ösztönné fejleszti azt, hogy mindig a jó felé húzzon, akkor nagy lépést tesz az egészsége érdekében, ebben biztos vagyok.

Mellette sokmminden van, amivel lehet jobbítani a dolgot, pl. a megfelelő mennyiségű vízfogyasztással. Ásványvíz, natúr zöldtea....vagy akik édesen isszák a kávét teát, azoknak cukor helyett stevia, vagy agavé...tehát van egy fő irány, ami a sok-sok mozgásból és a helyes(ebb) táplálkozásról szól, és vannak apró kis dolgok, amikkel még hatékonyabbá lehet tenni a törekvést. Persze mindezek mellett akkor is lesznek mindig olyan emberek, akik szerencsés alkatúak, és hiába nem mozognak semmit, ehetnek akármit és akármennyit, sosem híznak el. Tudomásul kell venni, hogy vannak ilyen emberek. Valamilyen szempontból ez rossz is, hiszen nekik nincs meg az a motivációjuk, mint a hízásra hajlamosaknak, hogy törekedjenek a helyes életmódra. Ugye a helyes életmódnak nem kizárólag a "jólkinézés" a célja-eredménye, hanem az is, hogy a testünk rendben van. Hogy megkapja a megfelelő vitamin, ásványi anyag, fehérje, stb. szükségletet. Akinek mindegy, simán lehet, hogy chipsen, pizzán, cukros kólán él, és ezzel veszélyezteti a saját egészségét. Hiába nem kövér, attól még a markerei lehetnek borzasztóak.

Visszakanyarodva a saját kis életemhez, azt hiszem annyira a számokra és az előjelre figyeltem, hogy a végén nem láttam a fától az erdőt. Tovább kellett volna csinálnom a dolgot. Nem baj, a hibáiból tanul az ember, most egy újabb körben nekifutok megint. Nem írom, mit és mennyit eszem, tartom a jól átgondolt elveimet, élek a választás szabadságával, megadom a testemnek ami kell, nem tartok edzést éhgyomorra, nem kávézok üres gyomorral, nem eszem extrém mennyiséget semmiből, nem hagyok fél napokat táplálék nélkül, hogy "kialudjon a tűz" az anyagcserémben. Megiszom a napi két liter ásványvizet, tartom a minimálisan három óra biciklizést naponta, csinálom a napi három súlyzós edzést....nyújtok, és figyelek. Ez van most.

...állj...

Pár héttel ezelőtt furán szúrt kicsit az oldalam, de hamar elmúlt, és nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget neki. Azonban tegnap újra megtörtént, és kiderítettem mi lehet az oka. Valószínűleg a túl sok zsírfogyasztás miatt lázadt fel az epém-hasnyálmirigyem....nem mondanám, hogy epegörcsöm volt, mert nem volt nagy erejű a fájdalom, de pontosan a jobb bordaív alatti területen lépett fel, ami teljesen tipikus.

Utánamásztam a neten, és megtudtam, hogy a bevitt zsírra reagálva az epe összehúzódik, és az epefolyadékot az epevezetéken át a patkóbélbe küldi, ahol a gyomrosav által szétdarabolt zsírsejteket tovább bontja. Ha túl sokszor fogjuk munkára az epét, vagy ha esetleg epekő elzárja a folyadék útját, akkor jöhet az epegörcs.

Szóval felismertem a tényt, hogy az epémmel lehetett gond, nyilvánvalóan nem tett jót neki a túl sok zsír. Mindemellett másis történt: Hiába tartottam 100 gramm alatt a napi CH-t, és hiába volt pontosan ugyanolyan a legutóbbi hét karakterisztikája, mint az azt megelőző háromé, dacára a három hét végén regsiztrált fogyásnak, a negyedik héten majdnem az összes kiló visszajött, ami előzőleg lement. Pedig minden ugyanúgy folyt tovább. Bevitt kalóriamennyiség, ledolgozott kalóriamennyiség, bevitt CH mennyiség.

Némi agyalgás után arra a következtetésre jutottam, hogy a testem szerint nincs szükségem fogyásra, ezért mivel nem koplalok, az energiát megkapja, képes kompenzálni a durván lecsökkentett CH-t, és bár nem valami gyorsan, de három hét lepergése után korrigálta magát, és visszafordította az addig kialakult fogyást. Nem tudok másra gondolni....

