Menet közben

Amikor besűrűsödnek a dolgok, akkor pár hét elmúltával realizálom mindig, hogy hoppá, milyen régen nem írtam a blogomba...slőn: egy hónapja írtam kábé utoljára.

Sokminden történt és történik velünk, én azért legfőképpen az időjárás függvényében igyekszem minél többet biciklizni, és nagyon élvezem, hogy újra nyeregben vagyok. A kondíciómmal azt hiszem nincs gond, sőt az egyik útról visszatérve a strava jelezte, hogy személyes rekordot döntöttem az egyik szakaszon, amin rendszeresen járok évek óta már, úgyhogy juhéj. A biztonságom érdekében kaptam V-től egy még rikítóbb neon kabátot, raktam fel még egy extra erős féklámpát, és kerülöm az amerikai turisták által kedvelt városok környékeit....(pl. Kilkenny)

Lassan már leírhatom, hogy tendenciaszerű, hogy ilyenkor tavasz végén-nyár elején általában tele van a kanalam a kalóriaszámolással, és rendre "lázadozok"...ami nagyjából két irányba való mozgást jelent: egyfelől lazábban számolom a kalóriákat, és lazábban is eszem....gyakrabban csúszik be egy-egy nem kifejezetten megfelelő falat....a hétvégeken hajlamos vagyok az elhajlásokra. A másik irány, hogy igyekszem erősíteni magamban/magunkban azt, hogy igenis jól nézünk ki, korunkhoz képest igen fittek vagyunk, szóval semmi ok a szigorkodásra.

Néha Életem Értelme (feleségem) is velem tart, ha bringázni megyek, ilyenkor én jövök a "tank"-kal, ami egy vastag kerekű mountain bike, ő meg az én országútimmal....ilyenkor azért énnekem rendesen kell tekernem, hogy utolérjem....de tervbe van véve egy másik országúti bringa is...hogy egyenlő esélyekkel mehessünk :)

Közben sajnos változások álltak be a gyerekek egyetemi ösztöndíjával kapcsolatban: erősen levágták a pénzüket....ami azt jelenti, hogy Kari az utolsó évére hazaköltözik, és bejárós lesz, és Jancsi szintén így kezdi az egyetemet szeptembertől. Öröm az ürömben, hogy innen vonattal azért be tudnak járni Dublinba, és hogy elférünk, mert elég nagy a ház. Ettől függetlenül azért terheket ró ez ránk anyagilag, de meg fogjuk oldani természetesen.

Ennek a vonalnak a mentén a kocsit is lecseréljük...egy kisebbre, takarékosabbra (prius)...a régi nagy, szeretett óriás-bódénkat éppen próbálom eladni, de nem könnyű, mert itt Írországban valahogy megállt az idő, és mindenki leragadt a diesel-nél...az autók 90%-a gázolajos, és az a tévhit a benzinesekről, hogy azok nem jók, mert nem lehet velük hosszú távra indulni...nehéz ezzel vitatkozni...tipikus példa: helyi ember magyarázza a hybrid technológiát egy másiknak: van benne egy elektromos motor, és ha kifogysz a diesel-ből, akkor azzal tudsz tovább menni" - no comment kategória. Mindegy, ha elmegy a Galaxy, ha nem, mi már a toyotával fogunk tovább hömpölyögni...max veszek rá egy bringatartót vagy valami.....

Sokat foglalkoztunk mostanában a házzal is, annak ellenére, hogy bérlet....de vállalhatatlanná vált a rettenetes padlószőnyeg a nappaliban...úgyhogy (így a harmadik garnitúra ikeás óriásszőnyegek után)  a hétvégén raktunk le laminált padlót...így sokkal szebb, és takarítani is egyszerűbb lesz....a szőnyegpadlóból gyakorlatilag lehetetlen volt a kutyaszőrt normálisan kiszedni....

Nyaralással kapcsolatban is újítunk: kemping, Balaton....izgi, kíváncsi vagyok hogy sikerül, remélem jól fogjuk mi is magunkat érezni, és a srácok is....Zamárdiban leszünk, vettünk sátrat meg különféle felszereléseket...de még egy tetőboxot lőni kell a kisautóra, anélkül esélytelen az egész :)

Úgyhogy szépen haladnak a dolgok...a súlyommal kapcsolatban is azt látom, hogy évek óta ugyanaz a minta: én személy szerint örülnék egy 10 kiló mínusznak....de ahhoz extrémbe kellene váltanom, amit nem biztos hogy akarok. Túlzásba sem szeretnék esni, hiszen be kell látni: a test összképe többmindenből tevődik össze, és a mérleg által mutatott szám önmagában még nem minden: a kondíció, a testi erő, és az életerő is számít...nem beszélve a mentális komfortról...ezek között kell valamilyen egészségs, tartható balanszot találni...és törekedni annak a megtartására. Szerintem :)