Erő

Újra meg újra felmerül bennem a kérdés, hogy mi az a valami, ami miatt valakinek sikerül elindulni és ott maradni azon az úton, ami az ún. "Életmódváltás" felé vezet. Mert nagyon sokan belevágnak, mégis csak kevés ember képes...na jó, relatíve kevés ember képes az úton rajta maradni. 

Ők miben mások, mint a többiek? Mi az, amit máshogy csinálnak, mi az, amit másként látnak, és mi az, amit máshogy gondolnak?

Mi van nekik meg, ami a többieknek - akik kudarcot vallanak - nincs?

Erő? Talán hívhatjuk így, hogy erő...valamiféle tulajdonság, ami képessé teszi őket minderre. Én úgy gondolom, léteznek olyan energiák az emberekben, amit nem, vagy csak nehezen tudunk körülírni. Kell lennie valaminek, ami megmagyarázza, miért él valaki 90 éves koráig úgy, hogy közben fiatal kora óta láncdohányos, alkoholista és drogfüggő. Mert vannak ilyen emberek. Nyilvánvalóan bennük van valami olyan plusz erő, plusz energia, ami másokban vagy nincs meg, vagy megvan, de passzív.

Inkább azt tartom valószínűnek, hogy ez az energia, ez az erő ott lapul mindenkiben, csak valahogy aktiválni kell. Elő kell hívni. Meg kell találni a módját, hogy kipiszkáljuk a helyéről.

Igen divatos, gyakran használt és már-már elkoptatott szó: motiváció. Én is gyakran írok róla, vagy használom fel. "Cselekvésre késztető tényező" - ez a hivatalos definíciója ennek a szónak. De azt gondolom, ennél sokkal mélyebb vetületei is vannak. Mert azokat a "tényezőket", amik képesek valakit - bárkit cselekvésre késztetni, azokat meg kell találni, meg kell látni, fel kell fedezni. Ki kell kutatni, elő kell kaparni, és fényesre kell suvickolni.

Hogy szabad szemmel is jól látható legyen, hogy ott legyen mindig szem előtt, és olyan fényes legyen, hogy visszaverje a fényt, ami rávetül.

A motivációval van tennivaló bőven. Minden embert lehet motiválni, ebben elég biztos vagyok. Nincs doktrína, nincs varázslepel, ami rádobható egyaránt mindenkire. Személyre szabott munka van csak. Nem lehet megúszni, kikerülni, elsinkófálni. Bele kell mászni, megkaparni, dolgozni kell vele. Sokat.

Tudom, sokszor lyukadok ki oda, hogy nincs megúszás, csak kemény munka. De hiszek abban, hogy ez a színtiszta, kendőzetlen igazság.  

Mogyoró-mizéria, avagy a lusta ketós kognitív merengése

Ahogy annak idején a kakaó rejtéllyel sem jutottam sehová, úgy most a mogyoró-mizéria is valószínűleg csendesen elenyészik bennem...

Merthogy én most ugyebár ketózom, és számolgatom szépen a szénhidrátokat....sajnos elég egyhangú a ketós ember étrendje, már ha olyan lusta elfoglalt, mint én, nagyjából a hús-tojás-sajt-hal-magok vonalon jön-megy, néha befigyelhet egy kevés (nem sok!) kelbimbó, karfiol vagy brokkoli.

Azonban a bennem felmerülő nagy kérdés az az volt, hogy de a mogyorónak mennyi a CH tartalma...? Oké, van a földimogyoró, meg az amerikai mogyoró, és hát van a sós-pörkölt, meg a sima. Az rendben van, hogy a mézzel pörkölt, meg mindenféle egyéb cukros szarokkal megszórt, azoknak a CH tartalma 30-50 gramm, de az egyszerű, mezítlábas olcsó sósmogyinak is van olyan verziója, ami 6,7 gramm, és aminek 11 gramm a CH értéke (/100gr, természetesen)

Alapvetően tiszta sor, hogy minél több zsiradék és só van hozzáadva, annál kevesebb lesz a CH értéke, mert "hígítja" a koncentrátumot, tekintve hogy a sónak és a zsiradékoknak nincs CH tartalmuk....de ezeknek a termékeknek szinte kivétel nélkül a 90-95%-uk maga a mogyoró, tehát hogyan lehet ekkora eltérés a számok között?

Sajnos a csomagoláson általában csak annyi van, hogy szénhidrát, amiből ennyi és ennyi a cukor...de ugye a valóságban van egy olyan, hogy nettó szénhidrát (Net Carb), merthogy a mogyoró tartalmaz olyan CH-t is, ami nem emészthető, azaz rost...Van még benne protein, E-vitamin, magnézium és réz is, de hogy a full CH-ból mennyi a nettó, az nincs rajta.

Megfelelő magyarázat lenne, hogy az egyik csomagoláson a nettó, a másikon a bruttó CH van, de ez csak tipp, nem tudom, valójában mi újság. 

Talán ha lenne több időm, akkor mélyebbre ásnék az interneten, de asszem kezdem lassan elengedni.

Miért lényeges? 

Hát azért, mert adott esetben ha valaki elrágcsál egy zacskó mogyit, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy 4,5x2 vagy 11,7x2 gramm CH-t visz be. (ez a legalacsonyabb és a legmagosabb mekkora szóvicc! lol érték, emit láttam mogyorós-zacsin:)) Az a 13 gramm szénhidrát lehet pont az a mennyiség, ami már elég ahhoz, hogy az illető kibillenjen a ketózisból, nem beszélve arról, hogy mi van ha elrágcsál még egy tasakkal, és akkor már 26 grammal nem tud elszámolni.

Talán sosem tudom meg a pontos tényeket, ami a nagy mogyoró-mizéria mögött meghúzódik....cserébe viszont van konklúzió:

Nem szabad sok mogyorót enni. Ugyanis nagyon magas a kalóriaértéke, ezért aztán ketó ide, intermittent oda, a kalóriadeficit ugrik, és akkor borul a fogyás :)