Jelenleg 95 kiló vgyok. Ha ebből levonom a 12 kilónyi bőrt, amit nem vágattam le magamról (és továbbra sem áll szándékomban), akkor ez 83 kilót jelent igazából. Tovább javítja az arányt, hogy a mellizom-körfogatom 18,5 cm-t nőtt, a bicepsz körfogatom 6,5cm-t nőtt a 75 kilós énemhez képest. Alapul véve a 185 centis magasságomat, a 40 éves koromat, a napi 3-4 óra aktív sportot, azt hiszem nem kell aggódnom, és legfőképpen nem kell rexiákba menekülnöm.

Nem akarok bohóc lenni, és tinédzsernek látszani. Nem akarok olyan lenni, akit hatalmába kerít a táplákozással kapcsolatos mánia. De legfőképpen nem akarom veszélyeztetni az egészségemet. Ez az epeizé megijesztett kicsit, mert ha 200 kilósan nem volt semmi bajom, nehogymár most legyen, amikor végre normális lettem, és jól érzem magam.   

Sajttekerccsel a szénhidrát ellen

Mindeddig olyan ételleírásokat adtam meg itt a blogon, amelyek a kalória szempontjából voltak összeállítva. Most ezt a hagyományt megtöröm, mert ma egy olyan ételt hozok ide, aminek a kalóriaértéke elég magas, viszont CH szinte a nullával egyenlő. Az összes elkészített mennyiségben kb. 5gramm CH van, ami 5 szem tic-tacnak felel meg, vagy egy harapásnyi kenyérnek.

Ha nem is Atkins-módra étkezem mostanság, de igyekszem minimalizálni a bevitt CH mennyiséget. Erre azért tértem át, mert a rengeteg mozgás és a kalórialimitált étkezés mellett nem mozdult lejjebb a súlyom. Viszont az átlagosan 100gramm CH alatti napi limit mellett gyakorlatilag tökmindegy volt a kalóriaszám, szépen elindult a mérleg nyelve visszafelé, ahogyan vártam. Jelenleg nem eszem kilószám a gyümölcsöket-zöldségeket, nem fogyasztok kenyeret és péksüteményt, nem eszem tésztát és édességet. 

Eszek sajtot, tojást, sonkát, szalámit, virslit,csirkemellet, mogyoróvajat, savanyúkáposztát, és korlátozott mértékben sárgarépát, kelbimbót, gombát, uborkát, hagymát, light tejfölt...ilyesmit. 

Az internetről lőttem ezt a receptet:

Sütőpapírral bélelt tepsibe sajtszeleteket raktam, majd egyenletesen leszórtam reszelt sajttal. Én Maasdam szeleteket raktam le, és light cheddart reszeltem rá. Forró sütőbe dugtam olyan 5-10 percre, amíg összeolvadt az egész. Ekkor kivettem, és az előzőleg elkészített cuccokat raktam rá, úgymint: először főtt tojásfehérjét lereszelve, megsózva, apróra vágott petrezselyemmel, és 10 dekányi light, hagymás sajtkrémmel elkeverve. Erre ráfektettem a vékony extrasovány enyhén füstölt sonkaszeleteket, majd harmadik rétegként a tojássárgáját, amit eldolgoztam kevés vajjal, mustárral, sóval-borssal, meg egy pici "lighter than light" mayo-val /70kalória/10dekagramm/. Mikor végeztem, a zsírpapír segítségével feltekercseltem, és pár perc múlva, mikor már nem volt langyos, betettem a hűtőbe. Néhány óra múlva vágtam fel. 

Isteni. Életem értelme (nejem) szerint nem rossz, csak kis kenyér kéne hozzá LOL....Apám jutott eszembe, mikor megkérdezte tőle egy baráti házaspár férfitagja, együttérezve, hogy hogy bírja megenni a müzlit, ami akkoriban anyám aktuális mániája volt, és kötelező jelleggel fogyaszttatta az egész családdal...mire apám közölte, hogy egyáltalán nem vészes a tejjel kevert müzli, mindössze egy apró trükköt kell bevetni: félujjnyi szeletre vágott kolozsvári szalonnát kell belerakni, lehetőleg jó sokat....úgy egész ehető...:D:D:D:D

Szóval nagyon finom, laktató, gusztusos, és gyakorlatilg CH-MENTES kiegészítő étel, amit bátran ajánlok azoknak, akiktől nem idegen a sajt-sonka-főttojás ízvilága, és akik kerülik a sok szénhidrát fogyasztását. 

A kerék és annak a forgása, azaz az én világom úgy kerek, ahogy én kerekítem :)

Megint rég nem írtam. Nagy újság nincs, továbbra is a ch körül mennek a dolgaim, bár tény, hogy most némi változtatáson agyalok. A lényeg, hogy hatodik hete nem hízok, az első héten fogyás volt, aztán két hét stagnálás, ekkor döbbentem rá a CH-kérdésre, onnantól kezdve minden héten fogytam valamennyit. Közben a napi három óra bicikli és a napi 3 súlyzós edzés ugyanúgy megvan, ja és a napi két liter ásványvíz is. Az az igazság, hogy alapvetően úgy gondolom, hogy ennyi mozgás mellett ésszerű keretek között tökmindegy, mit ehetnék, vagy mennyit, minimum súlytartásnak kell lennie. Talán eljött az ideje annak, hogy ki merjem a gyakorlatban is próbálni.

Egyszer már voltam úgy, hogy elengedtem magam étkezésileg, és hasonlóan sokat mozogtam, de akkor felfelé kezdtek jönni a kilók. Persze megijedtem, és újra nekiestem a kalóriaszámolásnak. Csakhogy megnézve az adatokat, én akkor 81 kilós voltam, amiből leszámítva a 12 kilónyi bőrfeleslegemet, még jó, hogy jöttek a kilók fel, hiszen messze az optimális testsúly alatt voltam. Érthető, hogy a szervezet építkezni kezdett.

Valahol a fejemben ez a két vonal külön megy: úgy képzelem el, hogy vagy valaki extrém sokat mozog, mint én, és ehet nyugodtan akármit, vagy  nem mozog, de méri/számolja a tápanyagokat. Én viszont mind a kettőt csinálom, ami megint erősen rexiagyanús lehet. Úgy értem túlzás. Szóval errefelé kanyarognak a gondolataim. Sokszor van, hogy annyira bizonytalan vagyok ebben a témában, hogy azon kapom magam este hatkor, hogy még nem ettem semmit sem, mert még mindig nem tudom, hogy mi legyen az adott napi koncepció. Ilyenkor megijedek, hogy ez sem normális, vigye el a fene, ha napi három órát tekerem a szobabiciklit, és napi háromszor feszülök meg a súlyzók alatt...csaknem kéne már ezzel ennyit foglalkozni.

Amúgy teljesen jól érzem magam a bőrömben, tele vagyok energiával, és elégedetten tudok tükörbe nézni. És amikor erre gondolok, akkor az jut eszembe, hogy ez viszont megér nagyon sok mindent. Talán ezt a már-már rexiákba hajló kukacoskodást is. Merthogy van eredmény, és ez jó. 

Mindenesetre ezt most leírtam ide, ezáltal meg lesz örökítve itt a blogon is a jelen állapot :) Véleményem szerint a fogyás utáni súlytartás középtávú kulcsai továbbra is a megfelelő stratégia megalkotása, a türelem, a kitartás és a monotónia elviselésének a képessége.

Pizza

Az egész egy furcsa ellentmondással indul. Tételezzük fel, hogy valaki fogyókúrázik, vagy cukorbeteg, vagy gluténallergiás, vagy bármi....a lényeg, hogy bizonyos ételeket, amiket nagyon szeret, nem ehet. Ilyenkor ugye két lehetőség van. 

1.  Egy életre elfelejti az adott típusú ételt
2. Megpróbálja kijátszani az alkotmányt, és kreál.

A kettes pontot viszem tovább, hiszen az egyesénél nincs miről beszélni. Kreálni. Óriási piac. A sok csökkentett értékű termék....a cukormentes fagylalt, vagy a gluténmentes kenyér. Bennem ez azért ellentmondásos, mert most akkor vagy eszek sütit, vagy nem. Ez olyan katonásan egyszerű lenne. Ezzel szemben jöhet a kreáció, és mondhatom azt, hogy de akkor a sütiben a liszt helyett mandulapor van, a cukor helyett xillit vagy stevia....

És akkor így becsaphatjuk kicsit a szemünket is, és talán az ízlelőbimbóinkat is. Hogy mi a hátulütő? Nos, lássuk csak:

•  valahogy ilyenkor végig az emberben van valamiféle nemjóérzés...hogy dehát nem kéne egyáltalán édességet ennem, most akkor miért eszem én ilyet....
• Sokkal drágábbak az alapanyagok, és nehezen beszerezhetőek
• Mivel csodák (sajnos még mindig) nincsenek, ha valamiből, ami nem jó kevés van, sanszos hogy egy másik hasonlóan nem jó alapanyagból meg sok. Ha nincs benne zsír, van benne sok CH. Ha nincs benne cukor, akkor tele van zsírral. És így tovább.

Ennek ellenére az ember csak kipróbál dolgokat, mert pl. milyen jó lenne úgy pizzát enni, hogy közben nem kell aggódni mondjuk a CH miatt...nemigaz? Nos, barangolásaim alkalmával egy amerikai blogon (hol másutt...:D) találtam egy olyan pizza receptet, amiben egyáltalán nem szerepel liszt. Gondoltam kipróbálom. A kulcs a liszt helyettesítésére a karfiol lesz. A következő az eljárás:

Végy egy fej karfiolt, szedd rózsáira, és choppereld össze úgy rendesen. Ha megvan, tedd egy tálba, fedd le folpack-kal, és dobd me a mikróba legmagasabb fokozatra, hét-nyolc percre. Onann vedd ki, öntsd egy konyharuhába az egészet, és facsard ki istenesen. Utána kanalazd át egy edénybe, és hagyd kihűlni. Ezután adj hozzá egy tojást, só-bors-öreganyó-bazsalikom keveréket, és reszelt sajtot. Kapsz egy masszát, amit szépen a kívánt formára kell egyengetni, egy tepsibe rakott zsírpapírra. Ezután süsd meg a sütőben szép aranybarnára. Vedd ki, mehet rá a szósz, a feltét, a sajt, és usgyi be a grill alá pár percre. Voila' kész a pizza...liszt nélkül.

Nézzük a teszteredményeket:

• Látvány: kiváló
• Összetevők: alacsony CH, nincs liszt
• Ötletesség: kiváló
• Íz: Pocsék

Na jó, nem pocsék. Az egyik kissrácom undorkodott tőle, mikor megkóstoltattam vele, a másik azt mondta: OK....nekem nem ízlett, bár undorodítónak azért nem mondanám...Feleségem is megkóstolta, neki nagyon nem ízlett, igaz, ő alapból nem szereti a karfiolt. A gyerekeknek nem mondtam meg miből van, mert akkor meg se kóstolták volna :D:D:D 

Ezervíz hónap

Egy hónapon át volt az ún. 'ezervíz' szempont szerinti életmódom. Ebben az egy hónapban a következő irányelveket tartottam:

• Napi két liter szénsavmentes ásványvíz, függetlenül az egyéb elfogyaszott folyadékoktól
• Napi kalóriaegyenleg átlagértéke maradjon 1000 alatt.

Ezekhez kapcsolódó mozgástevékenységek:

• Napi átlagosan 4 óra aerob mozgás - szobabicikli, nem egyhuzamban, de minimum félórás intervallumokkal
• Napi három súlyzós edzés (összesen egykaros bicepsz: 8kg,3x3x20, fekvenyomás 32kg  3x3x20)

Az első hét után 1,2 kg fogyás volt az eredmény, a második és a harmadik héten nem változott semmi. Ekkor kicsit értetlenkedtem, mert konkrétan a programom harmadik hetének a kalóriaátlaga mínuszos volt, azaz ha 2200 kalória körül, sportmentesen tartani kellene a súlyom, akkor sok sporttal, mínuszos egyenleggel jelentős fogyást kellett volna látnom. Mivel mindent dokumentálok, így persze nekiálltam kielemezni, mit is ettem, hol lehet a hiba. Néhány óra vizsgálódás után arra jutottam, hogy ha a kalória nem lehet az oka a nem-fogyásnak, akkor bizony biztosan a sok szénhidrát lesz az. Ezen a bizonyos héten jobbára gyümölcsöt, zöldséget, barna kenyeret, light krémsajtot fogyasztottam, ami jellemzően sok szénhidrátot tartalmaz. Mivel rendelkezésre álltak az adatok, nekiálltam, és kiszámoltam, mennyi az annyi. 369 jött ki. Átlagosan naponta ennyi CH-t ettem, ráadásul ebből az oroszlánrészt este, lefekvés előtt. Dinnye, alma, sárgarépa, és pár sajtkrémes szendvics formájában. Kalóriailag oké volt minden, sőt....nemhogy ezer, de nulla alatt voltam, de mégsem fogytam. Nem lehet más oka, gondoltam, csak a sok szénhidrát. 

Az utolsó hetet hát máshogy találtam ki. Igyekeztem minél kevesebb szénhidrátot fogyasztani. A negyedik héten a napi ch átlagom 88 gramm volt. A kalóriaegyenlegem 851 lett, azaz tartottam az "ezervíz" irányt....ezzel kapcsolatosan néhány szó kikívánkozik belőlem.

Szóval megtudtam, hogy a CH nagyon fontos az emberi szervezetnek, de ha nem kap külön ilyet, akkor csinál magának. Ha a lipolízis, azaz a zsírbontás folyamata megindul, akkor a zsírtárolókban eltárolt zsírokat alakítja át. Végső soron a kevés CH bevitelnek ez lenne a lényege, hogy beinduljon a felhalmozott zsírkészletek eltüzelése.Csakhogy amiben nincs CH, abban általában sok a zsír.....a sok zsír pedig sok kalória. Ha nem írtam volna minden egyes megevett ételt, nyilván nem tép szét az ideg izgatom magam, hiszen nem látom....de én ugye kalóriszámolással fogytam le több mint 100 kilót. Minden erőfeszítésemre szükség volt a negyedik héten, hogy ne hagyjam abba az egészet, látva, hogy volt olyan nap, amikor 4ezernél is több kalóriát ettem meg, miközben visszafogtam magam....arra törekedtem, hogy a hét átlag CH egyenlege 100 alatt maradjon. Volt olyan nap, hogy elszaladt a ló, olyan szitu vot, hogy sok CH-t ettem..260-at, de olyan napom is volt, hogy mindössze 27 gramm CH lett a nap végére az eredmény. Végül sikerült 88-as számnál megállni. Ennyi lett a negyedik hét napi CH átlagértéke.Közben meglepő dolgokra jöttem rá. Pl.

•  arra, hogy ha egy étcsokoládé 85% kakótartalommal bír minimum, akkor nem magasabb a CH értéke 21-nél.
• arra, hogy egy doboz tictac 18gramm, és szinte 100% CH, azaz a dobozban lévő cca.40 szemet nézve két kis bogyó 1 gr. CH. Nem tűnik soknak, de ez pontosan annyi, mint pl.  kettő és fél füstölt frankfurti virsliben...
• Korábban valamiért azt gondoltam, hogy a gomba kalóriaértéke 40-es, de menet közben kiderült, hogy csak 22
• minél "lightabb" egy készített termék, annál több a relatív CH tartalma. (megfigyelésem alapján)

Van egy néhány olyan étel, ami eleget tesz annak, hogy kevés benne a CH, a zsír, és a kalória is. Nem sok sajnos. De van. hevenyészve megrajzoltam egy ábrát, csakhogy tisztábban lássak.

A két heti számadatokat egy képen összegzem. Világosan látszik, hogy annak ellenére, hogy a negyedik héten többet ettem, kevesebbet mozogtam, mégis lett fogyás....mi más lehet az ok, mint a csökkentett CH...?

Tehát egyenlőre úgy néz ki, működik. Valami olyan stratégia alakul ki a fejemben, ami a szokásos....nem meglepő...középútra hajaz. Az Atkins-féle 20 gr CH-t túlzásnak tartom, de a 100-200 közti értéknek jónak kell lennie. Különösen, ha nem egyszerre nyomjuk be, hanem a cukorbetegek diétájához hasonlatosan, pl 60 grammnál nem többet egy alkalommal. Mellette ha figyeljük, hogy nagyon ne szálljunk el kalóriailag, szerintem simán kialakítható egy olyan étrend, ami mondjuk napi 1-2 óra mozgással, bőséges, de tudatosan összeállított étrenddel képes produkálni a súlytartást.